Hol van a zentai Szentháromság-szobor?

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Hol van a zentai Szentháromság-szobor?

A zentai Szentháromság-szobor egy korabeli képeslaponNemrégiben kiderült, Zenta főterén, pontosabban a központi parkban épülő szökőkút mellett más változások is várhatóak. Amelyek ellen máris sokan tiltakoznak.A Vajdasági Magyar Szövetség zentai szervezete sajtótájékoztatón hozta a nyilvános...

A zentai Szentháromság-szobor egy korabeli képeslapon

Nemrégiben kiderült, Zenta főterén, pontosabban a központi parkban épülő szökőkút mellett más változások is várhatóak. Amelyek ellen máris sokan tiltakoznak.
A Vajdasági Magyar Szövetség zentai szervezete sajtótájékoztatón hozta a nyilvánosság tudtára, hogy nem értenek egyet a rendezési tervvel. Indokként azt hozták fel, hogy a szökőkút helyén, a Városházával szemben, egykor a Szentháromság-szobor állt, amelyet az 1800-as évek elején a pestisjárvány áldozatainak az emlékére emeltettek. Ezt később lebontották, de nincs pontos információ arról, hova tűnt a hatalmas szoborkomplexum. Egyes vélemények szerint elásták. A VMSZ helyi szervezetének álláspontja, hogy az átalakítás előtt ki kellene deríteni, valóban ott fekszenek-e a szobor maradványai a föld alatt. Amennyiben megtalálják, vissza kellene állítani a Fő térre. Ezzel kapcsolatos indítványukat az érdeklődő polgárok is aláírhatták.
A következő lépésben heves vita alakult ki a városközpont rendezési tervét kidolgozó bizottság ülésén, melyet az óriási érdeklődésre való tekintettel a nyilvánosság előtt rendeztek meg. Itt hangzott el, hogy az épülő szökőkúton kívül nyári pavilont is terveznek a parkban. Mivel ezen a területen állt valaha a Szent István-templom is, megeshet, hogy rábukkannak a templom alapjaira vagy romjaira, s e maradványt egyfajta állandó kiállítás részeként lehetne megőrizni. Egyébként a Műemlékvédelmi Intézet is meghagyta: amennyiben bármilyen régészeti lelőhelyre találnak, kötelesek azt feltárni és bemutatni.
Hogy megértsük az egymásnak feszülő indulatokat, tekintsünk vissza a múltba, és tegyünk egy sétát a Tisza-parti város központjában! A zentai Fő tér, illetve a mai városi park első épülete az 1769-1770-ben barokk stílusban épült Szent István-templom volt, amely 1911 áprilisában a városházával együtt leégett. A régi és alig egy évig az új városháza előtt, illetve a mai szökőkút helyén állt a Szentháromság-szobor, melyet 1808-1810 között Ross István plébános kezdeményezésére közadakozásból építettek. Az emlékművet a Fő tér rendezésekor 1915 szeptemberében elbontották. Zenta város közgyűlése azzal a rendelkezéssel hagyta jóvá az áthelyezését, hogy a majdan elkészülő új Szent István-templom előtt állítsák fel ismét. A Szentháromság-szobor helyére Kossuth Lajos szobrát tervezték, de ezt a szándékot az első világháború megakadályozta. Az emlékműkomplexum elemei (talapzat, obeliszk, szenteket ábrázoló szobrok stb.) jó ideig az épülő templom közelében, feltehetően a városi park északi részén lehettek elhelyezve, hogy ne akadályozzák a munkálatokat. A daraboknak később nyomuk veszett, az utolsó szobormaradványt az 1950-es évek elején takarították el a parkból.
A leégett főtéri templomhoz közel, a park keleti részében 1914-ben megkezdődött az új templom építése, amely az első világháború után abbamaradt. Később téglafallal kerítették körül, de az akkori hatóságok nem engedélyezték a munkálatok folytatását. A romtemplomnak is nevezett objektumot 1947-ben bontották el. Tari László helytörténész emlékeztet arra is, hogy a Szentháromság-szobor helyére 1932--1941 között I. Péter király szobra került, majd következett az 1942 őszén felállított Országzászló-emlékmű, amelyet viszont 1944 őszén az új hatalom távolíttatott el. A szakember hozzáteszi azt is, csak valószínűsíteni lehet, hogy akár a Szentháromság-szobor elemeiből, illetve az említett építkezésekből előkerülhet valamilyen tárgyi emlék.
A Szentháromság-szoborhoz egy szörnyű legenda is fűződik. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a lázadó szerb csapatok Zenta ellen vonultak, és az itt maradt ártatlan polgári lakosság körében nagy mészárlást hajtottak végre. A kegyetlenkedés két hétig tartott, az áldozatok száma elérte a 2000 főt. A lakosok egy részét arra kényszeríttették, hogy a megöltek fejét vágják le, és ''díszítsék fel” velük a Szentháromság-szobrot. A gúla rakása meg is kezdődött, de Zagorica Mózes, Zenta akkori jegyzője meggyőzte az ötlet értelmi szerzőit, hogy hagyják abba ezt a gyalázatos cselekményt, sőt a már feltett emberfejeket is levetette.
A történelmi ismertető után ideje visszatérnünk a jelenbe, mert úgy tűnik, a nyári pavilon május végére -- a tiltakozások ellenére is -- felépül. Az erről szóló szerződést nemrégiben írta alá Širková Anikó, a község polgármestere és Újvári Tibor, az Alltech Szerbia Rt. igazgatója. A filagóriát ugyanis ez a vállalat ajándékozza a városnak. A fából készülő létesítményre 50 ezer dollárt hagytak jóvá, de a tervek elkészülte után kiderült, 61 ezer dollárra van szükség. A vállalat dolgozói úgy döntöttek, hozzájárulnak az elképzelés megvalósításához, és hétezer dollárt adtak össze, a fennmaradó részt pedig a cég két tulajdonosa a saját eszközeiből biztosítja. Az adományozónak csupán annyi a kérése, hogy a létesítmény neve Alltech nyári színpad legyen, és azt egy táblán tüntetnék fel.
Vajon mi történik akkor, ha az építkezés során rábukkannak a Szentháromság-szobor vagy az egykori templom maradványaira? Ebben az esetben a szabadkai Műemlékvédelmi Intézet előírásai alapján járnak el, az építkezés határideje pedig bizonyára kitolódik -- válaszolták az illetékesek az újságírói kérdésre.

1.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink