Ismét együtt volt a nagy család

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Ismét együtt volt a nagy család

Az idei díjazottak - Szabó Attila fotója''Az életfa, a halálfa ellentéteként, a halhatatlanság általánosan elterjedt jelképe. A térben s időben továbbadódó életerőt testesíti meg... tágabb értelemben a magyarság sorsát.” (Móricz Zsolt: Posztmodern életfa)Zentán, a Városháza dí...

Az idei díjazottak - Szabó Attila fotója

''Az életfa, a halálfa ellentéteként, a halhatatlanság általánosan elterjedt jelképe. A térben s időben továbbadódó életerőt testesíti meg... tágabb értelemben a magyarság sorsát.” (Móricz Zsolt: Posztmodern életfa)
Zentán, a Városháza dísztermében tartották meg a magyar kultúra napja alkalmából rendezett délvidéki központi ünnepséget, amely Kölcsey Ferenc Himnusz a magyar nép zivataros századaiból című versének születésnapja, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója, valamint a kreativitás és az innováció európai éve jegyében zajlott.
Az épület oszlopcsarnokában az érkezőket a POSZTmodern imPOSZTorOK című összeállítás fogadta, melyen a fiatalok a kultúrával kapcsolatos merész és meghökkentő kérdéseket tettek fel a vendégeknek. Az eseményt számos közéleti személyiség tisztelte meg jelenlétével, közöttük Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja, Elekes Botond, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai tanácsadója, Borbáth Erika és Újfalusi Gábor, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója, illetve igazgatója.
Az egybegyűlteket Dudás Károly Magyar Örökség Díj-as író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy a magyar kultúra tűzhelyénél ismét együtt van a nagy család. Kitért arra is, hogy új szelek fújnak, új hangok szólnak, és ezt a fiatalok jelenléte bizonyítja. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciájának elnöke is a családi jelképre építette szónoklatát. Többek között Eötvös Józsefre hivatkozott, aki már az 1840-es években megírta, hogy a nemzetnek családnak kell lennie, a nemzetet a családiasság érzésének kell összekötnie.
- Ha valóban család akarunk maradni, akkor egyetlen reménységünk az anyanyelvünk és a kultúránk, amely mögött több mint ezer esztendő áll. Ennek a kultúrának az ereje, a gazdagsága, a szépsége, az erkölcsi nemessége jelenti számunkra az erőforrást, hogy érdemes a családi életnek ebben a melegében megmaradni. Nem szabad elfutni a világ négy sarka felé, mert ez a család létezni akar, még akkor is, ha időnként méltatlan kezekbe kerül a sorsa - hangsúlyozta beszédében, és hozzátette: a magyar kultúrának sokkal többet kell jelentenie számunkra, mint bárminek, ami ma a politika felszínén zajlik.
Az ünnepség keretében átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa Díját, melyet az idén a délvidéki magyar kultúra terén végzett több évtizedes áldozatkész tevékenysége elismeréseként Barta Júlia nyugalmazott bácsfeketehegyi óvónő, a vajdasági versmondó mozgalom lelkes szervezője, Dévavári Beszédes Valéria magiszter, szabadkai néprajzkutató, szakíró, könyvszerkesztő, Gyurcsics Erzsébet nyugalmazott zombori színművész, Horváth Emma szabadkai középiskolai tanár, előadóművész, rendező, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör vezetője vehetett át. Aranyplakettet érdemelt ki Kálóczy Katalin budapesti népművelő, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa az egyetemes, ezen belül pedig a délvidéki magyarság érdekében kifejtett munkájáért. Plakettet kapott Bada István és Bada Johanna olvasásnépszerűsítő, a Nemzetközi Kézimunka- és Gyűjtemény Kiállítások főszervezői, Vrábel János nyugalmazott csókai rajztanár, hangszerkészítő, a népművészet mestere és a torontálvásárhelyi Pipacs Nőegylet.
A műsor alkalmat adott a Szép Magyar Könyv című pályázat eredményhirdetésére és díjátadására is. A megmérettetésen kilenc kiadó 32 könyvvel képviseltette magát. A 2008. évi Szép Magyar Könyv Díjat a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek ítélték oda Beder István: Háromszáz évgyűrű című könyvéért, amely az újvidéki Verzál nyomdában készült. A legszebb albumot a szabadkai Életjel Kiadó jelentette meg, Korhecz Papp Zsuzsanna: Újjászületések című könyve a szabadkai Grafoprodukt nyomda terméke. Értekező próza kategóriában a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium és Lábadi Zsombor: A lebegés iróniája című műve került az első helyre - az újvidéki Dániel Print nyomdából jutott el az olvasókhoz.
Az ünnepi programban Miféle beszéd ez? című összeállításukkal - Krekity Olga Radnóti-díjas versmondó szerkesztésében és rendezésében - közreműködtek a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete Szép Szó Műhelyének résztvevői (Hajvert Ákos, Turuc Roxána, Nešić Máté, Rókus Ármin, Rókus Zoltán, Lódi Csilla, Simonyi Lili, Szarka Ákos, Szombati Dorottya, Tamás Krisztina) és a szabadkai Garden Quartet (Zsiga Pál, Slobodan Stefanović, Molnár Viktor, Tóth Imre). Az est házigazdái Gondi Martina és Sutus Áron voltak.
A rendezvénysorozat másnap a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, az Anyanyelvi Konferencia és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet hagyományos fórumával folytatódott a Kárpát-medencei kulturális intézetek és művelődési ernyőszervezetek vezetőinek és ifjú munkatársainak a részvételével. Üdvözlőbeszédet mondott Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke és Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Anyanyelvi Konferenciájának elnöke. Bevezető előadást tartott Korhecz Tamás jogász, a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság titkára. A Magyar Nemzeti Tanács és a vajdasági intézményrendszer kiépítése volt értekezésének a témája, melynek keretében kitért a stratégiai tervezés fontosságára, a humán erőforrás hiányára is.
A tanácskozáson a fiatalok is szót kaptak. A saját szemszögükből vázolták egy-egy régió helyzetét, beszéltek a tevékenységükről, rendezvényeikről, terveikről. A késő délutáni órákban az elhangzottak összegzéseként ötletbörzét tartottak, ahol az elképzelések egy virtuális ötletpannóra kerültek fel.
Délután az együttműködés és a közös stratégia kérdése került napirendre azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a Drávaszög, Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Muravidék mellett az anyaország és a Délvidék képviseltette magát. Az elmúlt másfél évtizedben a hálózatépítés és annak a fenntartása volt a legfontosabb feladat, de az intézményesülésnek hála újabb lehetőségekkel, kihívásokkal nézhetnek szembe a művelődés ''napszámosai”.
A magyar kultúra napi ünnepség idei plakátján egy piros esernyős hölgy sétál az eső mosta városban. A kis piros esernyő szimbóluma végigkísérte a programokat, sugallva, hogy legfontosabb örökségünket, a magyar kultúrát is hasonlóképpen tarthatjuk a fejünk fölé, ha védekezésre, védelemre van szükségünk.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink