home 2024. május 26., Fülöp napja
Online előfizetés
Földön látszik, égen jár
Fehér Márta
2023.11.03.
LXXVIII. évf. 44. szám
Földön látszik, égen jár

Vidékünkön is sok helyen úgy tartották, hogy Dávid király és Szent Cecília (Cicelle, Cicëlla, Cicölle) él a holdban, Cicella táncol, Dávid pedig hegedül — hangzott el azon a zentai könyvbemutatón, amelyen a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Földön látszik, égen jár — A nap, a hold és a csillagok című foglalkoztatófüzetét mutatták be. Gyerekkoromban nekem is ezt mesélték, és felnőttként is gyakran bámulom az éjszakai égboltot, és látom a hegedülő, táncoló alakokat. Alig vártam, hogy hazaérjek, és olvassak!

Az Öregek ma is mesélik, hogy a szűz meg a király azt kérte Istentől, hogy mindig megmaradjon fiatalnak: Cicölle táncolhasson, Dávid pedig muzsikáljon. Ezért az Úristen a holdba tette őket. Amikor a hold megújul, megújul Cicölle is. Azóta mindig táncol, Dávid meg hegedül. Nem jó azonban a holdba belenézni, mert ha valaki akkor néz bele, amikor a hegedű húrja elpattan, az […]” — nos, ha kíváncsiak, hogy mi történik azzal, aki rosszkor néz a holdba, olvassák el a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak szánt vajdasági magyar néprajzi ismereteket felsorakoztató kis kiadványt, melynek szerzői Raffai Judit és Resócki Vázsonyi Csilla. Ha kisgyermekem lenne, biztosan ezt hozná neki a Mikulás vagy a Jézuska, és jókat játszanánk meg tanulnánk a hosszú, sötét, téli délutánokon. Találós kérdéseken agyalnánk, mondókákra tapsolnánk, napsugaras deszkaoromzatokban gyönyörködnénk, a kis kazetták díszítését másolnánk, sőt a saját napsugaras oromzatunkat is megtervezhetnénk, de még népmesét is hallgathatnánk és népdalt is énekelhetnénk együtt, merthogy a szerzők QR-kódokat is elrejtettek a foglalkoztatófüzetbe, amelyek beolvasásával a Vajdasági Magyar Digitális Adattár egy-egy ilyen kincse is elérhető számunkra. A könyvben az is jó, hogy vajdasági magyar, merthogy így a betlehemi csillagének temerini változatát, a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok kezdetű dalnak pedig a zentai változatát hallgathatjuk, vagy a Tejút eredetéről szóló oroszlámosi mondát olvashatjuk, és megtudhatjuk, melyik táncot hívták Gomboson tüskömnek, Doroszlón pedig csirajnak. És temerini oromfaldíszítő csillagokkal játszhatnánk memóriajátékot, és beszélgethetnénk arról, hogy a temesközieknek vagy a tordaiaknak higgyünk-e — egyikük szerint ugyanis a leáldozó napot a mókus eszi meg, a másikuk szerint pedig cigány gyerekek húzzák le az égről. És még sorolhatnám hosszan, hogy mennyi-mennyi csodát rejt ez az alig több mint húszoldalas, mutatós füzetecske, melyet Kanyó Ervin illusztrációi tesznek igazzá és meseszerűvé.


