- A szerző fotói

A sümegi Váristállóban különféle lovas programok szervezésével foglalkoznak, úgymint oktatás, gyermektáborok, túrák. Főattrakciójuk a falkavadászat, melyről Capári Róbert, a létesítmény üzemeltetője beszélt. Az ő tulajdonában van Magyarország egyetlen kopófalkája, amely az őszi vadászlovaglások tradicionális kísérője. Mondandóját hangos kutyaugatás színezte, a több mint húsz kopó ugyanis alig várta, hogy megszólaljon a kürt, és kezdődjék a bemutató. Ezúttal egy rövid távon, csakis a főzőversenyre összesereglett újságírók kedvéért.

- Önök az irodalomból és filmekből bizonyára ismerik a falkavadászatot, mely a nemes urak szórakozása volt. Ők kutyák után lovagolva hajtották a vadat, mi viszont ezt a hagyományt szelídebb, visszafogottabb formában, vér és fegyver nélkül ápoljuk - mesélte házigazdánk. - A falkányi kopót valójában csak a látvány kedvéért visszük magunkkal, valamint a lovasaink is régi magyar viseletben vannak. A környék egyébként kiváló a lovas turizmus kedvelői számára, ugyanis lankás völgyek, rétek és erdők váltják egymást.
Azt is tudni kell, hogy a kutyás falkavadászatot 1886-ban törvényrendelettel tiltották be, az úri társaság azonban nem akart szakítani ezzel a sporttal, hiszen egy-egy ilyen összejövetelen mutathatták be a birtokukat, dicsekedhettek a kutyáikkal, a szép lovaikkal. Kitalálták a vonszalékot, vagyis rókatrágyát raktak egy zsákba, azt vontatták, és annak a szaga után mentek a kutyák. A mi kutyáink viszont az ánizs illatát ismerik, ugyanis néhány csepp ánizsolajt hintünk a ló lábára. Miközben a ló vágtázik, az ánizs illata a fűszálakra kenődik, ezt a nyomot követi a kopófalka. A program iránt érdeklődők között mindig vannak olyanok, akik tudnak lovagolni, ők természetesen lóháton jönnek, a többiek lovas kocsin csatlakoznak a csoporthoz. Egy-egy túra alatt 30-35 kilométert teszünk meg, több pihenővel. Állítom, az érzés ugyanaz, mintha élő vadat űznénk, hiszen régen sem látták soha a vadat, csak a kutyákat. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem valós vadászat, kizárólag a lovaglásról, a barátkozásról, az evés-ivásról szól - mondta Capári Róbert, majd azt is megtudtuk tőle, hogy Rosenheimben találkozott először ezzel a sporttal, és annyira megtetszett neki, hogy elhatározta, itthon is meghonosítja. Vagy inkább visszahonosítja, mert a falkavadászatot nyugat-európai mintára az 1820-as években Széchenyi István hozta divatba Magyarországon. A sümegi Váristállót, vagyis az egykori püspöki uradalmi istállót Padányi Bíró Márton építtette barokk stílusban. Az egyemeletes, két sor kőoszloppal három hajóra osztott, nagy belső terű épület kiemelkedő mezőgazdasági műemlék.