- Szabó Attila felvétele

Esélyt adó felnőttképzés elnevezéssel tartottak konferenciát Magyarkanizsán, mely A Pannon Forrás hálózatépítés címet viselő, a Szülőföld Alaphoz benyújtott nyertes projektum részeként került megrendezésre. A konferencia résztvevői -- a felnőttképzéshez kapcsolódó vajdasági és Kárpát-medencei intézmények, szervezetek, önkormányzatok, ernyőszervezetek, gazdasági szereplők, a tartományi közigazgatás és az MNT képviselői -- hat előadást hallgathattak meg. A magyarkanizsai Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs és Fejlesztési Központ igazgatója Felnőttképzés a munkahelyteremtés szolgálatában témában értekezett -- az ő bevezető gondolataiból idézünk, mert nagyon szemléletesen vázolja a helyzetet: ,,Amikor a generációs különbségek és rohanó világunk -- néha felfoghatatlan követelései és elvárásai -- kerülnek szóba, eszembe jutnak szüleim és a nagyszüleim gyermekkori történetei, melyek az akkori viselkedési normákra és társadalmi követelményekre vonatkoztak. Természetesen mélyen az emlékezetembe vésődtek azok a történetek és jó tanácsok is, amelyeket a munkavállalással és munkavégzéssel kapcsolatban kaptam. Nem kell sok idő, hogy észrevegyük az elmúlt ötven év legszembetűnőbb különbségét a munkavállalás területén. Nagyszüleim még az iskolapadból mentek egyenesen a biztosított munkahelyre, és onnan is mentek nyugdíjba. Szüleim szintén azonnal munkahelyet kaptak, azonban számukra már nem volt biztosítva a nyugdíjaskorig tartó munkahely -- nekik most a legnehezebb. A mi korosztályunk (a 24--32 évesek korosztálya) sem sokkal szerencsésebb, hiszen háború, infláció, és sztrájkok tarkították iskoláséveinket. A mai kor elvárásainak ilyen múlttal kell megfelelni és helytállni a mindennapok kihívásai előtt. Szerbia határainak lezárásával nemcsak technológiai szempontból maradtunk el a környező országoktól, hanem társadalmunk demokratikus fejlődésében is... Egy olyan országban, ahol kevés a jó példa arra, hogy tudással lehet érvényesülni, és ahol nincs befogadókészség a többlettudás iránt, ott nehéz arról beszélni, hogy a tudásba, az oktatásba való befektetés, az mindig kamatostul megtérül.' Ennek tudatosítása, a felnőttképzés fontosságának és az élethosszig tartó tanulás szükségességének megértetése sürgető feladat abban a Szerbiában, amely országnak még törvénye sincs, mely a felnőttképzést szabályozná. A törvény hiányáról -- Fejsztámer Róbert mellett -- Pásztor Bálint, az MNT intézőbizottságának elnöke, a konferencia házigazdája, Sarnyai Károly, a Cnesa OMI igazgatója és dr. Gábrity Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke is szólt. A konferencia moderátora, Palotás József, a kecskeméti Regionális Képző Központ igazgatója erre azt mondta: Magyarországon sem volt sokkal jobb a helyzet, a felnőttképzésről szóló törvényt 2001-ben hozták meg, ám ők, akik az adott területtel foglalkoznak, már 10 évvel korábban létrehozták a képzéssel foglalkozó központokat, szervezeteket. Tekintettel arra, hogy a felnőttképzés fejlesztéspolitikai kérdés is, a témában kezdeményező és élenjáró Vajdaság Szerbia húzóereje lehet, a vajdasági magyarság pedig ezzel versenyelőnyt szerezhet magának -- véli Palotás József.
