A kalandregények szerelmeseinek a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa új regénye, A kelta álma nyújthat izgalmas olvasnivalót. A főszereplő Roger Casement brit diplomata, ír nacionalista politikus és szabadsághős az egyik első európai, aki a barbárságot nem a gyarmatterületek őslakosságában, hanem a civilizációs törekvéseikkel betörő gyarmatosítók rémtetteiben ismerte fel. Kalandokkal és rémségekkel teli, akciódús regényben követhetjük nyomon tehát a főhős igazságért vívott szenvedélyes küzdelmét.

A történelmi regények kedvelői forgathatják szívesen Elif Shafaknak a Spanyolországból az Oszmán birodalomba menekülő zsidók életéről írt, A város tükrei című könyvét. A menekültek életük megmentése és az érvényesülés érdekében felvették a keresztény vallást, és múltjukat, hagyományaikat megtagadva próbáltak meg beilleszkedni a keresztény világba. A többség azonban kirekesztette őket, ezért más módon próbáltak meg boldogulni. Az inkvizíció elől menekülve ki saját gyökereihez visszatérve, ki szabadon, vallási közösségen kívül találta meg lelki békéjét.

Az 1930-as évek fajgyűlölettől szikrázó Amerikájában, Alabama államban játszódik Nelle Harper Lee írónő Ne bántsátok a feketerigót! című regénye. A közhangulat velejárója, hogy amikor az egyik déli városkában megerőszakolnak egy fehér nőt, akkor mindenki azt hiszi, hogy csakis fekete lehet a tettes. A rendőrség hamar őrizetbe veszi a gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont, akit többen is láttak a bűncselekmény helyszínének közelében. A férfi védelmét nagy megdöbbenésre a város köztiszteletben álló ügyvédje, a minden tekintetben becsületes Atticus Finch vállalja, noha tisztában van vele, hogy ez a döntés akár pályafutása végét is jelentheti…
A 20. század legnagyobb képhamisításának történetét írja le Luigi Guarnieri Vermeer kettős élete című könyvében. A cselekmény egy kisiklott életű holland festőről, Han van Beegerenről szól, aki az 1930-as évek műkritikusait — akik egyébként lenézik őt, amiért az avantgárd korában hagyományos képeket fest — azzal próbálja becsapni, hogy a művészettörténet egyik legtitokzatosabb alakjának, Jan Vermeernek a bőrébe bújik. A csaló tökéletes technikai felkészültséggel alkotja meg a 17. század mesterének „elveszett” műveit, amelyeket műkereskedőként eredeti Vermeer-alkotásokként kínált eladásra. A neves szakértők pedig sorra esnek bele a műhamisító csapdájába…
Az elsüllyedt gyermekkorról, egy letűnt világról szól Szabó Magda Ókút című regénye, melyet a Városi Könyvtár olvasói immár hangos-könyvként is kölcsönözhetnek. Az Ókút vallomás a gyermekkor különös játékairól, ábrándjairól és titkairól, a szülőkről, rokonokról, barátokról, ismerősökről és a városról, Debrecenről. Ám az írónő emlékeit nem fátyolos nosztalgiával, hanem önfeledtnek ható, de valójában céltudatos, mindvégig fogva tartó eleven erejű elbeszélő művészettel idézi fel olvasójának, azaz hallgatójának.

A Városi Könyvtárban egyébként irodalmunk nagyjainak több vers- és elbeszélésgyűjteménye is megtalálható hangoskönyv-változatban. A kölcsönözhető CD-ken neves színművészek tolmácsolásában többek között Márai Sándor, Karinthy Frigyes, Örkény István, Hamvas Béla és József Attila szövegeit hallgathatják az érdeklődők.

Az olvasás szépségeire emlékeztet üzenetében a könyvtáros: „Mikor a könyvek azon tömegére gondolok, amit még el kell olvasnom, úgy érzem, boldog vagyok.” (Jules Renard)