Szabó Attila fotójaEgy olvasónk értesítése nyomán vettük szemügyre a tornyosi Petőfi Sándor utca egyik oldalának végén a szilfákat, amelyek addigra már elég furcsa képet mutattak. A telefonhívás arra vonatkozott, hogy az ott lakók szeretnék megmenteni a házuk előtt álló fákat, amelyeket min...
Szabó Attila fotója |
Egy olvasónk értesítése nyomán vettük szemügyre a tornyosi Petőfi Sándor utca egyik oldalának végén a szilfákat, amelyek addigra már elég furcsa képet mutattak. A telefonhívás arra vonatkozott, hogy az ott lakók szeretnék megmenteni a házuk előtt álló fákat, amelyeket mintegy két évtizeddel ezelőtt maguk ültettek, és gondoztak azóta is. A nyáron hűs árnyat nyújtó lombok az arra haladó új, nagyfeszültségű vezeték miatt kerültek veszélybe. Mire az adatokat tartalmazó kis cetlit szerkesztőségünkben a kezembe nyomták, és elkezdtem utánajárni a dolognak, addigra a fák lenyakazása megtörtént. A műveletet maguk az érintett lakók végezték el.
MATYKÓ Árpád, a tornyosi helyi közösség tanácsának elnöke elmondta: ebben az esetben nem a kérdéses tíz-tizenöt fa ügye a legfontosabb, hanem az, hogy végre megoldódik a falu és a környező tanyavilág áramellátásának gondja.
- Az alacsony feszültség miatt már a kilencvenes évek második felében beadványt írtak a polgárok, melyet 150 háztartás tagjai láttak el kézjegyükkel. Mivel akkor semmi sem történt, ugyanezt a petíciót a helyi közösség új tanácsának a megalakulása után, 2002-ben ismét megkaptuk. A panasz nyomán elvégezték a hivatalos méréseket, és valóban 120-130-150 volt feszültséget észleltek, aminek következtében az emberek nem tudták használni a darálót, a morzsolót, a fejőgépet és más háztartási eszközöket. Tudni kell, hogy a 220 volt esetében plusz-mínusz tíz százalék még elnézhető, de itt sokkal nagyobb az eltérés. Tornyos az Elektrovojvodina szabadkai kirendeltségéhez tartozik, értesítettük őket, de azonnal nem reagáltak. Miután az idén megsürgettük őket, sikerült megkötni a szerződést három transzformátorra. Az egyik a faluban lesz, ennek a költségeit az áramellátó fedezi, a másik a kevi úton, itt az összeg felét a helyi közösség fizeti, a harmadik viszont 2005-ben esedékes. Reméljük, az első kettő már novemberben elkészül, talán, mire ez az írás megjelenik. Az előleget befizettük, a tervek elkészültek, természetesen a helyet, ahova a trafók kerülnek, az Elektrovojvodina irányozta elő, ezek szakmai kérdések, amelyekbe a helyi közösség nem szólhat bele. Megkaptuk a rendeletet, hogy a nagyfeszültségű vezetékek miatt hol kell lombtalanítani a fákat, többek között a Petőfi Sándor utca végén is, az egyik oldalon. Ott egyébként szilfák vannak, melyek rendkívül gyorsan nőnek, és hatalmas a lombozatuk. A lakosság tudta, hogy az Elektrovojvodina munkásai kijönnek, és a saját gépeikkel szabályosan, az előírások szerint elvégzik ezt a műveletet, de a Petőfi Sándor utcában egy nappal korábban, az illetékes dolgozókat megelőzve maguk vágták le a fák ágait. Szabályos csonkolást végeztek, csak a törzsek maradtak. Egyébként a nagyfeszültségű vezetéknél két és fél méterre nem szabad lennie egyetlen ágnak sem, a kisfeszültségű vezetékek esetében viszont egy méter az előirányzott távolság. Községi határozatunk is van, hogy a saját háza előtt a vezetékek környékén mindenki köteles rendben tartani a zöld lombozatot. Tény és való, hogy ezek a szép fák most megcsonkultak, elcsúfult az utca, de a helyi közösség vállalná a pótlásukat alacsonyabb lombozatú díszfákkal. A szilfa egyébként sem a legalkalmasabb dísze a lakott területnek. Szó sincs arról, hogy a helyi közösség tanácsa faellenes lenne, mi is szeretünk szép környezetben élni. Jelenleg is van egy pályázatunk az illetékes tartományi titkárság felé, ezer facsemetét szeretnénk telepíteni a falu szélére, szélvédő sávnak. Nos, ezek szilfák lesznek, éppen azért, mert rendkívül gyorsan megnőnek és agresszív lombozatúak.
- Mi történik a Petőfi Sándor utcában a kérdéses fák törzsével?
- Nem vagyok kertészmérnök, de így valószínűleg nem maradhatnak. Ha pár éven belül újralombozódnak, kezdődik az egész elölről. A helyi közösségnek van egy határozata, hogy ha közterületről vesznek ki fát, azt a tervezett játszótér kiépítésére használják fel. Ez elvi döntés, nem konkrétan erre az esetre vonatkozott. Itt a lakók megelőztek mindenkit, a levágott ágakat bevitték az udvaraikba, hogy a törzsek további sorsa mi lesz, nem tudom. Az igaz, hogy a fák saját telepítésűek, vagyis magántulajdont képeznek, de közterületen állnak. Tudom, bizonyos pletykák arról szólnak, hogy a helyi közösség vezetői akarják hazavinni és felhasználni saját céljaikra a törzseket, de biztosíthatok mindenkit, hogy erről szó sincs. Azt sem értem, miért kellett bevonni a Hét Napot, a faluban magunk között is megbeszélhettük volna. Nem akarjuk kopárrá tenni az utcákat, de olyan fákat kell találni, amelyek nem érnek fel a vezetékekig. A település áramellátása is külön téma, szégyen, hogy a 21. században ilyen körülmények között kell otthon dolgozniuk és élniük az embereknek, de szerencsére ez most már megoldódik.
A tornyosi helyi közösségben elém teszik a kérdéses petíciót, betekintést nyerek a trafók körüli összes dokumentációba. Megtudtam azt is, hogy a falu területén, de főleg a központban több fát is ki kellene venni, de mivel sajnálják őket, a végsőkig halasztgatják a munkálatot. Az egészségház előtt például van egy hatalmas fa, amelynek a töve összetörte a betonjárdát, és nyomja a kerítést, de annak is megkegyelmeznek már legalább két éve. Az általános iskola mellett három, az állatorvosi rendelőnél pedig hét fának a sorsa dőlt el. Ezeknek a kivágását a községi kommunális osztály is jóváhagyta, a hirdetőtáblán is kiplakátozták, de senki sem jelentkezett. Mivel a helyi közösségnek erre nincsenek eszközei, azt az elterjedt szokást szerették volna alkalmazni, hogy a munkálat elvégzője megkapja a gyökereket és az ágakat. A törzsekből viszont játékszerek készülnének arra a játszótérre, amelyet a helyi közösség épülete mögé terveznek, de az anyagiak miatt eddig nem valósulhatott meg. Az irodában is biztosítottak róla, hogy mindegyik kivágott fa helyére kerül majd másik, de egyelőre egyetlen fát sem vettek még ki a faluban közterületről. Ami a Petőfi Sándor utcát illeti, arról a szakembernek is az a véleménye, hogy a törzseket el kellene távolítani, mert a szilfa két év alatt megnő, és ismét csonkolni kell. A helyi közösség hajlandó új fákat ültetni.
Mindez megállapodás kérdése, de a megoldást most már az illetékeseknek és az érintett polgároknak kell megtalálniuk.