Irak néhány éve szabadult fel az Iszlám Állam rémuralma alól. Az önkényuralom azonban mély nyomott hagyott az ott élő társadalomban. Menekültáradat indult, aminek Európában is szemtanúi vagyunk. De vannak olyan szervezetek és emberek, amelyek/akik a helyszínen próbálnak segíteni, és lehetővé tenni a szülőföldön való megmaradást. Szatmári Barnabás, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa évek óta Irakban él és tevékenykedik, őt kérdeztem a jelenlegi helyzetről és a segítségnyújtásról.
* Irak lakossága az utóbbi években nem igazán heverte ki az Iszlám Állam uralkodásának időszakát, jelentős menekültáradat indult el, és a terrorszervezet alvó sejtjei miatt senki sem lehet teljes biztonságban. Jelenleg milyen állapotok uralkodnak a közel-keleti országban és a térségben?
— Az ökumenikus segélyszervezet 2016 óta van jelen Irakban, állandó képviseletünket Erbilben nyitottuk meg, de az ország több pontján vannak irodáink és futó projektumaink. Mi láttuk az Iszlám Állam pusztítását követő tragikus állapotokat, illetve ennek hatásai valóban a mai napig érzékelhetőek. Milliók élnek otthonuktól távol akár az országon belül menekülttáborokban, akár külföldön. Rengeteg helyen megsemmisült az infrastruktúra, és az ország egyes területein továbbra is előfordul, hogy merényleteket követnek el dzsihadisták. Ezek az akciók viszont csak elszigetelt területeket érnek el, az ország legnagyobb része stabilnak tekinthető. Ennek köszönhetően megindulhatott az újjáépítés, melyben az ökumenikus segélyszervezet is szerepet vállal humanitárius és fejlesztési projektumok útján. Az elmúlt években már százezrek tértek vissza a szülőföldjükre, és azon dolgozunk a helyi kormányzattal meg a többi nemzetközi szervezettel közösen, hogy ez a szám tovább nőjön a jövőben.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet fotói
* Mind Magyarország (például a Hungary Helps program keretében), mind a különféle segélyszervezetek elsődleges célja, hogy szülőföldjükön, jelen esetben Irakban segítsék az embereket. Az elmenekülésre biztatás helyett iskolákat, kórházakat és házakat kellene építeni ahhoz, hogy az ott élőknek legyen jövőjük. Ha jól tudom, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet iraki képviseletének is ezek a céljai. Eddig miben tudták segíteni az ott élőket?
— A Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Hungary Helps program, valamint nemzetközi támogatások segítségével 2016 óta az ország északi kormányzóságaiban folyamatosan azon dolgozunk, hogy megteremtsük a helyben maradás és a visszatérés lehetőségét. E célok elérésének feltétele valóban az alapszolgáltatások helyreállítása. Az elmúlt években csaknem száz lakóházat, három kórházat és egészségügyi központot, továbbá hat iskolát újítottunk fel, rehabilitáltuk hét település vízhálózatát. A következő nagyon fontos lépés a munkahelyteremtés. Mi elsősorban a mezőgazdasági területre fókuszálunk. Az infrastruktúra helyreállítása mellett képzésekkel és eszközökkel segítjük azokat, akik mindenüket elvesztették a háborúban. A programjaink az elmúlt öt évben több mint százezer embert értek el az országban, és javították életfeltételeiket.
* A segélyszervezet munkatársai mennyiben vannak veszélynek kitéve, annak tudatában, hogy a különféle lázadó vagy terroristacsoportok általában nem válogatnak?
— Szigorú protokolljaink vannak, és folyamatosan követjük a biztonsági helyzet változását Irakban. Az aktív gócpontoktól távol vagyunk, hiszen ezeken a területeken még nem kezdődhetett el az újjáépítés. Tegyük hozzá, hogy a segélyszervezetek munkatársai, így mi sem számítunk fő célpontnak: a helyi lakosság tudja, hogy mi segítséget nyújtani érkezünk. Ettől függetlenül természetesen minden tőlünk telhetőt megteszünk a munkatársaink biztonságának garantálása érdekében. Eddig szerencsére sikerrel jártunk, és semmilyen biztonsági problémával nem szembesültünk az elmúlt években. Számunkra a legnagyobb veszélyforrások a háború maradványai, például a fel nem robbant aknák, robbanószerek, melyekre elsősorban az építkezések koordinálása közben kell nagyon odafigyelnünk.
* Milyen hosszú távú, akár több évig vagy évtizedig elnyúló tervei, programjai vannak a segélyszervezetnek Irakkal vagy más közel-keleti országokkal kapcsolatban?
— Egy olyan országban, mint Irak, amely évtizedeken át volt kitéve konfliktusoknak, háborúknak, nagyon nehéz hosszú távon, évtizedekre előre tervezni. A legjobb az lenne, ha minél rövidebb ideig lenne ránk szükség, mert akkor tudnánk, hogy az ország és a társadalom helyben képes megoldani a problémáit. A valóság azonban az, hogy nagyon sok időbe telik, mire egy ekkora pusztítás után képes egy ország helyreállni. A humanitárius vészhelyzetet a fejlesztési időszak követi, mely rendkívül hosszúra nyúlhat. Mi jelenleg a következő két évre látunk előre, mely idő alatt folytatjuk az infrastruktúra újjáépítését és a munkahelyteremtést célzó programjainkat, valamint folyamatosan figyeljük az eddigi eredményeinket. A tágabb értelemben vett régióban, Afganisztánban és Etiópiában van állandó képviseletünk, de hajtottunk végre programokat Líbiában, Jemenben, Libanonban és például Pakisztánban is. A segélyszervezet a fennállása elmúlt harminc évében több mint negyven országban nyújtott segítséget. Ezt a munkát természetesen a jövőben is folytatjuk.
* A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet húsz esztendeje Afganisztánban is jelen van. A közel-keleti térségben most talán ott a legrosszabb a helyzet. Beszélhetünk-e humanitárius katasztrófáról?
— Segélyszervezetünk 2001 óta hajt végre humanitárius és fejlesztési programokat az évtizedek óta háborúktól sújtott Afganisztánban. Ez szervezetünk egyik legrégebbi, folyamatos szerepvállalása. A tálib hatalomátvétel nyomán kialakult bizonytalan biztonsági helyzetre való tekintettel a segélyszervezet egy rövid időre kénytelen volt felfüggeszteni a munkáját, amíg nem volt szavatolva a kollégák biztonsága. Igazodva az új körülményekhez végül sikerült folytatnunk a két évtizedes segítségnyújtást, melyre jelenleg óriási szükség van. A civil lakosok azonnali támogatása most mindennél fontosabb, ők azok, akik a legtöbbet szenvednek, és akik számára valóban életmentő lehet a segítségnyújtás.
