Gárdosi séta

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Gárdosi séta

A Hunyadi-toronyNagypéntek volt, amikor felkerestük Zimonyt, az egykori ország legdélibb pontját. A Dunáról kélő kossava indulatosan borzolta hajunk, ugyanakkor pedig az újdonsült naptári tavasz bújócskázó napsugara biztatott is. Rajta, csak rajta, lépegessünk csak bátran át a világoskékre f...

A Hunyadi-torony

Nagypéntek volt, amikor felkerestük Zimonyt, az egykori ország legdélibb pontját. A Dunáról kélő kossava indulatosan borzolta hajunk, ugyanakkor pedig az újdonsült naptári tavasz bújócskázó napsugara biztatott is. Rajta, csak rajta, lépegessünk csak bátran át a világoskékre festett épület két szárnyát boltívben egybekötő folyosón: a piacon mézet is árulnak! Praktikus fedelű csuprocskákba porciózott életízesítőt, a csók és az ölelés mellé. De csak csínján, mert mindhármuktól megrészegülve bizony könnyen elfelejtheti az ifjú riporter, mi végre is vetődött e tájra! Fürkészni csupán a borongós délvidéki ég alatt nyíló fehér szilvavirágot és csivitelő leánypajtásának ajakrezdülését, avagy mindemellett megidézni ráadásul a Cigányhegy felett lebegő, dicső múltú ősök szellemét is?
Taurunum, castellum Maleville, Semlin, Zemun... Belgrádtól 5 km-re északnyugatra fekvő kisváros, a Duna jobb partján. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott, törökverő Hunyadi János ,,kedves lakó és meghalóhelye” vala. Hadvezérünket e tájon Sibinjanin Jankónak ismerik, és ezt a nevet viseli nemcsak a hatalmas gárdosi temetőkertet kelet felől határoló utca, de az a millenniumi torony is, amely Magyarország államiságának tiszteletére épült 1896-ban, az egykori lerombolt középkori vár udvarán. Történelmünk krónikásai valójában hét millenniumi torony állításáról tesznek említést: a vérszerződés emlékét őrző Ópusztaszeren, Pannonhalmán, a honfoglaló seregek táborhelyén, a Nyitra melletti Zobor-hegyen, valamint az ország határán, a négy égtáj irányában. A dévényi várhegyen, a Brassó melletti Cenk-hegyen, a munkácsi várhegyen, és itt, a zimonyi várhegyen. A peremre sodródottak közül ez utóbbi van még meg. A Kalemegdanról esténként tisztán kivehető a megvilágított tornya. Áll és él. Galambok lakják. Művészettörténészek sora jegyezte fel róla, hogy a harminchét méter magas torony a budai Halászbástyára emlékeztet, ormán pedig -- kiterjesztett szárnyakkal, és villogó aranykarddal csőrében -- 4,5 méteres turulmadár volt egykoron. A két kisebb torony között Hungária ülőszobra volt, mindkét oldalán egy-egy oroszlánnal, a fedett erkély ornamentikájában pedig a koronás nagycímer kapott helyet. Mára mindebből csak az összefirkált, ékeitől megfosztott, zománcozott nyerstéglával burkolt falfelületű csupasz torony maradt.
Nyaranta az aljában messzi földön híres művelődési rendezvényeket tartanak, az idényen kívül betévedő turistáknak pedig az elharapózó társadalmi nemtörődömségre is ejt leplezetlen panaszt egy céhtáblás kávézó serénykedő háziasszonya. Mi is észrevettük a torony tövében lévő törött padokat, a néhai várfalak elporladt tégláit helyettesítő, időálló hulladékkal pótolt intarziát, illetve a torony vasalt kaputestén tátongó pár deszkányi rést. Ott lehet egyelőre bejutnia a toronyba annak, aki nem röstell négykézláb ereszkedni, vagy akinek nem adott szárnyat a Teremtő.

Címkék: Gárdosi séta
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Gárdosi séta
Körkép
Gárdosi séta
Körkép
  • 2008.12.24.
  • LXIII. évfolyam 52. szám
Facebook

Támogatóink