Jószomszédi együttműködés

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Jószomszédi együttműködés

Ljubomir Aleksov és Józsa László aláírja az együttműködési megállapodástRáckevén, az impozáns Savoyai Kastélyszállóban tartotta meg együttes ülését a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács. A megbeszélésen jelen volt Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hi...

Ljubomir Aleksov és Józsa László aláírja az együttműködési megállapodást

Ráckevén, az impozáns Savoyai Kastélyszállóban tartotta meg együttes ülését a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács. A megbeszélésen jelen volt Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kül- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Petar Lađević, a szerb kormány emberi és kisebbségi jogi szolgálatának az igazgatója. Egyébként a két ország kisebbségi közösségeinek az önkormányzatát, kulturális autonómiáját képviselő vezetői első alkalommal találkoztak egymással.
Az összejövetelen együttműködési megállapodás jött létre az Országos Szerb Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács között. Az okmányt a két elnök, Ljubomir Aleksov és Józsa László látta el kézjegyével, valamint aláírták azt a közös állásfoglalást és szándéknyilatkozatot is, amely Magyarország és Szerbia jószomszédi kapcsolataival foglalkozik. Mivel a két intézmény érdekelt a dokumentumállomány fejlesztésében, a szakmai információk áramoltatásában, a tájékoztatásban, a közös pályázatok készítésében, keretegyezmény született a magyarországi Szerb Dokumentációs és Kulturális Központ és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet részéről is, ezt Borivoj Rusz és Hajnal Jenő igazgatók hitelesítették. A jelenlévők meghallgatták Bordás Győzőnek, az MNT kulturális bizottsága alelnökének a szerb-magyar, azon belül pedig a magyarországi szerbség és a vajdasági magyarság közötti kulturális kapcsolatok alakulásáról szóló előadását.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár úr szerint a kisebbségi lét mindenképpen számos hátrányt jelent, és ennek oldása a kormányzatok feladata. Akkor is meg kell ezt tenniük, ha több pénzbe, odafigyelésbe és törvénykezésbe kerül. Kijelentette: az eseménynek kettős jelentősége van.
- A politikai üzenete az, hogy a kulturális autonómia intézményei jól-rosszul, de mindkét országban funkcionálnak. Nagyon fontos, hogy a kisebbségi közösségek választott testületei képesek leülni és beszélgetni. A másik szempont inkább gyakorlatias: kulturális, oktatási és tudományos kérdésekben ugyanis elindul egyfajta együttműködés a vajdasági magyar és a magyarországi szerb intézmények között. Ennek az lehetne a hozadéka, hogy sikerül sokkal jobban feldolgozni a két országban élő nemzeti közösségek történelmét, a létező kapcsolódási pontokat. Javaslatok hangzottak el színházi találkozókra, műfordításra, könyvkiadásra. Ez az az út, amelyen a legkönnyebb elindulni, mégis a legtöbbet hozhatja a két népnek. Azt is megjegyzem, hogy a magyar állampolgár nem látja, mi a valóság Szerbiában, hogyan tudna ő, például, vállalkozóként érvényesülni. Először a valóságot kellene egymásnak, egymásról bemutatni, ehhez kellenek a már felsorolt területeken a kapcsolatok.
Ljubomir Aleksov, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke úgy vélte, megállapodásuk egyfajta üzenet is lehet a nagypolitika számára.
- A politikai szereplőkkel szemben való együttes fellépés Budapesten, Belgrádban és Újvidéken is erősítheti a határon innen és túl élő kisebbségek helyzetét, érdekérvényesítését. Remélem, segíteni tudjuk a jószomszédi viszony fennmaradását a két állam között. Az aktuálpolitikai kérdésekben a Szerb Országos Önkormányzat közgyűlése meghozta a maga állásfoglalását, és eljuttatta a magyar közjogi méltóságokhoz. Magyarország és Szerbia egymásra van utalva, hosszú távon érdekeltek a partnerség fenntartásában, amit mi is támogathatunk. Úgy gondoljuk, hatásosabb egy ilyen üzenet, ha nincs benne aktuálpolitika, hanem nagy és általános igazságokat fogalmaz meg.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, egy korábban kigondolt és hallgatólagosan már elfogadott együttműködést intézményesítettek. Ezután nincs helye az improvizációnak, végre kell hajtani azt, amiben megállapodtak.
- Nekünk érdekünk fűződik ahhoz, hogy Szerbia és Magyarország valódi jó szomszédként építse a kétoldalú kapcsolatait. Ennek szeretnénk mi az előmozdítói lenni a magunk eszközeivel - jelentette ki, majd hozzátette, a hazai kisebbségi és emberjogi hivatal igazgatójának, valamint a miniszterelnöki hivatal szakállamtitkárának a jelenléte jó alkalom arra, hogy kritikát is megfogalmazzanak. Magyarországon továbbra sincs meg a jogszabályi háttere a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének, Vajdaságban viszont nincs elfogadható törvény a nemzeti tanácsok, vagyis az országos kisebbségi önkormányzatok választásának módjáról, hatásköréről, finanszírozásáról. Évek óta nem ült össze a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. Pozitívumként említhető, hogy mindkét országban van kisebbségi törvény és lehetőség a kisebbségi önszerveződésre és az önkormányzatiság kiépítésére.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Jószomszédi együttműködés
Művelődési Körkép
  • MÉSZÁROS Attila
  • 2012.12.26.
  • LXVII. évfolyam 52. szám
Jószomszédi együttműködés
Körkép
  • SZILÁGYI Edit
  • 2012.05.09.
  • LXVII. évfolyam 19. szám
Facebook

Támogatóink