home 2024. április 25., Márk napja
Online előfizetés
Herczeg Ferenc Versec emlékezetében
Martinek Imre
2015.10.05.
LXX. évf. 39. szám
Herczeg Ferenc Versec emlékezetében

Mottó: „Nem elég létezni. Látszani is kell!” — Szeptember harmadik hétvégéjén sorrendben tizennyolcadik alkalommal tartották meg Versecen a Herczeg Ferenc-emléknapokat. Tudományos konferenciával, testvértelepülési találkozásokkal, illetve színművel emelve ki újra a feledés homályából az értékeket.

Köztudomású, hogy a verseci sváb származású Herczeg Ferenc (1863—1954), akit írásai révén a Trianon utáni csonka magyarhonban nemcsak az akkori dzsentrivilág, hanem maga az ország kormányzója is kegyeibe fogadott, az elcsatolt déli részeken is indexen volt. Szülővárosában — vélhetően mindebből következően — mindmáig egyetlen tér, utca, de még egy „sima” sikátor sem viselheti nevét. Sőt mi több, az egy esztendővel ezelőtti ünnepség apropójából bizonyos túlbuzgó körök el is marasztalták írófejedelmünk kultuszának éltetőit.

A nagykorúságát is ünneplő, kétnapos rendezvénynek az idén kevesebb publicitás jutott. Értve ezen sajnos a vajdasági magyar írott és elektronikus média képviselőinek távolmaradását is. A részletekről lapunknak Virág Bene Klára, a Herczeg Ferenc-emléknapokat szervező, az 1885-ben alapított verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület titkár asszonya nyilatkozott.

— Folytatva az eleink által teremtett hagyományt, az idei tudományos konferenciának is városházánk díszterme nyújtott befogadó helyszínt. Felvezető gondolatokat mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott, majd az előadások következtek. Magyar nyelven Fodor Tamás hungarológus, szerb nyelven pedig Dragana Rakić nyelvész — mindketten a verseci Városi Könyvtár munkatársai — járták körül a témát Versec Herczeg Ferenc emlékezeteiben címmel.


Andrija Ratković felvétele

Külön megtiszteltetés volt számunkra Szekernyés János temesvári író és helytörténész előadása, aki írófejedelmünknek az 1874 és 1876 között Temesvárott eltöltött gimnazistaéveit méltatta.

Az író életét és munkásságát egyaránt bemutató szakmai konferenciát művelődési műsor követte: Dragan Đokić zenetanár zongorakíséretében Aleksandar Zavisin, a verseci zeneiskola tenorja, illetve az ugyancsak verseci származású Mészáros Brigitta szoprán énekhangú fiatal művész mutatkozott be.

Mint megtudtuk, az idei Herczeg-napokon a Magyar Házba érkező érdeklődők egy színielőadást is megtekinthettek. A nagybecskereki Madách Amatőr Színház társulata Herczeg Ferenc Szendrey Júlia című művét mutatta be, Ljiljana Ivanović rendezésében. Összhangban a város utcáin ötvennyolcadik alkalommal megrendezett szüreti napok hangulatával, a házon belüli találkozó is bállal ért véget. A talpalávalóról Vörös Róbert vezetésével a csantavéri Mendicus Művészeti Központ tamburazenekara gondoskodott. Mi több, a csantavéri legények hangszeres támogatására a házigazda verseci magyar kultúregyesület a másnapi szüreti forgatagban is bizton támaszkodhatott. A Szent Gellért-plébániatemplomban megtartott vasárnap délelőtti ünnepi szentmisét ft. Erős Mihály esperes úr celebrálta.

A továbbra is változatlanul önerőre támaszkodó Herczeg Ferenc-emléknapok kiemelt védnöke ezúttal a tartományi titkárság, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács volt. 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..