home 2024. május 23., Dezső napja
Online előfizetés
Fajtaváltás a szőlőskertekben
dr. Könyves Tibor
2024.04.23.
LXXIX.. évf. 16. szám
Fajtaváltás a szőlőskertekben

Régen a szőlősöket addig gondozták, amíg a tőkék bírták a termelést, és a gazda meg volt elégedve a hozammal. Amikor megvénültek, megújították őket, termő állapotba hozták, és az ültetvény tovább élte az életét. Ilyen módon a szőlőtőkék termő állapotukban akár a húsz-harminc éves kort is megérték. 

Jellemző, hogy a szőlőtőkék általában több évtizedig élnek. A jó gondozás és a megfelelő termesztési körülmények hozzájárulnak hosszú életükhöz. Az egyik rekordéletkorú szőlőtőke Pécsett található, 450 éves, és még mindig terem. Ez egy kivételes példa, de azt mutatja, hogy a megfelelő körülmények között a szőlőtőke hosszú ideig életben maradhat. A homokon, ahol a filoxéra nem veszélyeztette a tőkéket, az öreg növényeket döntéssel ifjították.

Az évszázadok folyamán a szőlőtermesztés nagyon nagy változáson és fejlődésen ment keresztül. Vonatkozik ez a telepítési módszerekre, a tőkék művelés- és metszésmódjára, az ültetvény fajtaösszetételére. A szőlészek több alakalommal is fajtaváltásra kényszerültek, számos okból. A természeti katasztrófák, közöttük a gombabetegségek (szőlőperonoszpóra, lisztharmat, feketerothadás) szelektálták a szőlőfajtákat, és a termesztett fajták cseréjére kényszerítették a szőlészeket. A megsemmisült ültetvényekkel együtt sokszor az őshonos szőlőfajták is kihaltak. A kipusztult szőlőskerteket újratelepítették, először Észak-Amerikából behozott, gombabetegségekkel szemben magas fokon ellenálló direkt termő fajtákkal, mint a concord, izabella, noah, othello stb. Termesztésük közkedveltté vált, mivel igénytelenek és ellenállóak voltak. A Kárpát-medence területén még ma is sok helyen megtalálhatóak lugas formájában.

Tragédia sajnos, hogy a direkt termők szaporítóanyagával bekerült hazánk területére a szőlőgyökértetű (filoxéra), mely felbecsülhetetlen mérvű pusztítást végzett a magyar borvidékeken, de egész Európában is. A nagy természeti csapásként ható vész miatt megint elég sok régi fajta kopott ki a termesztésből, vagy területük erőteljesen lecsökkent. Közöttük olyanoktól is búcsúzni kellett, mint a bánáti rizling, juhfark, kadarka, szerémi zöld, és sorolhatnánk őket. Ezek közül többet a mai szőlész-borász generációk csak hallásból ismernek. Helyükre léptek a ma elterjedt világfajták, mint a chardonnay, olasz rizling, sauvignon blanc, cabernet sauvignon, kékfrankos stb.

A filoxéra az alany és az általa használatos oltvány alkalmazását hozta előtérbe. Az alanyok közül, megismerésük után, olyanokra kellett váltani, amelyek megbízhatóan ellenálltak a filoxérának, tűrték a talaj mésztartalmát, és pozitívan hatottak a nemes fajta minőségére. A kemény téli fagyok elmúltával (1984/1985, 1986/1987) jelentős fajtaváltás következett be. A fagyérzékenyek helyére fagytűrő fajtákat ültettek, különösen az alacsonyművelésről magasművelésre váltáskor.

A fajtaösszetétel szempontjából a nagyüzemi szőlőművelés is átalakította az ültetvényeket. A gépesítés bevezetése a szőlőültetvényeket nagy tenyészterületre húzta szét, széles sorközökkel, ami a szőlőtőkék állománysűrűségének csökkenésével járt. Az addigi 1 hektár tőkeállománya 8000 — 10 000 tő/ha-ról 2300—2500 tő/ha-ra esett vissza. A gépi műveléssel lecsökkent a kézi munka, viszont nagyobb elvárások jelentek meg a tőketerhelést és a hozamokat illetően.

A fajtaváltás következő motivációja a természetvédelemből fakadt. A nagyüzemi szőlőtermesztés a minél nagyobb hozamok érdekében nem volt tekintettel a természet törvényszerűségeire, így a nagy adagú műtrágyázás és az intenzív növényvédelem miatt a természet biológiai egyensúlya ezeken a területeken felborult. Napjaink szőlőnemesítőinek feladata a kémiai anyagok használatának csökkentése, valamint az abiotikus és a biotikus tényezőkkel szemben ellenálló hibridek előállítása. Ezeknek a fajtáknak az újabb változataira nagy termésbiztonság és ellenálló képesség jellemző, nem fogékonyak a betegségekre, így csökkentett mennyiségben kell a permetszereket kijuttatni, és belőlük kiváló bor nyerhető. Csak néhány fajtát említsünk: cserszegi fűszeres, generosa, bianca, orpheus, néró. Főleg a hobbiszőlészek, -borászok váltják régi fajtáikat az új rezisztens hibridekre, mert azokat jóval ritkábban kell permetezni.

Az új idők gazdasági viszonyai a borpiacon is tapasztalhatóak. Megváltoztak a fogyasztók igényei és elvárásai is, ezért új borpiacokat kell keresni, teljesen új körülmények között. Emiatt az új telepítéseknél a meglévő szőlőbirtokok fajtaszerkezete újfent megváltozik.

Látható, hogy a fajtaváltás a szőlőültetvényekben egy állandó és szükségszerű folyamat, melynek eleget kell tennie a mindenkori piaci kihívásoknak. Csak ilyen módon lehet sikeresen megmaradni ebben az ágazatban is.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..