,,Együtt többre vagyunk képesek' jelszóval a felnőttképzési szervezetek 2004-ben hálózatépítési céllal megkezdték a határokon átívelő együttműködést. Erről a Határokon átívelő felnőttképzési és szolgáltatási hálózatépítés a Kárpát-medencében címmel a Pannon Forrás képviselője, Molnár György, a békéscsabai Regionális Képző Központ igazgatója tartott előadást. Mára ebben a hálózatban -- a magyarországi, a felvidéki, az erdélyi és a kárpátaljai központokon kívül -- a vajdasági központok is benne vannak. Békéscsabán, Nagykaposon, Beregszászon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen... kívül (Verbászi András révén) a vajdasági Topolya és (Sarnyai Károly révén) Magyarkanizsa is. Elmondta: a munka a képzők képzésével kezdődött, Békéscsabán szervezték meg a felvidéki, a kárpátaljai, a partiumi, a székelyföldi és vajdasági szakoktatók és trénerek közös felkészülési programját. Aztán 13 képzés következett 260 hallgatóval, majd ,,24 képzés 500, azaz félezer magyar ember részvételével a Kárpát-medencéből, akik nemzetközi színvonalú továbbképzést kaptak'. A Pannon Forrás ma a hálózatok hálózatánál tart -- a hálózatok együttműködéséről beszélhetünk. A felnőttképzésnek pedig olyan kulcsszavai vannak, mint: keresletkövető magatartás, gyakorlatközpontú oktatás, jövőképközpontú képzés... Molnár György szerint ,,a képzési igények tekintetében az önkormányzatok jelentik a kimeríthetetlen lehetőségek forrását, ugyanakkor ma már a klaszterekkel (a vállalkozási társulásokkal) képzeljük el a jövőt. Hogyan tudjuk ehhez a vállalkozásfejlesztést is szabványosítani? Még nem találtuk ki, de ki fogjuk találni a módját. Végső célunk a tudás- és innovációalapú gazdaság létrehozása a Kárpát-medencében, és ezt én elnevezem MAGYARKANIZSAI FOLYAMATNAK.'
Az Esélyt adó felnőttképzés konferencián dr. Gábrity Molnár Irén Magyar közoktatási intézmények részvétele a felnőttoktatásban (A felnőttképzés háttere Bácska Iskolahálózatában) címmel tartott előadást. A felnőttoktatással kapcsolatban négy tanulságot emel ki: 1. Szerbiában/Vajdaságban a felnőttképzési reform terén még felkészületlenek az állami oktatási intézmények -- a gazdasági változásokra érzéketlen az oktatási infrastruktúra. 2. Az iskolák programjai merevek, egy konzervatív szakosodási rendszerben dolgoznak, létszámfeltöltő magatartást tanúsítanak. 3. A széleskörű szakoktatás, a fexibilis gyakorlatias programok megtervezése, az oktatás innovatív kiigazítása, a piaci szükségletek revíziója a felnőttoktatás új, törvényes keretek közötti modellezésével valósítható meg. 4. A határ menti térség munkaerőpiac-mozgásait figyelembe véve a regionális felnőttoktatási modell kidolgozása is égető szükségletté vált. Takács Zoltán (Regionális Tudományos Társaság) témája: A munkaerő-kompetencia és az oktatás viszonya. Dr. T. Molnár Gizella (Szegedi Tudományegyetem--JGYPK, Felnőttképzési Intézet) Élethosszig tartó tanulás -- esélyegyenlőség -- továbbképzés című előadásában egy ezzel kapcsolatos konkrétumról is beszámolt: határon átívelő együttműködés keretében a szegedi intézmény regionális rendezvényszervezők képzését végzi Szabadkán, a tanítóképző karon. Dr. Czímer József, a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. vezető tanácsadója A Közép-magyarországi integrált vállalkozásfejlesztési modell Kárpát-medencei kiterjesztésének lehetőségei címmel tartott előadást. Bemutatta a budaörsi Ipari és Technológiai parkot, s amikor arról beszélt, hogy ott ,,már inkubált kezdő vállalkozások értékesítésével is foglalkoznak'... Nos: akkor éreztük úgy mi, a konferencia vajdasági résztvevői, hogy köszönjük a bátorítást, biztatást, a ,,magyarkanizsai folyamat' megtisztelő nevet, de vannak dolgok, amelyek legalább olyan messze vannak tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől.