Helyünk a nap alatt

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Helyünk a nap alatt

Beszélgetés Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével* Elnök úr, az MNT december utolsó napjaiban Újvidéken megtartott kilencedik ülésén beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt mintegy három és fél hónapban 65 olyan esemény volt, amelyben az MNT valamilyen formában részt vett. Való...

Beszélgetés Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével
* Elnök úr, az MNT december utolsó napjaiban Újvidéken megtartott kilencedik ülésén beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt mintegy három és fél hónapban 65 olyan esemény volt, amelyben az MNT valamilyen formában részt vett. Valóban ilyen eseménydús volt a 2004. esztendő?
- A tavalyi volt az az esztendő, amelyről valóban elmondhatjuk, hogy a nemzeti tanácsok tevékenysége nagy lendületet vett, s a korábbinál jobb pozícióba kerültek ezek a testületek, végre olyanokba, amelyek megilletik őket: oktatási, művelődési, tájékoztatási és nyelvhasználati kérdésekben képviselhetik a közösségüket. Ez a képviseleti tevékenység vonatkozik belföldre és külföldre is egyaránt, hiszen a Szerbia és Montenegróban működő képviseletek mellett ma már a nemzetközi szervezetek képviseletei is a megfelelő helyen és módon kezelik a nemzeti tanácsokat. A legfontosabb mozzanata ennek az óév utolsó hónapjaiban az volt, hogy a jelenlegi szerb kormány szaktárcáival mélyreható tárgyalások folytak, igaz, egyelőre nem kétoldalú alapon, de megállapodtunk mind az oktatási, mind a kulturális és médiaminiszterrel, hogy konkrét kérdésekben mindegyik nemzeti tanács megkapja a lehetőséget arra, hogy külön-külön is tárgyalóasztalhoz üljön az illetékes miniszterrel. Az oktatási minisztériumban tapasztalt jó fogadtatást számos konkrétumra szeretnénk kihasználni. Például hogy elfogadtassuk a kormányzattal, hogy a kisebbségiek oktatásügye nem kezelhető azonos kaptafán a többségiek oktatásügyével. A kisebbségi nyelvű oktatás ugyanis különálló oktatási alrendszereket kell hogy képezzen. Médiapolitikai vonatkozásban fontosnak tartom kiemelni, hogy sikerült megértetnünk a szerb kormányzattal és magával a miniszterrel is, hogy az önkormányzati tulajdonban levő, kisebbségi nyelven sugárzó elektronikus médiák kényszerprivatizációja gyászos következményekkel járna, hiszen gyakorlatilag felszámolódna a kisebbségi nyelvű elektromos helyi jellegű média, úgyhogy ebben a tekintetben nyilvánvalóan sürgős törvénymódosításra van szükség. Művelődéspolitikai vonatkozásban fontos előretörésként könyvelhető el: jó esély van arra, hogy a köztársasági művelődési minisztérium is részt vállaljon a nemzeti kisebbségek hagyományos és legjelentősebb rendezvényeinek a társfinanszírozásában. Méghozzá egy olyan pályázati rendszer bevezetésével, amely már sikeresen működik a tartományi oktatási és művelődési titkárság égisze alatt. A magunk mögött hagyott esztendő utolsó hónapjainak legkiemelkedőbb eseménye mégis az államközösség és Magyarország közötti kisebbségvédelmi megállapodás alapján felállított kisebbségvédelmi vegyes bizottság alakuló ülése volt, amelyen egy már egyeztetett és elkészített jegyzőkönyv-tervezetet tárgyaltunk meg. Itt sem rossz emlékeztetni arra, hogy az említett megállapodás a mi politikai gyakorlatunkban először ad helyet a kisebbség, adott esetben az MNT képviselőjének arra, hogy bilaterális államközi vegyes bizottságban képviselje a közösség érdekét.
* Eszem ágában sincs megkérdőjelezni az említett események fontosságát, egy esztendő azonban tizenkét hónapból áll...
- 2004 elejét olyan események terhelték, amelyek szigorúan értelmezve nem tartoznak az önkormányzatiság kérdéskörébe, hiszen hónapokon keresztül mindig csak azzal foglalkoztunk, hogy hol és milyen nemzetek közötti incidensekkel kell szembesülnünk. Igen szorongató volt ez az időszak, és azt hiszem, hogy még mindig adósai vagyunk a közösségnek és az ügynek. Igaz, nem mi, hanem a kormányzat, hiszen nem teljesítette azokat az elvi megállapodásokat, amelyeket magára vállalt. Külön szerencseként kell elkönyvelnünk, hogy az ősz és a tél folyamán lényegesen kevesebb az ilyen incidens, mint az év első felében volt. De nemcsak rossz dolgok történtek az első tíz hónapban, hanem jók is, és itt én azt a július közepén meghozott tartományi határozatot emelném ki, amellyel a tartományi alapítású magyar írott média alapítói jogai átkerültek az Magyar Nemzeti Tanács hatáskörébe. Ezáltal kiteljesedett az a törvénybe foglalt lehetőség, hogy a nemzeti tanácsok intézményalapító jogokat gyakorolhatnak. Ez most első alkalommal a nyomtatott média vonatkozásában valósult meg: ősz óta a Magyar Szó és a Hét Nap Lapkiadó kft.-k bejegyzett tulajdonosa az MNT.
* Bármennyire eseménydús is volt a magunk mögött hagyott esztendő, számtalan kérdésre 2005-ben kell megpróbálnunk választ kapni. Melyek azok a feladatok, események, célok, amelyek elsőbbséget élveznek az idén?
- Egy művelődéspolitikai eseménnyel kezdeném. Az idén ünnepeljük József Attila születésének századik évfordulóját, és az egyik első feladatunk az lesz, hogy kinevezzünk egy bizottságot a méltó megemlékezés megszervezésére. Ezen túlmenően folytatódnak a konzultációk és az érdekérvényesítési folyamat a köztársasági kormányzatban. Emellett folyamatos munkakapcsolatot tervezünk az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás terén a többi nemzeti tanács képviselőivel és a tartományi kormányzattal is. A kétoldalú kapcsolatok terén is a kisebbségvédelmi megállapodás alapján szerep jut mind az MNT-nek, mind az országos kisebbségi önkormányzatnak. Természetesen ez a szerep nem lehet túldimenzionált -- a racionális, rendező elveket kell szem előtt tartani. Ide szeretném sorolni az elektronikus média témakörét, és ezzel kapcsolatban egy átfogó médiapolitikai stratégia megfogalmazását is, amely már előkészületben van. És nehogy elfelejtsem: tavaly jelentős együttműködés volt az MNT és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között, melynek köszönhetően számos helyen a lehető legmodernebb, drót nélküli, széles sávú internet-hozzáférés gazdagítja a helyben élő emberek lehetőségeit. Természetesen továbbra is hallatlanul fontos számunkra az identitásőrző tevékenység, oktatási és művelődési ügyeink, ám ha megfeledkeznénk a modern kor kihívásairól, az nagyon nagy mulasztás volna.
* Beszélgetésünk során szó esett már oktatásról, művelődésről, tájékoztatásról, a gazdaságról azonban még nem beszéltünk. Mit tehet az MNT, ha egyáltalán tehet valamit a gazdaság terén a Vajdaságban élő magyar nemzeti közösségért?
- Tud és tesz is. Még ha a kelleténél kevesebbet tudtunk is eddig produkálni. Ha nem is átfogó, nem sorsdöntő, mégis jelentős az a gazdasági-vállalkozói támogatási program, amely a Szekeres László Alapítványon keresztül folyik az Új Kézfogás Közalapítvány jelentős anyagi támogatásával. 2004. volt az az első esztendő, amelyben az Új Kézfogás közalapítványnál megpályázott visszatérítendő támogatási kölcsönformák feletti rendelkezésnek a döntési jogát a közalapítvány maradéktalanul átruházta a Szekeres László Alapítványra. Ezek a döntések nálunk, itthon születnek, senki, még az adományozó sem bírálja őket felül, és ez egy jelentős politikai előrelépés. Kihatásai persze azért szerények, mert Magyarország és az Új Kézfogás Közalapítvány gazdasági forrásai nem korlátlanok. Ebből nincs mód nagyüzemi, nagyipari fejlesztésre, magánvállalkozói mérsékelt összegű támogatásokra azonban igen. Ami pedig 2005-öt illeti, ebben a tekintetben minden bizonnyal rendelkezésünkre áll majd a forrás arra, hogy friss tőkeinjekcióval folytathassuk azt a kisvállalkozói támogatói külön projektumot, amelyet tavaly már megtettünk, úgyhogy nincs megállás, azt is tovább folytatjuk...

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink