Az 1912-ben átadott városháza jelenlegi helyzetéről és a beruházás részleteiről Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere nyilatkozott.

A szabadkai városháza ikonikus épülete évek óta felújításra szorul. Az alpolgármester szerint a döntést már nem lehetett tovább halogatni. Ha tovább várnak, az állagromlás olyan súlyos helyzetet idézhetett volna elő, hogy akár a harmadik emeleten és a padlástérben működő Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetet és a Szabadkai Történelmi Levéltárat, illetve az alsóbb szinteken található közigazgatási hivatalt is ki kellett volna költöztetni, ami az önkormányzat számára szinte megoldhatatlan gondot okozott volna.

A városvezetőség kiemelt figyelmet fordít a közpénzek hatékony felhasználására, melyet elsősorban infrastrukturális beruházásokra kívánnak irányítani, így a városháza felújításának jelentős anyagi terhét külföldi források bevonásával szerették volna megoldani, amit sikerült is elérni az Interreg VI-A IPA Magyarország—Szerbia 2021—2027 program keretében. Az alpolgármester elmondta, hogy a projektum előkészületei már 2019-ben elkezdődtek: a városháza államilag védett épület, ezért állami tulajdonban volt, így elsőként a városi tulajdonba kerülését kellett rendezni, mivel csak így lehetett építkezési engedélyt szerezni. Az engedélyeztetés során pedig több új előírásnak is meg kellett felelni, például az építési hulladék kezelésére vonatkozó szabályoknak. Ha minden a tervek szerint alakul, a jövő év elején aláírhatják a szerződést, mely lehetővé teszi a munkálatok megkezdését.

Miért vált szükségessé a felújítás?

A városháza kívülről szemlélve viszonylag jó állapotúnak tűnik, sokan talán nem is gondolnák, hogy belülről és a tetőszerkezet tekintetében súlyos problémák jelentkeztek. Az épület több helyen beázik, a harmadik emeleten, ahol a levéltár is található, az esővíz rendszeresen károkat okoz — magyarázta Góli Csilla.

— A kígyóhát formáját idéző, Zsolnay cserepekkel díszített tetőszerkezet jelentős károkat szenvedett az évek során. Sok helyen a cserepeket bádoglemezekkel pótolták, a megmaradt cserepek pedig hiányosak. A tetőn átszivárgó víz eláztatta a gerendákat, és több szinten is károkat okozott: beázások láthatóak a harmadik emeleten, sőt, egyes helyeken már a másodikon is. Ez nemcsak esztétikai és biztonsági probléma, hanem az ott dolgozók egészségét is veszélyezteti. Különösen súlyos a helyzet a harmadik emeleten, a Szabadkai Történelmi Levéltárban, melynek helyiségei szinte mindenhol beáznak. Ez az intézmény nemcsak Szabadka, hanem Kishegyes és Topolya önkormányzatait is kiszolgálja, és rendkívül értékes dokumentumokat őriz. Itt található például az 1743. évi adománylevél, mely Szabadkát mezővárosi rangra emelte, valamint az 1779-beli okirat, mellyel a város szabad királyi városi rangot kapott. Emellett itt tárolják a hitközségek anyakönyveit és más fontos történelmi iratokat, melyek megőrzése kiemelt fontosságú. A padlástérben működik a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet is, mely régészeti munkálatokat is végez, és számos értékes műkincset tárol. Ugyanezen az emeleten vannak a közigazgatás egyes irodái is, melyek szintén beáznak. Előfordul, hogy esőzéskor a lámpák mellett folyik a víz, ami egyre súlyosabb biztonsági kockázatot hordoz.

A felújítást a tetővel kezdik

A városháza teljes felújítási terve a tetőszerkezettől kezdve az udvarokon át az ablakok cseréjéig minden részletet tartalmaz, de a munkálatok szakaszosan folynak majd. A tetőszerkezet helyreállítása az első és legfontosabb lépés. Egyúttal ez a legköltségesebb része is a felújításnak, de enélkül a további munkálatok értelmetlenek lennének — hangsúlyozta az alpolgármester.

