A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Bácsgyulafalván (Telečkán) megtartott rendkívüli pártkongresszusán a küldöttség a párt statútumának megerősítése mellett Csonka Áron személyében új elnököt is választott. A 34 éves Csonka Áron az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szerb nyelv és irodalom szakán szerzett tanári diplomát. Jelenleg Adán él, a község képviselő-testületének elnöke, korábban két mandátumon át volt községi képviselő, 2000 óta tagja a VMDK-nak.
* A VMDK újonnan megválasztott elnöke tervez-e valamiféle tartalmi változást a párton belül?
- Szerkezeti változásokban gondolkodunk. Megmaradunk az eredeti programunknál, a VMDK kongresszusán elfogadott rövid távú célokat részesítjük előnyben. Hallatni fogjuk a hangunkat olyan témakörökben is, amelyek meghatározzák mindennapjainkat, amilyen például a munkanélküliség, a földművesek hátrányos helyzete, a gyermekvállalást serkentő intézkedések vagy az idős kort megélt személyek szükségleteinek kielégítése.
* Az egyik sarkalatos programja a VMDK-nak a hárompillérű autonómiakoncepció megvalósítása. Az elmúlt időszakban történt-e valamilyen előremozdulás ebben a kérdésben?
- Szerbia erősen központosított állam, az önkormányzatoknak nincs saját vagyonuk, a pénzellátásuk megoldatlan. A perszonális autonómia nem teljesedett ki úgy, ahogyan megfogalmaztuk a Magyar Koalíció közös autonómiakoncepciójában. A területi autonómia megvalósítása még várat magára. A jelenlegi szerb politikai elit nem tud elszakadni a miloševići időkre jellemző gondolkodásmódtól. Erre a körzethatárok létezése a legjobb példa. Az egyedüli biztató jel az autonómia követelésére az anyaország részéről érkezett. Magyarország Országgyűlése elfogadta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelynek harmadik szakasza egyértelműen kimondja, hogy elkötelezi magát az európai gyakorlatot követő közösségi autonómia különféle formáinak támogatására. Ha Szerbia az EU-hoz akar tartozni, akkor be kell vezetnie a települési önkormányzatok rendszerét, a szubszidiaritás elvét alkalmazva. Rendeznie kell a kisebbségi kérdéseket, és alkalmazkodnia kell az európai jogrendszer által támasztott követelményekhez. A VMDK mindent megtesz azért, hogy kihasználva Szerbia EU-integrációs folyamatát, kiharcolja céljainak megvalósítását.
* A VMDK szerint melyek a vajdasági magyarság legégetőbb problémái?
- Az állandó létszámcsökkenésünk. Kevés gyermek születik, sok az elhalálozás, és jelentős az elöregedés. Ezt szorosan követi az asszimiláció. A szerb állam nem fektet be eleget azokba a térségekbe, ahol kisebbségek élnek. Munkahely híján nagy az elvándorlás külföldre, illetve a nagyobb szerbiai városokba, ahol a nagy számok törvénye szerint nem tudják érvényesíteni az anyanyelvű oktatásra, ügyintézésre, kultúrájuk megőrzésére, anyanyelvű tájékoztatásra való jogaikat. Ezekre a kérdésekre kell közösen megtalálnunk a gyógyírt, különben mások fogjak belakni az életterünket. Véleményem szerint a vajdasági magyar autonómia érvényesítése tudna javítani e folyamatok visszafordításában.
* Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a vajdasági magyar pártok képesek az együttműködésre. Önnek mi a véleménye erről?
- Igen, képesek. Habár ez az együttműködés nem felhőtlen, és sokszor a közelmúlt sérelmeitől terhes. Személyes meggyőződésem, hogy csak akkor tudunk előrehaladni közösségként, ha a nemzetet érintő, fontos kérdésekben egységre tudunk jutni. Ezért foglaltuk bele a zárónyilatkozatunkba, hogy kezdeményezni fogjuk a délvidéki magyar egyeztető fórum életre keltését.
* Van-e értelme ebben a pillanatban Magyar Koalícióról beszélni?
- Jogilag, igen. Más vonatkozásban ezt a kérdést, úgy érzem, azoknak kell feltenni, akik felelősek az MK szétforgácsolódásáért. Nem rajtunk múlott. Mi mindig nyitottak vagyunk a párbeszédre.
* Egyesek szerint a Magyar Koalíció autonómikoncepciója 90 százalékban megvalósult az új Magyar Nemzeti Tanács felállásával. Ezt Ön is így látja?
- A Nemzeti Tanácsokról szóló törvény alkalmazása igazolja mindazokat a felvetéseket, amelyeket a törvény megszövegezése és meghozatala alkalmával kifejtettünk. Az államilag létrehozott és a későbbiekben gondozott külön választói névjegyzék elmaradása, a lista létrehozatala körüli botrányok kialakulása, az NT fennhatóságának véleményezési, ajánlattevői, előzetes jóváhagyási szintre való korlátozása, az iskoláskor előtti oktatás kimaradása a törvény jogköréből, pénzelésének megoldatlansága stb. arra utal, hogy ez a törvény nem teljesedett ki, és nem felel meg a vajdasági magyarság igényeinek. Nem véleményalkotási, hanem igazi döntéshozatali jogra van szükségünk, a döntéseink végrehajtásához rendelt, szerbiai költségvetésből származó közpénzekkel együtt. A megoldást az NT-ről szóló törvény módosításában látjuk. A 2011-ben esedékes szerbiai népszámlálást ki kell használni, hogy az egyben törvényes és legitim alapja legyen a kisebbségi választói névjegyzékek elkészítésének, amelyet az állam hozna létre és gondozna, szavatolva a személyes adatok védelmét. Ezután új NT-választásokat kell megtartani olyan választási rendszerben, hogy a területi képviselet és a hiteles egyéni jelöltek is kifejezésre juthassanak.
* Legitimnek tartja-e a Magyar Nemzeti Tanácsot?
A fentiekben már említettem, mi minden terheli a jelenlegi MNT létrejöttét és ez árnyékot vet a legitimitására. A politikai alku, amely lehetővé tette a DS jelenlétét az MNT-ben, további fenntartásra ad okot. Jelenleg az MNT létezik a szerbiai jogrendszerben, nem lehet és nem is kell eltávolítani, de állandó javítása szükséges.