Egy kis pletyka nem árt

Ha valakire azt mondják, pletykás, az nem éppen a legszebb jelzők közé tartozik, és tény, hogy nem szép dolog a háta mögött kibeszélni valakit. Ám mindenkit megnyugtatnánk, hogy még ennek is vannak pozitív hatásai. Pszichológiai kutatások szerint ugyanis erősíti a kötődést az emberek között, valamint enyhíti a stresszt és a szorongást. Ráadásul azok, akik pletykálnak, kevésbé önzők, és erősebbek a csapatmunkában. Úgyhogy aki eddig rosszul érezte magát egy kis pletyka után a szomszédasszonnyal, most megnyugodhat. Persze mint mindent, ezt se vigyük túlzásba, s a rosszindulatot próbáljuk meg félretenni.

Rendetlenség vagy rendmánia, mindkettő jó

Minden rosszban van valami jó — hangzik a jól ismert mondás. És valóban így van, nem kell pánikba esnünk, ha nem csillog-villog a házunk, nem baj, ha nehezen tudunk magunk körül rendet tartani, hiszen egy kutatás szerint a rendetlen környezet kreativitásra ösztönözheti az agyunkat. Ez jó hír a rendetlenebb olvasóinknak, de azokat is szeretnénk megnyugtatni, akik kínosan ügyelnek a rendre. Ez azért a jobbik verzió, mert egyrészt ragyog a házuk, másrészt a takarítás és a rendrakás is nagyszerű stresszoldó.

Kevesebb fürdés

A megfelelő higiénia nagyon fontos, de ha nem izzadtunk le, és viszonylag tiszták vagyunk, kihagyhatunk egy-egy fürdést vagy zuhanyzást. A meleg vagy forró fürdő ugyanis kiszáríthatja a bőrt, és felerősítheti az öregedés jeleit. Ha csak kétnaponta zuhanyozunk, a bőrünk puhább és fiatalosabb lehet, valamint a rajta élő természetes baktériumflórának is kedvezünk. Fogorvosok is hasonló dologra jöttek rá. A túl gyakori fogmosás és szájvízhasználat kárt tehet a fogzománcban. Ez különösen akkor igaz, ha közvetlenül étkezés után mosunk fogat, mivel ilyenkor a fogzománc lágyabb, ennek következtében pedig a fog sérülékenyebb.

(Illusztráció: Leeser/depositphotos.com)
 

Videojátékok és káromkodás

A videojátékozás sem olyan haszontalan szokás, mint elsőre gondolnánk. Segíthet csökkenteni a reakcióidőt, javítja a döntéshozó képességet, sőt, még memóriafejlesztőnek is jó. S ha már játékok, akkor nézzük meg a káromkodást. Rossz szokás, ez tény. Nem túl szép a csúnya beszéd, különösen nem egy nő szájából. De nem árt tudni, hogy kutatások szerint remek stressz-, illetve szorongásoldó, valamint a fájdalomtűrő képességet is növeli. Kutatások bizonyították, hogy akik többet káromkodnak, azoknak magasabb a fájdalomküszöbük, őszintébbek, és izmokat is jobban tudnak építeni. Csak arra figyeljünk oda, hogy ne társaságban káromkodjunk.

Rágózás

A rágózás is egyike azoknak a szokásoknak, amelyeket inkább a rossz oldalra vagyunk hajlamosak sorolni. Sokan zavarónak, illetlennek tartják, pedig kutatások szerint jót tesz a memóriának, segít koncentrálni, és fokozza az éberséget, valamint abban is segít, hogy jobb döntéseket hozzunk. Ráadásul még stresszoldónak is kiváló, mivel a rágás csökkenti a kortizol nevű stresszhormon termelődését. Tehát nyugodtan dobjunk be egy zöld Orbitot!

Magában beszél? Nem baj

Bármennyire is őrültnek nézik az embert, ha magában beszél, nagyon hasznos tud lenni ez a tevékenység. Egyrészt sokkal gyorsabban lehet megoldani problémákat, tisztábban lehet gondolkodni, és kevésbé leszünk stresszesek. Másrészt ha valamit hangosan kimondunk, akkor az valahogy közelebbinek tűnik, valóságosabbá válik. Bármit is szeretnénk, mondjuk ki sokszor hangosan, és valahogy közelebb kerül a megvalósításhoz. Érdemes ilyenkor egyes szám második személyben fogalmazni, egyfajta utasítást adni magunknak, és könnyebb lesz elhinni, hogy ezt még én is meg tudom csinálni. Valahogy így: holnaptól mindennap kocogj 25 percet! Ha emberek előtt kell beszélnünk, vagy interjút készítenek velünk, esetleg fellépünk valahol, szintén érdemes sokszor és hangosan elmondani a szövegünket. Ezt a taktikát állásinterjú előtt is nyugodtan be lehet vetni, sőt, akár kérdéseket is érdemes összeírni, majd rájuk is hangosan megadni a választ. Így a rizikós helyzeteket is sokkal felkészültebben és magabiztosabban vállalhatjuk majd. 

(Illusztráció: Skat_36/depositphotos.com)
 

Meztelenül alvás

Ha túl meleg pizsamát veszünk fel, illetve túl vastag takaró alá fekszünk, a testünk könnyen túlmelegszik. Ez azért gond, mert megzavarja a bioritmusunkat, mely a hőmérséklet változásához köti az alvási ciklusunkat, így előfordulhat, hogy folyamatosan felriadunk éjszaka. Ha viszont nem melegítjük túl a testet, és csak az alvásciklus végén nő a testhőmérsékletünk, akkor könnyen és gyorsan fel tudunk ébredni, amikor szükséges, ráadásul az alacsonyabb testhőmérséklet a könnyebb elalvást is elősegíti. Mivel az alacsonyabb hőmérséklet arra sarkallja a testünket, hogy hőt termeljen, ez a folyamat pedig kalóriát éget, a meztelenül alvás az anyagcserét is fokozza, így a fogyást is elősegíti. Ilyenkor ráadásul a kortizol szintje is normalizálódik, mely hormon hiánya egyébként fokozott étvágyat, fáradtságot és stresszt okoz. Tehát nemcsak vékonyabbá, hanem boldogabbá és energikusabbá is válhatunk.

Az intim testtájak egészségének is jót tesz, ha legalább éjszakára hagyjuk „szellőzni” őket. Ennek az a magyarázata, hogy a meleg, nedves környezet, amelyet a bugyi, illetve az alsónadrág teremt, elősegíti a baktériumok és a gombák szaporodását. Éjszaka termelődik szervezetünkben a melatonin nevű hormon, mely lassítja az öregedést, segíti a test regenerálódását. Mivel alacsonyabb hőmérsékleten jobban alszunk, így szervezetünk többet termel ebből a hormonból. Tehát a fiatalságunk megőrzése szempontjából is fontos szerepe lehet a meztelenül alvásnak. És természetesen a párkapcsolatok minőségére is nagyon jó hatással van. Gyakran összeér a bőrünk, a testi érintések számának növekedése pedig egy oxitocin nevű hormont termel a szervezetben, melyet szeretet- vagy boldogsághormonként is ismerünk. Ezenkívül nyugtató hatása is van, illetve eredményesen csökkenti a stresszt és növeli a libidót.

Nedves zoknit éjszakára

Egy picit ellentmondásos lehet a következő szokás, hiszen éppen az imént hirdettük a meztelenül alvás előnyeit, de a nedves zokni éjszakai viselésnek több előnye is lehet. Amikor a lábfejünk elkezd lehűlni, a vérerek összehúzódnak, a tápanyagok pedig eljutnak a szervekbe, szövetekbe. Ezekre az anyagokra a szervezetnek a jó keringéshez és a fertőzések legyőzéséhez van szüksége. Amikor a láb újra elkezd felmelegedni, az erek kitágulnak, így a szövetekben ragadt méreganyagok bekerülnek a véráramba, és elhagyják a testet. Ha azonban ettől a módszertől a végtagjaink túlságosan hideggé válnak, akkor az keringési zavarokra utalhat, ez esetben ne alkalmazzuk.

Egy régi gyógymód szerint a lázat is könnyebben csökkenteni tudjuk nedves zoknival. A titok nyitja, hogy langyos vízbe három-négy evőkanál almaecetet kell keverni, majd ebbe beleáztatni egy gyapjúzoknit. Amikor a beteg felhúzza a lábára, tekerje át műanyag fóliával. Ebben kell aludni, s reggelre volt-nincs láz.