— Fontos tudni, hogy nem egyedül pályáztunk, hiszen feltétel, hogy legyen határon túli partnerünk. Szabadka már korábban is együttműködött Kiskunhalas Önkormányzatával, most egy idegenforgalmi pályázatot valósítunk meg. A projektum során a Kiskunhalasi Művelődési Központ épületének, illetve Szabadka első számú turisztikai attrakciójának, a városháza tetőszerkezetének a felújítása válik lehetővé. Ezt a két helyszínt közös idegenforgalmi kínálatként fogjuk bemutatni, a projektum továbbá gasztronómiai, kulturális, természeti és aktív kikapcsolódási lehetőségekre, például sétákra és kerékpárutakra is kitér. A támogatás összköltsége 5,4 millió euró, melynek 85 százalékát — vagyis 4,5 millió eurót — az Európai Unió fedezi. Ez a maximálisan igényelhető támogatási összeg, de az előre nem látott költségeket Szabadkának és Kiskunhalasnak kell megtérítenie. A városháza felújítására előirányzott forrás 3,2 millió euró, mely összhangban van az építési engedélyt kapott tervekkel.

A projektum időtartama 36 hónap

A felújítás legfeljebb 3 évig tarthat, mivel ez a projektum tervezett időtartama. Az Interreg IPA-pályázatok sajátossága, hogy a pályázóknak minden szükséges pénzeszközt maguknak kell előteremteniük, és a megvalósult költségeket majd utólag számolják el. Az Európai Unió csak akkor téríti meg az elszámolt összeg 85 százalékát, ha a folyamat során minden rendben történt, késedelem nélkül. Bármilyen késedelem vagy a támogatási szerződés feltételeinek megsértése súlyos következményekkel járhat. Nemcsak az fordulhat elő, hogy a beruházás költségeit nem térítik meg, és a támogatás elveszik, hanem akár az is, hogy a város az EU-s források szempontjából tiltólistára kerülhet. Szabadkának már számos sikeres Interreg IPA-projektuma volt. Az Ásotthalom—Királyhalom határátkelőhöz vezető út IPA-forrásból valósult meg, az OptiBike-kerékpárutak szintén ilyen támogatásból épültek ki. A zsinagóga egyik homlokzatának felújítása is IPA-pályázatnak köszönhető, még mielőtt a teljes rekonstrukciót a magyar állam finanszírozta volna. Az önkormányzat, illetve a szabadkai intézmények és civil szervezetek számára az IPA-pályázatok rendkívül fontosak, ezért megengedhetetlen, hogy olyan hibát kövessünk el, amely miatt a város vagy intézményei feketelistára kerülnének. Ez nemcsak a Magyarország—Szerbia-programra vonatkozik, hanem a Horvátország—Szerbia-együttműködésre is, de egy ilyen hiba más EU-s forrásokat is veszélybe sodorna, ami Szabadka számára elfogadhatatlan — tette hozzá az alpolgármester.

Miért nem a Szabadkai Közkórház vagy más beruházás?

Számos ilyen kérdés fogalmazódott meg a hír bejelentése után a közösségi oldalakon. Góli Csilla rámutatott, az Interreg IPA-pályázatok több tematikát is lefednek, és az önkormányzat mindig pályázik a rendelkezésére álló lehetőségekre. Most az idegenforgalmi kategória volt nyitott, és úgy gondolták, hogy Szabadka számára az a legfontosabb, hogy a város első számú turisztikai attrakciójával jelentkezzen. Mint mondta, ezen a pályázaton nem volt lehetőség sem a kórház fejlesztésére, sem a vízvezetékrendszer vagy a csatornahálózat bővítésére. Ebből azonban nem az következik, hogy az önkormányzat más forrásokból nem fog próbálkozni ilyen projektumokkal. Viszont konkrétan ez az idegenforgalmi pályázat turisztikai célokat támogatott, így az infrastrukturális vagy az egészségügyi beruházások itt nem jöhettek szóba. Az alpolgármester reményét fejezte ki, hogy mindenki megérti ennek a döntésnek az észszerűségét. Hozzátette, ha már mindannyian szeretjük a városházát, adjuk meg neki azt a tiszteletet, hogy vigyázunk is rá.

Góli Csilla ismertette, hogy a pályázatot 2023 áprilisáig kellett benyújtani. A projektum előkészítése még az előző önkormányzati ciklusban kezdődött, és az elbírálás során több helyen is lobbizni kellett, beleértve az Európai Uniós Integrációs Minisztériumot is, hogy a projektum támogatást nyerjen. Kiemelte, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és dr. Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének a politikai támogatása nélkül a projektum biztosan nem kapott volna pozitív elbírálást.