„Ez a világ sora, nincs mit tenni?”
Tóth Péter
2019.01.16.
LXXIV. évf. 2. szám
„Ez a világ sora, nincs mit tenni?”

Sokan mondják, hogy az ünnepek alatt még szembetűnőbb, mekkora a kivándorlás.

Térségünk lakosainak, köztük a vajdasági magyaroknak a külföldre távozása nem újabb keletű. Évtizedek óta tart. Első hulláma, a fejlett tőkés országokban való ideiglenes munkavállalás 1965 után kezdődött, egy sikertelen társadalmi-gazdasági reformfolyamat beindításakor. De voltak nagyobb hullámai a XX. század elején is. Köztudomású, hogy a nagyarányú kivándorlás károsan befolyásolta Vajdaság és azon belül a magyar települések természetes demográfiai, gazdasági fejlődését. A távozó magyar munkaerő helyét az alacsonyabb képzettségű — sok esetben más nemzetiségű — munkanélküliek foglalják el. A szórványmagyarság esetében a munkaerőcsere fokozatosan nemzetiségcserébe is átmegy.

A kettős állampolgárok az uniós tagország útlevelét is birtokolják, és számukra ez eleve megkönnyíti a külföldi munkavállalást. Az embereket ma már jellemzően a Facebookon toborozzák. A lehetőségeket különféle németországi vagy magyarországi csoportokban hirdetik, melyeknek sok esetben több tízezer tagjuk van. Egyre nagyobb a verseny! A német gazdaság szakmunkásigényét elsősorban Kelet-Európából töltik fel. Lassan azonban már a nyugatabbra fekvő országokban is kifogynak a szakmunkások, így a toborzás keletebbre húzódik. A szintén uniós Románián és Bulgárián kívül a szerbiai szakembereket is mind nagyobb ütemben próbálják elszipkázni.

A legkülönfélébb számok és statisztikák keringenek arról, hány szerbiai állampolgár dolgozik külföldön. A reális statisztikák elkészítését számos nehezítő körülmény akadályozza. Abban viszont megegyeznek a kimutatások, hogy a legtöbb szerbiai állampolgár Németországban dolgozik. Főleg az iparban, viszont sokan foglalkoznak idősek, fogyatékkal élők ápolásával is. A német gazdaság, azon belül is az ipar állandó szakemberhiánnyal küzd. A Németországban elfogadott betelepedési törvény lehetővé teszi a más országokból, így az EU-n kívüliekből és a tagjelölt országokból érkezők könnyebb munkavállalását.

A most már nem is olyan távoli 2020-tól a nem uniós országokból érkező szakképzett munkaerő alkalmazására is lesz lehetőség. Az a szabályozás is megszűnik, amely szerint külföldi munkavállaló csak akkor alkalmazható, ha nem találtak megfelelő képzettségű személyt Németországban vagy az Európai Unióban. Peter Altmaier gazdasági miniszter történelmi pillanatról beszélt, hiszen Németország innentől másként tekint a bevándorlásra. Az országnak rövid távon is 1,2 millió szakmunkásra lesz szüksége, hogy megküzdjön a népességfogyás következményeivel. A gazdasági miniszter szerint azonban az áttelepülés feltételei továbbra is szigorúak lesznek: a kötelező szaktudáson kívül a német nyelv ismerete is a feltételek között szerepel majd.

Azt nem állíthatjuk, hogy országunk vezetősége nem foglalkozik az aktuális folyamatok esetleges következményeivel. A szerbiai munkaügyi és foglalkoztatási minisztérium egy olyan szakértői csoport létrehozását jelentette be, amelynek célja egyebek között azoknak az intézkedéseknek a kidolgozása lesz, amelyek a még meglevő munkaerő itthon tartását eredményeznék. További két célként jelölték meg a már külföldön dolgozó szerbiai polgárok visszahívását, illetve a harmadik fél, azaz a más országokból származó szakemberek idecsábítását. Sokak számára ez furcsán, sőt, viccesen hangzik, de mégis igaz: vannak visszatelepülők, és nálunk is dolgoznak „gastarbeiterek”, főleg koszovóiak, macedónok és bosnyákok.

Több olyan tényező van, amely lehetetlenné teszi, hogy pontos számadataink legyenek arról, hányan mentek el az országból külföldre dolgozni. Az alkotmány szerint még Koszovó is az állam része, sok a kettős állampolgár, nemcsak magyar—szerb, hanem horvát—szerb és bosnyák—szerb is. Rengetegen mennek el úgy, hogy itthon még szerepelnek a munkaközvetítő nyilvántartásában munkanélküliként. A minisztériumban dolgozóknak tehát eleve nem lehet pontos képük a kivándorolt polgárok számáról. Ez a tény pedig már önmagában is kételyeket ébreszt a terv sikerességét illetően.

Elemzések és becslések szerint 2018-ban mintegy 100 000 honfitársunk hagyta el az országot. Hozzáértők pedig azt jósolják, hogy ez a szám 2020-tól megduplázódhat évi szinten. Úgy tűnik, a munkaerő-elvándorlás a régióban sajnos még nagyobb ütemben folytatódhat.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..