Az idén az első, nagyobb figyelmet kapott küldetés a Hakuto-R, a japán ispace magáncég próbálkozása volt. Különféle felmerülő problémák miatt az indulást többször elhalasztották, míg végül 2022 decemberében megvalósult, a Hold felszínén való landolás várhatóan 2023. április 25-én történt volna meg. A SpaceX Falcon—9 rakétája szállította el a Holdig a Hakuto-R leszállóegységét, melyben ott lapult az Egyesült Arab Emírségek rovere. Úgy tűnt, minden a tervek szerint halad, még kevesebb mint 30 másodperccel a landolás előtt is, ekkor az űreszköz csupán 80 méterrel a felszín felett tartózkodott, és több mint 30 km/h-s sebességgel haladt a végzete felé. Az első információk szerint a számítógép valami miatt élő adatokról az előre beállított szimulációra váltott, ám egy későbbi bejelentés már arról szólt, hogy egyszerűen elfogyott az üzemanyag, ezért kapcsoltak ki a hajtóművek, és a Hakuto-R nem tudta eléggé lefékezni magát. A Holdba csapódott.

A Szovjetunió/Oroszország űrügynöksége, a Roscosmos 1976 óta nem ment a Hold közelébe, most viszont, negyvenhét év elmúltával vissza szeretett volna térni a Luna—25-tel, melynek a neve nemcsak fantázianév, hanem elárulja, hogy ez a 25. Hold-küldetés. Oroszország 2023. augusztus 11-én indította el, és célja az volt, hogy a Hold déli féltekén landoljon, remélhetőleg megelőzve Indiát, melynek küldetése hetekkel előbb, július 14-én indult, ugyanezt a régiót megcélozva. Ez elméletben működött volna, hiszen a két küldetés eltérő pályára volt tervezve, az űrszonda azonban 2023. augusztus 19-én összeütközött a Hold felszínével egy sikertelen pályamódosítás után, a Luna—25 rakétái egyelőre ismeretlen okból 84 másodperc helyett 127 másodpercig égtek, emiatt pedig egy olyan pályára állt, amely súrolta a Holdat, aminek következtében megsemmisült. Világszerte az összes indítást figyelembe véve a Luna—25 volt a 126., az indiai Chandrayaan—3 pedig a 104. indítási kísérlet.

Ezt látva akaratlanul is eszünkbe jut a nyúl és a teknős meséje. Hiszen később, augusztus 23-án India sikeresen leszállt a kijelölt területen, adta hírül az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO). A Hold déli sarkkörét azért övezi nagy figyelem, mert a kutatók szerint elképzelhető, hogy a régióban nagyobb mennyiségű fagyott víz van, mely később az emberes Hold-küldetések során is hasznos lehet. Az indiai szonda Vikram leszállóegysége megfigyeléseket és kísérleteket végez, hogy többet tudjunk meg az égitest pontos összetételéről, a tervek szerint 1 holdi napot, vagyis 14 földi napot tud majd működni. Egyelőre éri napfény a leszállóhelyet, de az eszköznek később nemcsak a rendkívüli hideggel kell majd megküzdenie, hanem napenergia híján valószínűleg az akkumulátor is lemerül majd.

Érdekesség, hogy az űreszköz kifejlesztése és maga a teljes program 75 millió dollárba került. Összehasonlításként: az Interstellar film 165 millióba, míg az első Avatar 237 millió dollárba került.

Az idén még számíthatunk Hold-küldetésekre, Japán augusztus 27-én tesz egy próbát a SLIM holdi leszállóegységgel. Majd jönnek az amerikaiak, akik az Apollo—17 óta, vagyis ötvenegy éve nem jártak a Holdon, most egymás után három leszállóegység is lesz, először a NASA/Astrobotic Peregrine egysége, ezt követi a NASA/Intuitive Machines Nova-C leszállóegysége, majd a NASA/Firefly Aerospace Blue Ghost leszállóegysége. Szóval akit érdekel a téma, annak az idén bőven lesz mit követnie.