Határtalanul

Határtalanul

Biztató, hogy az anyaországi diákkirándulások országútjain végre a torontálvásárhelyi szigetmagyarság is kapott állandó „pontocská”-t. Az idei évadot egy szolnoki diákcsapat nem hivatalos látogatása nyitotta meg, gazdag könyvadományos tiszteletét téve a helyi, Moša Pijade Általános Iskolában.

Mottó: „A kötelék, mely igaz családot összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.” (Richard Bach)

Biztató, hogy az anyaországi diákkirándulások országútjain végre a torontálvásárhelyi szigetmagyarság is kapott állandó „pontocská”-t. Az idei évadot egy szolnoki diákcsapat nem hivatalos látogatása nyitotta meg, gazdag könyvadományos tiszteletét téve a helyi, Moša Pijade Általános Iskolában. Egy héttel később a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola hetedikeseinek negyvenfős küldöttsége érkezett négy pedagógus kíséretében — részben viszontlátogatásra, ugyanis a torontálvásárhelyiek e leköszönőben lévő tanév elején már voltak „odaát”.

Mint megtudtuk, a Csongrád megyei testvértelepülés nevezett tanintézményének jelentkezését zsinórban másodízben értékelte kedvezően az anyaországi Határtalanul elnevezésű pályázat bírálóbizottsága. Lehetővé téve ezáltal számukra ismét egy olyan, több napon át tartó tanulmányutat a Vajdaságban, amely a földrajzi, történelmi, biológiai és néphagyományi szempontok mellett ezúttal még matematikából is felkínált bizonyos „értéktöbblet”-et. Eleik kirajzásának déli végállomásához a „klauzálosok” Szabadka, Palics, Zenta, Újvidék, Pétervárad, a Tarcal-hegy, illetve a zalánkeméni torkolatvidék magyar vonatkozású motívumainak „ízlelgetése” után érkeztek — új pillérekre helyezni a korábban megkötött barátságokat —, ugyanakkor az „újoncai(n)k”-ba is beleplántálni az egészséges kíváncsiskodás és bizonyosságkeresés csíraképes magvacskáit. Lám, a határon túl is vannak anyanyelvükön szólni tudó emberek!
A debellácsi programkeretből, annak rendje és módja szerint, ezúttal sem marad(hatot)t ki a patinás múltú Helytörténeti Múzeum és az 1838-ban épített református templom látogatása. Az előbbiben Széchenyi Jolán nyugalmazott tanárnő, míg az utóbbiban nt. Gyenge Károly tiszteletes úr vállalta a narrátori szerepet. A Debelyacsai Tavakon elköltött ebéd után egy örökzöld cserje került kiültetésre a falu parkjában. A gödör ásását a vendégek, míg az átplántált növényke öntözését a helybéliek vállalták. Ezzel a gesztussal is utalva mindnyájunk sorsszerű együvé tartozására. Lényegében e tényt támasztotta alá végül a szó szerinti összerázódást serkentő, az iskola előcsarnokában megrendezett délutáni táncmulatság is, nemkülönben a testnevelési épületszárnyban rögtönzött foci- és röplabdatornák.

A portyázást a vásárhelyiek a történelmi Kalemegdán, illetve Szendrő várának bejárásával zárták.

A csoportkép a múzeum előtt készült.
 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Fiatalok Fiataloknak rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink