Falkavadászat és ánizsillat

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Falkavadászat és ánizsillat

- A szerző fotóiA sümegi Váristállóban különféle lovas programok szervezésével foglalkoznak, úgymint oktatás, gyermektáborok, túrák. Főattrakciójuk a falkavadászat, melyről Capári Róbert, a létesítmény üzemeltetője beszélt. Az ő tulajdonában van Magyarország egyetlen kopófalkája, amely az ős...

- A szerző fotói

A sümegi Váristállóban különféle lovas programok szervezésével foglalkoznak, úgymint oktatás, gyermektáborok, túrák. Főattrakciójuk a falkavadászat, melyről Capári Róbert, a létesítmény üzemeltetője beszélt. Az ő tulajdonában van Magyarország egyetlen kopófalkája, amely az őszi vadászlovaglások tradicionális kísérője. Mondandóját hangos kutyaugatás színezte, a több mint húsz kopó ugyanis alig várta, hogy megszólaljon a kürt, és kezdődjék a bemutató. Ezúttal egy rövid távon, csakis a főzőversenyre összesereglett újságírók kedvéért.

- Önök az irodalomból és filmekből bizonyára ismerik a falkavadászatot, mely a nemes urak szórakozása volt. Ők kutyák után lovagolva hajtották a vadat, mi viszont ezt a hagyományt szelídebb, visszafogottabb formában, vér és fegyver nélkül ápoljuk - mesélte házigazdánk. - A falkányi kopót valójában csak a látvány kedvéért visszük magunkkal, valamint a lovasaink is régi magyar viseletben vannak. A környék egyébként kiváló a lovas turizmus kedvelői számára, ugyanis lankás völgyek, rétek és erdők váltják egymást.
Azt is tudni kell, hogy a kutyás falkavadászatot 1886-ban törvényrendelettel tiltották be, az úri társaság azonban nem akart szakítani ezzel a sporttal, hiszen egy-egy ilyen összejövetelen mutathatták be a birtokukat, dicsekedhettek a kutyáikkal, a szép lovaikkal. Kitalálták a vonszalékot, vagyis rókatrágyát raktak egy zsákba, azt vontatták, és annak a szaga után mentek a kutyák. A mi kutyáink viszont az ánizs illatát ismerik, ugyanis néhány csepp ánizsolajt hintünk a ló lábára. Miközben a ló vágtázik, az ánizs illata a fűszálakra kenődik, ezt a nyomot követi a kopófalka. A program iránt érdeklődők között mindig vannak olyanok, akik tudnak lovagolni, ők természetesen lóháton jönnek, a többiek lovas kocsin csatlakoznak a csoporthoz. Egy-egy túra alatt 30-35 kilométert teszünk meg, több pihenővel. Állítom, az érzés ugyanaz, mintha élő vadat űznénk, hiszen régen sem látták soha a vadat, csak a kutyákat. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem valós vadászat, kizárólag a lovaglásról, a barátkozásról, az evés-ivásról szól - mondta Capári Róbert, majd azt is megtudtuk tőle, hogy Rosenheimben találkozott először ezzel a sporttal, és annyira megtetszett neki, hogy elhatározta, itthon is meghonosítja. Vagy inkább visszahonosítja, mert a falkavadászatot nyugat-európai mintára az 1820-as években Széchenyi István hozta divatba Magyarországon. A sümegi Váristállót, vagyis az egykori püspöki uradalmi istállót Padányi Bíró Márton építtette barokk stílusban. Az egyemeletes, két sor kőoszloppal három hajóra osztott, nagy belső terű épület kiemelkedő mezőgazdasági műemlék.




 
 
 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Falkavadászat és ánizsillat
Múzsaidéző
  • Györffi Réka
  • 2018.11.03.
  • LXXIII. évfolyam 44. szám
Falkavadászat és ánizsillat
Irodalom
  • Hét Nap
  • 2018.04.10.
  • LXXIII. évfolyam 15. szám
Facebook

Támogatóink