Tadić—Vučić-koalíció?

A DP-ből kivált, s a Boris Tadić által létrehozott Új Demokrata Párthoz csatlakozott parlamenti képviselőknek köszönhetően lehetett meg a kö-zelmúltban a parlament összeüléséhez szükséges létszám. A nevezetes ülésen felfüggesztették Dragan Tomić mentelmi jogát. Ezután megindult a találgatás, hogy Tadić és Vučić vajon a választások után is szövetséget köt-e egymással, s hogy ez a koalíció irányítaná-e az országot. A mérvadó Večernje novosti is ezt a témát boncolgatta, miközben a lap által megszólított képviselők tagadták ennek a lehetőségét. (Večernje Novosti)

Tadić a szocialistákat szidja

Boris Tadić, az ÚDP elnöke a Blic hétvégi számának adott interjújában azzal vádolta meg volt pártját és a politikai elemzőket, hogy megelőlegezik a haladókkal való szövetségét. Tadić azt állította, hogy politikai amatőrizmus a választások kellős közepén az azok utáni koalícióról beszélni. A volt államelnök egyébként sürgette a Haladó Párt megreformálását, egyúttal kategorikusan kijelentette, hogy ő személy szerint a szocialistákkal soha többé nem hajlandó egy kormányban lenni: „A szocialisták működésének annyi fatális következménye van a szerb társadalomra, hogy ezzel a párttal nem kötnék koalíciót” -– szögezte le a Tadić. (Blic)

A haladók és az ÚDP első koalíciója

Noha a politikai kommunikáció egyelőre tagadja, hogy Tadić és Vučić koalícióra készülne, helyi szinten ez már végbement. Vranjska Banja önkormányzatának új elnöke Slavica Sotirović, az ÚDP tagja lett, akinek a megválasztását a haladók és a Régiók Pártja is támogatta. Ezt megelőzte az előző elnök, a szocialista Predrag Milenković leváltása. (Beta)

Abszolút többség közelében a Haladók

A Faktor plus legújabb közvélemény-kutatása szerint a Szerb Haladó Párt 117 mandátumot fog szerezni a 250 fős parlamentben. A szocialisták köré tömörült erők 47, a demokraták 30 helyre számíthatnak. Tadić ÚDP-je vélhetőleg 22, az SZDP 20, a liberálisok pedig 14 helyhez fognak jutni. (Blic)

Én állítottam talpra a Fidelinkát!

Kisebb felhördülést keltett a szabadkaiak körében Čedomir Jovanovićnak, az LDP elnökének az a szendrői (Smederevo) kijelentése, miszerint „egy olyan gyárat, amely a megsemmisülés szélére került, ahol a munkások nem kaptak fizetést, a szabadkai Fidelinkát talpra állítottam. Ott most ötszáz ember dolgozik, a gyár ötszáz családnak nyújt tisztességes megélhetést”. Jovanović kijelentése azért is megdöbbentő, mert a szabadkaiak pontosan emlékeznek rá, hogy a virágzó kenyérgyár még a háborús időszakban is aránylag jól működött, aztán a magánosítás során „hirtelen”, egyik napról a másikra bajba került. Arról nem is beszélve, hogy maga Jovanović nem is olyan régen még cáfolta, hogy bármi köze volna a szabadkai gyár tulajdonjogához. Csupán annyit ismert be, hogy felesége révén családjának áttételesen van a gyárban érdekeltsége. (Beta)

Šumadija az ország motorja

Šumadija gazdasága a tavalyi évben 5,3 milliárd dollárnyi külkereskedelmet — 2,7 milliárd kivitelt, s 2,6 milliárd behozatalt — valósított meg. Szerbia eme régiójában az ipari növekedés 2012-höz képest 57,7 százalékot tett ki. (Tanjug)

Alkotmányellenes a szolidaritási adó?

Miodrag Jovanović, Goran Dajović és Bojan Spaić, a jogi fakultás tanárai kezdeményezték a szolidáris adó alkotmányos felülvizsgálatát. A neves jogászok a bonyolult jogi érvelésen kívül egyebek között arra is rámutattak, hogy a törvény valójában diszkriminatív, mivel a fő kritérium nem a gazdasági erő, hanem a közszféra állásai. A szakemberek rámutattak, hogy a közszférában sokan keveset keresnek, s vannak olyanok is, akiknek a jövedelme 100 000 dinár feletti. Csakhogy ilyenek a magánszférában is vannak, s ők nem esnek az új adó hatálya alá. (24 SATA)