Azon a szép napon már a kora reggeli órákban érkezni kezdtek a vendégek Erzsébetlakra, Apatintól Pancsováig. Az elsők között jelent meg a nagybecskereki Marinko Marić, aki szokásához híven ezúttal is kerékpárján tette meg az utat. Jonaš Adam, a rendezőbizottság első embere, valamint Táncos Ernő, a helyi közösség elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Nagy esemény volt ez a falu, de a PČESA történetében is. Ez a művelődéstörténeti jelentőségű társulat, amelyet 1985-ben alapítottak az Újvidék melletti čeneji szállásokon (innen a rövidítés: PČESA), először mutatta be sorozata legújabb kiadványát -- amelyet egyébként évente jelentet meg -- egy kis faluban, itt, a bánsági síkságon. Tehát a PČESA XXI. könyvéről lenne szó Földművelés a Vajdaságban címmel, amelyet dr. Veselin Lazić professzor állított össze, aki most már nyugdíjas, de egykor az újvidéki Mezőgazdasági Kar tanára volt. A kiadványt mintegy harminc szerző közreműködése tette gazdagabbá. A több mint 800 oldalon Vajdaság földművelésének a történetét mutatták be, legalább 100 fotó és rajz felhasználásával, 241 írással. Mint mindig, a szerzők között ezúttal is vannak tanárok, a tudomány doktorai, írók, de parasztok és háziasszonyok is. Nehéz lenne őket mind felsorolni, így emeljük ki csupán a nagybecskereki helytörténészeket, akik az idén is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a mi Bánságunk képviselve legyen, csakúgy, mint az előző években. Az erzsébetlaki Jonaš Adam nevét semmiképpen sem szabad kihagyni, hiszen ő már húsz éve rendszeresen publikál a PČESA-ban. Kiemelném még Préc István nagybecskereki helytörténészt, valamint a néhai erzsébetlaki lakhelyű Michael Kollethot, aki az ötvenes évek óta a németországi Freiburgban él, és egy kiváló írást álljtott össze arról, hogyan művelték őseink a földet.
A résztvevőknek és vendégeknek alkalmuk adódott arra is, hogy az első barázdát felszántsák a kora reggeli órákban, amint a faluba érkeztek, megnézték a katolikus és evangélikus templomot, megreggeliztek a tájházban és megtekintették a fotókiállítást. A könyvbemutató háromórás műsorában csárdás és bánáti kóló is szerepelt, valamint szlovák és bolgár népi játékok. ,,Mesémet' aligha fejezhetném be, ha nem emlékeztetnék a kukorica és a cukorrépa szedésének szép népszokásaira. Legfőképpen azért, mert ezt a témát még nem dolgozta fel senki.