Jogaink érvényesítéséért

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Jogaink érvényesítéséért

* Ön a vajdasági politikusok fiatalabb generációjához tartozik, talán sokak kevésbé ismerik a nevét, munkásságát. Elmondaná, hogy hogyan is került egyrészt a tartományi székvárosba, másrészt a Tartományi Kisebbségügyi Titkárság élére?- Péterrévei vagyok, tehát Óbecse község területéről szár...

* Ön a vajdasági politikusok fiatalabb generációjához tartozik, talán sokak kevésbé ismerik a nevét, munkásságát. Elmondaná, hogy hogyan is került egyrészt a tartományi székvárosba, másrészt a Tartományi Kisebbségügyi Titkárság élére?
- Péterrévei vagyok, tehát Óbecse község területéről származom, és a 2000-es politikai fordulatokat követően kezdett a politizálás, a politikai élet érdekelni, illetve vonzani. Az egyetemi diploma megszerzése után először ügyvédgyakornok lettem a szülőfalumban, majd néhányszor sikerült találkoznom ifj. dr. Korhecz Tamással különféle szakkonferenciákon, és lehetőségem nyílt arra, hogy hivatalnokként folytassam pályafutásomat a Tartományi Kisebbségügyi Titkárságon. Ez 2002-ben történt, akkor ez a hivatal egy frissen létrejött intézmény volt. Korhecz úrnak abban az időben egyébként is tervei voltak a fiatalítás kapcsán, ezért rövid idő elteltével a titkárság az egyik legfiatalabb gárdával folytatta működését. 2006-tól jogalkotási segédtitkár lettem. Miután Korhecz úr 2010 májusában távozott a hivataltól, felkértek arra, hogy töltsem be a pozícióját, mivel jól ismerem a kisebbségügyi titkárság, a tartományi adminisztráció, illetve a kormány működését.
* Milyennek értékeli az elmúlt esztendőt, milyenek a vajdasági magyarság kilátásai a jövőt illetően?
- Rendkívül összetett és sokrétű kérdésről van szó, ezért próbáljuk meg a titkárság tevékenységi körében értelmezni őket. A kisebbségi jogérvényesítés területén kiemelten foglalkozunk a kisebbségi nyelvhasználattal, a különféle programok kidolgozásával, szervezetek és projektjeik támogatásával, események vagy incidensek követésével. A kisebbségek, ezen belül a magyar kisebbség kapcsán a nemzeti tanácsok újradefiniálása és újraválasztása volt a leglényegesebb esemény. Az ezekkel az intézményekkel való kapcsolat kiépítése egy nagyon fontos része a titkárság munkájának. Számos esetben szükség mutatkozott a titkárság szakmai támogatására, segítségére. Ezáltal a nemzeti tanácsok munkáját javítjuk, ami pedig megkönnyítheti a kisebbségi jogok érvényesítését. Fontos utánajárni, illetve a különféle településeken a helyszínen megtekinteni azt is, hogy azok a pénzeszközök, támogatások, amelyeket odaítélünk, valóban a megfelelő helyre kerülnek-e, és az adott kisebbség szempontjából célszerűen használják-e fel őket.
* Melyek az újabb fejlemények a többnyelvűséggel, az anyanyelvhasználattal kapcsolatban? Az elmúlt időszak rámutatott arra, hogy nincs teljes mértékben rendezve ez a kérdéskör. Továbbra sem azonos a gyakorlat a tartomány egész terültén?
- Gondolom, hogy itt elsősorban a kétnyelvű anyakönyvi kivonatokra gondol. Ebben az ügyben fontos tisztázni a hatáskörök kérdését. Egyrészt itt a nyelvhasználat kérdése, amely egy bonyolult kérdés, hiszen érinti az egész közigazgatást és a közigazgatási eljárásokat, másrészt ott vannak az anyakönyvi nyilvántartások. Sajnos a tartománynak továbbra sincs ráhatása az anyakönyvek, az anyakönyvezésre, a kivonatok kiadására, ez továbbra is a köztársasági államigazgatási minisztérium hatáskörébe tartozik. Mi a tartományban csak közvetetten tudunk a központra hatni a nyelvhasználat általános kérdésén keresztül. Ez az, amely igazából lelassít bennünket, illetve a folyamatokat, erre próbálunk megoldást találni. Megbeszélések által próbáljuk meggyőzni a minisztériumot a terepen felmerülő hiányosságokról. Hiszen helyi szinten teljesen eltérő gyakorlatokról számolnak be nekünk az emberek a nyelvhasználatról, azon belül is az anyakönyvezésről. Maguk az anyakönyvi hivatalok vezetői is sok esetben tanácstalanok, és hozzánk fordulnak segítségért, mert egyszerűen nem tudják, hogyan járjanak el a köztársasági jogszabályok hiányosságai miatt. Kétségtelen, hogy ezek az ügyek már olyan szintre kerültek, ahol már a diszkrimináció kérdése is megjelenik. Elfogadhatatlan, hogy például egy verseci magyar nem tudja ugyanazt az anyakönyvi kivonatot megkapni, mint egy Magyarkanizsán élő nemzettársa.
Felvetődik a szerzett jogok kérdése is, hiszen volt egy működő rendszer, amit megszüntettek az új vízjeles formanyomtatványok megjelenésével. A múlt heti minisztériumi egyeztetésen ígéretet kaptunk az anyakönyvi formanyomtatványok kétnyelvűsítésére. Azon leszünk, hogy ez az egész kérdés a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldódjon.
* A hivatalokban sikerült-e javítani a többnyelvűség gyakorlatán, jobban mondva vajon mikor szólalnak meg vagy legalább értenek magyarul is a közhivatalok alkalmazottai a magyarok által lakott településeken?
- Ez is örökzöld téma, azaz a részarányos foglalkoztatás kérdése. A meglévő hivatalnok-állomány munkajogi szempontból igencsak védett helyzetben van. Tehát nehezen változtatható a struktúra, ebből kifolyólag ez egy valóban hosszú távú folyamat. Még Nyugat-Európában is több évtizednek kellett eltelnie, mire elérték a normális lakossági részarányokat. Például nemrég Dél-Tirolban jártam, amely, mint tudjuk, a kétnyelvűség Kánaánja, és a tartományi kormány vezetője elmondta, hogy nekik is a hetvenes évektől (amikor autonómiát kapott a terület) egészen a kilencvenes évekig kellett várniuk a kellő részarány eléréséhez.
* A múlt azonban mintha nemcsak a nyelvi kérdésekben kísértene, hanem mintha a létbiztonság, illetve a kisebbségben élőknek a biztonsága is kevésbé lenne szavatolva. Milyennek érzékeli a helyzetet kisebbségügyi titkárként?
- Sajnos minduntalan történnek negatív események, folyamatosan érkeznek a hírek, hogy templomot gyújtanak fel, vagy síremlékeket rongálnak meg, emlékhelyeket gyaláznak meg, hogy a különféle falfirkákat ne is említsük. Ráadásul mi az összes kisebbség ügyét követjük és ilyen értelemben még hatványozódik is a probléma. A valódi gond az, hogy a helyi hivatalok és nyomozószervek nagyon lassan működnek. Hiába vannak kormányszintű, tárcaközi egyeztetések, megbeszélések, ha azok a központtól a helyi végrehajtókig vezető úton felhígulnak. Mi azon vagyunk, hogy foganatosítsuk az ígéreteket, felgyorsítsuk a folyamatokat, valamint igyekszünk körültekintően tájékozódni, és nyilvánosan elítélünk minden negatív cselekedetet.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Jogaink érvényesítéséért
Művelődési Körkép
  • JÓZÓ Mónika
  • 2011.10.19.
  • LXVI. évfolyam 42. szám
Jogaink érvényesítéséért
Körkép
  • (tv.)
  • 2010.07.07.
  • LXV. évfolyam 27. szám
Facebook

Támogatóink