A szabadkai Kajdocsi Gabriella hobbija az üveghomokozás. Néhány éve egy lakodalomba készült, és sokat gondolkozott azon, mivel lephetné meg a fiatal párt. Mivel szereti az egyedi dolgokat, felkeresett valakit, aki homokkal poharakra és más üvegfelületekre gravíroz. Egy pezsgősüveget, valamint néhány poharat díszíttetett ezzel a technikával. Az eljárás megtetszett neki, és úgy döntött, ő maga is kipróbálja.
Sokat olvasott a témáról, a férje pedig segített a homokozószekrény elkészítésében. Azóta folyamatosan alkot. A kezei közül kikerülő poharak és egyéb tárgyak egyediek és névre szólóak. Munkáin a megajándékozott személy neve vagy monogramja mellett jeles dátumok és egyéb motívumok is megjelennek.
— Most már nem kell azon gondolkodnom, milyen ajándékot adhatnék, habár már szinte minden rokonomat, barátomat megajándékoztam az általam készített egyedi poharakkal. Lassan már újabb érdekességet kell kitalálnom.
* Főleg poharakra gravíroz?
— Legjobban a poharat szeretik az emberek, mert nemcsak dísztárgy, hanem használni is lehet. A gravírozás nem kopik le mosogatás közben, a mosogatógépbe is be lehet tenni az ilyen poharat.
* Milyen motívumokkal dolgozik?
— Főként neveket gravírozok, de előfordult, hogy a személy jellemzőit kellett megjelenítenem a poháron. Pároknak is készítek poharakat, például házassági évfordulóra, és mindenki nagyon szép ajándéknak tartja.
* Milyen szakaszokból áll a munka?
— A leghosszabb folyamat az, amíg kitalálom, hogy mi kerüljön az üvegfelületre. Ezt számítógépen alkotom meg, van erre egy program. A mintát ráviszem egy fóliára, a fóliát ráragasztom a pohárra, hogy megvédjem az egész tárgyat. Azt a részt szedem ki a fóliából, amelyet meg szeretnék homokozni. Az egész poharat le kell takarni, hogy máshol ne sérüljön meg, mert amikor homokozom a poharat, akkor magas nyomás alatt fúvom rá a kimaradt részre, ami megsérti az üveget. Nagyon le kell takarni ahhoz, hogy csak ott érje az üveget, ahol én szeretném. Ez aprólékos munka. Utána el kell távolítani a fóliát, majd el kell mosni a poharat, hogy ne maradjon rajta szennyeződés. A minta megalkotásánál arra figyelek, hogy ízléses legyen. A kevesebb több az én mottóm. Inkább legyen egyszerűbb, de legyen mondanivalója.
* A poharak mellett más tárgyakkal is tervez dolgozni?
— Nagyobb tárgyakkal nem tudok dolgozni, mivel a homokozószekrényem nem nagy. Borosüvegek, pezsgősüvegek, poharak, plakettek készülnek nálam. Kérdezték már tőlem, bögrére szoktam-e gravírozni, de az nem jó, mert zománcos, a zománc pedig pattan. Színes üveggel is érdekes dolgozni, mert akkor még szürkébbnek tűnik a homokozott rész. Fehér és zöld üvegre is alkottam már, mindkettő nagyon szép.
* Kézművesrendezvényeken láthatóak-e a munkái?
— Nekem valójában nincsenek kész munkáim, mert amit megcsinálok, azt el is ajándékozom. Csak az van, amit mi használunk. Ha valaki felkeres, ha másnak is tetszik, akkor örömmel elkészítem. Számomra ez egy kellemes kikapcsolódás. Olyankor megszűnik körülöttem a világ, és csak erre figyelek. A délutánokat szoktam erre szánni, általában a főzés és az ebéd után dolgozom.
* Milyenek a reakciók, visszajelzések?
— Tetszik az embereknek, mert sokan szeretik az egyedi dolgokat. Volt, hogy belevittem egy kis humort, nálunk tartottuk ugyanis a szilveszteri bulit a koronavírus idején. Minden barátunk kapott egy borospoharat, melyre egy koronát mintáztam. Egy barátnőm édesanyjának pedig egy egyszerű vizespoharat készítettem, és A legjobb édesanyának felirattal díszítettem. Amikor átadtam, azt mondta, szebb lett, mint amilyennek elképzelte. Kell ennél több? Szoktam kérni is az embereket, meséljék el, hogyan reagált a megajándékozott, hiszen a pozitív visszajelzések inspirálnak. Már várom, kinek tudnék újabb ajándékot készíteni.
* Vannak-e további tervei?
— Ez a technika adva van. Bővíteni lehet, még inkább alkalmazni a számítógépet, de akkor az már nem kézművesség. Az a jó, amit az ember a két kezével csinál. Sokkal értékesebb, mint ha számítógéppel végeznénk a marást. Az is jó, de ha én a két kezemmel csinálom, szívvel, lélekkel, akkor az nagyon szép ajándék lehet.