Döme Szabolcs, Resócki Vázsonyi Csilla, Raffai Judit, Kanyó Ervin

— Vajdasági néprajzi ismereteket gyűjtöttünk össze, olyanokat, amelyek az égitestekkel kapcsolatosak, egyrészt a szöveges folklórból — a kiadványban a rövid terjedelme ellenére nagyon változatos műfajok jelennek meg, mondókák, népdalok, népmesék, szokások, babonás cselekmények —, illetve a tárgyalkotó népművészet területéről válogattunk azokból a motívumokból, amelyek a napot, a holdat vagy a csillagokat ábrázolják, és ezekhez rendeltünk hozzá különféle feladatokat, interaktív tartalmakat — mondta Resócki Vázsonyi Csilla szerző. — A tárgyalkotó népművészet feladatai klasszikusnak tekinthetőek, ezeket már sokan ismerik: le kell másolni a különféle népi motívumokat, megkeresni az eltérő részeket. A QR-kódok inkább a szöveges, illetve a zenei folklórhoz kapcsolódnak. Nem szerettük volna kottákkal, hosszú szövegközlésekkel terhelni ezt a kis kiadványt, ezért úgy gondoltuk, inkább az eredeti gyűjtéseket adnánk hozzá, tehát a QR-kódok által adatbázis-tartalmakhoz lehet hozzájutni, nagyrészt — de nem kizárólagosan — a Vajdasági Magyar Digitális Adattárból. Nagyon bőséges forrásanyagot tudtunk fölhasználni, ez egy olyan téma, amely a hagyományos kultúrában nagy hangsúlyt kapott.

Miért éppen a nap, a hold és a csillagok? — kérdeztem a témát felvető szerzőtől, Raffai Judittól.

— A népköltészetben, a folklórban, a népszokásokban is fontos jelentőségük volt ezeknek az égitesteknek, illetve a hagyományos ökológiai tudásban is meghatározóak voltak. A nap rengeteg szólásban megtalálható, akárcsak a hold és a csillagok. Külön tudás szólt a Göncölszekér keletkezéséről és arról, hogy mi a Tejút, mindegyikhez kapcsolódott eredetmagyarázó monda. Nagyon nagy szerepe volt a hiedelemvilágban, másként cselekedtek az emberek, ha fent volt a nap, mint amikor lenyugodott, ezért a napfelkeltének nagyon nagy jelentése volt a mindennapi életben. A csillag nemcsak a különféle ornamentikákban vagy a népművészetben jelent meg, hanem a népszokásokban is, például vízkeresztkor, háromkirály-járásnál nagy szerepe volt. Az volt a célunk, hogy minden oldalról körbejárva kerek egésszé szerkesszük ezt a hatalmas kincset, visszaadva annak a tudásnak egy nagyon pici százalékát, amelyet valamikor egy zentai vagy bármilyen településen élő vajdasági ember tudott a napról, a holdról és a csillagokról — de még ma is tudnak jó néhányan. Ha megnézzük a forrásokat, láthatjuk, hogy ez a XIX. századtól kezdve nagyon sokat változott — az első, Kálmány Lajos által gyűjtött anyag a XIX. század végén született —, de azt is mutatja, hogy milyen gazdag kutatás folyt nálunk, micsoda elődeink voltak. Tóth Ferencet, Penavin Olgát, Burány Bélát, Bodor Anikót, Beszédes Valériát említeném, akik mindannyian foglalkoztak ezzel a témával. Az általunk közreadott ismeretanyag attól válik vajdasági magyarrá, hogy itt gyűjtötték, a mi területünkön, magyar emberektől, magyar nyelven.

Kanyó Ervin, a kiadvány illusztrátora és műszaki szerkesztője arról mesélt, milyen nagy örömmel fogadta el a nem mindennapi felkérést és feladatot, mekkora kihívásként élte meg a folklóranyag képi megjelenítésében megkövetelt precizitást.

— Ez már a sokadik könyv, melyet én illusztráltam, a korábbiak között gyermekkönyvek, néprajzi kiadványok is voltak, ám ez egy nagyon specifikus feladat volt számomra, hiszen nem élvezhettem azt a művészi szabadságot, amely a szépirodalmi művek, regények, verseskötetek és egyéb kiadványok illusztrálását jellemezte. Nagyon sok fotót kaptam, és teljesen lenyűgözött, milyen gazdag motívumkincsünk van, hogy a vajdasági magyar örökség mennyire figyelemre méltó és értékes.

A kiadó és a szerzők máris a folytatásban gondolkodnak, tehát akár több hasonló jellegű kiadvány, sőt, akár egy társasjáték is megszülethet a közeljövőben, hiszen néprajzi örökségünk csodálatos anyag, amihez érdemes ilyen módon is hozzányúlni. A könyv megjelenését a magyar Agrárminisztérium támogatta, a Hungarikum Bizottság révén. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben lehet megvásárolni, mindössze 400 dinárért.

Fényképezte: Fehér Márta

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..