home 2025. március 13., Krisztián napja
Online előfizetés
Húszéves a Pásztornap
Kónya-Kovács Otília
2024.10.31.
LXXIX.. évf. 44. szám
Húszéves a Pásztornap

Muzslyán huszadik alkalommal szervezték meg a hagyományos Pásztornapot, mely ezúttal is nemzetközi jelleget öltött, hiszen Magyarországról a gyöngyösi ruszin önkormányzat, Erdélyből pedig a végvári Vidám Csapat tagjai érkeztek a faluba.

A rendezvény célja, hogy a régi hagyományokat átmentsék az utókornak, de a szórakozás és a barátkozás sem maradhat el. Az utóbbiakhoz Csóti Tibor szinte egész nap tartó muzsikája járult hozzá.

Nagy József fő szervező, a Rémusz Hagyományápolók Egyesületének elnöke örömmel nyugtázta, hogy a gyerekek sem hiányoztak az eseményről.

— Sok évvel ezelőtt elkezdtük népszerűsíteni azt a hagyományt, amelyet réges-régen a pásztorok, a dédszüleink, nagyszüleink folytattak, és igyekszünk a fiatalságnak valamilyen formában átadni. Örülök neki, hogy fellépőként az óvodások és a kisiskolások is jelen voltak. A lángos ingyenes mindenkinek, a résztvevők szívesen fogadják. Ez is tradicionális étel, nekünk azonban tanúsítványunk van ennek a lángosnak a készítésére, vagyis ez olyan, amit csak a Rémusz készít. Akik nem tudnák, a nevünk egy rövidítés, a régi muzslai szokásokat jelenti. Azt is elmondanám, hogy ritkán főzünk „vegetalevest”, igyekszünk rendes, magyaros ételeket készíteni, és erre vannak is érdeklődők és vevők.


Tóth Zoltán megnyitja a XX. Pásztornapot

A Pásztornap megnyitóműsorában felléptek a helybeli Szervó Mihály Általános Iskola Méhecskék énekcsoportjának tagjai, valamint a Muzslai Petőfi Sándor MME szakcsoportjai közül a vegyes kórus és a citerazenekar, továbbá a Cickafark énekcsoport. A rendezvényt hivatalosan Tóth Zoltán, a tartományi mezőgazdasági titkárság titkárhelyettese nyitotta meg.

— Az esemény lehetőséget, alkalmat ad arra, hogy a közösség felelevenítse és bemutassa azokat a tevékenységeket, hagyományokat, amelyek a pásztorok életét jellemezték, gazdagították. Az átörökítés is nagyon fontos, de az is, hogy az ilyen rendezvények összehozzák a közösséget, tartalmat visznek az emberek életébe. Dicséretes, hogy Muzslyán nagyon sok civil szervezet működik, amiről minden látogatásunk alkalmával meggyőződünk. A tartományi mezőgazdasági titkárság számára is jelentősek az ilyen összejövetelek, amelyek szorosan kapcsolódnak a mezőgazdaság, az állattenyésztés népszerűsítéséhez, ezért ezt a rendezvényt a titkárságunk is támogatta.


Készül a finom lángos

Mezőgazdasági régióban élünk, valaha nagyon jelentős volt az állattenyésztés Bánátban. Az idők múlásával, a különféle tényezők megváltozásával sajnos átalakult a gazdálkodási módszer, és a klasszikus, hagyományos pásztorkodás megszűnt létezni. Nagyon sok szempontból fontos, hogy a szántóföldi növénytermesztést az állattenyésztés kísérje, hiszen nagy szerepe van a termőföld minőségének megőrzésében, javításában, valamint a gazdaságok fenntarthatóságában. A tartományi titkárság évről évre pályázatok útján támogatja a termelőket, illetve az állattenyésztőket. Azt nem tudjuk elérni, ami régen volt, hogy tízezrével tartották az állatokat a bánáti legelőkön, de hiszem, hogy a támogatási lehetőségekkel vissza tudjuk állítani a tenyészállatok létszámát valamilyen elfogadható szintre — nyilatkozta a mezőgazdasági titkárhelyettes.


A birkapaprikás titka, hogy régiesen kell főzni

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kerekes József államtitkár, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke is.

— A szórványban az ilyen eseményeknek nemcsak közösségépítő, hanem közösségmegtartó jellegük is van. Muzslyán huszadik alkalommal szervezik meg a Pásztornapot, és ez dicséretre méltó. A településen minden hétvégén vannak különböző történések, de tudjuk, nem egyszerű egy-egy rendezvényt ilyen hosszú ideig fenntartani. A muzslyaiaknak sikerült, és van is okuk a büszkeségre.


Néhányan a főzőverseny résztvevői közül

Palatinus Ervin, a helyi közösség tanácselnöke, maga is birkatartó gazda, a régebbi időket idézte fel.

— Muzslyán valamikor 10 000 birka legelt a legelőkön, az őseink egy része a birkatúróból meg a birkahúsból élt, azt forgalmazta, a jószágot nevelte. A jelenben pedig a sok birkából esetleg olyan ezernyi maradt meg, három gazdánál, akik friss birkászok. Mert visszatérünk a múlt tevékenységéhez, hiszen a muzslyai legelők meg földek másra nem is valók, csak állattenyésztésre. Úgy érzem, van egyfajta serkentés a birkatenyésztésben, hiszen az utóbbi öt-hat évben keletkezett ez az ezer birkából álló állomány itt Muzslyán, amiről úgy gondolom, ha a támogatások az állam részéről folytatódnak, akkor még növekedni is fog.


A vegyes kórus és a citerazenekar fellépése

A rendezvényen 26 csapat versenyzett a birkapaprikás főzésében. A szentmihályi Selymesi Csaba régóta jár főzőversenyekre, és nagyon egyszerűen fogalmazta meg a birkapaprikás lényegét.

— Egyetlenegy titka van a jó birkapaprikásnak: a só, a bors, a pirospaprika, a hagyma. Semmi mást nem kell hozzáadni, csak egyszerűen, régiesen kell főzni.

A Pásztornap juhászbállal ért véget.

Bemutatkozott a Méhecskék énekcsoport

Fényképezte: Kónya-Kovács Otília

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..