A tanácskozás résztvevői Munkács várában Petőfi mellszobra előtt

A 2005 májusában megalakult szakmai, érdekvédelmi szervezet, a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) elsősorban a határon túli magyar nemzetrészek kölcsönös tájékoztatását, az európai színvonalú és magyar szellemiségű újságírás meghonosítását, a szakma védelmét tűzte ki célul. Négyéves tevékenysége alatt kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületek, szerkesztőségek, újságírók között, létrejött az együttműködés a magyarországi újságíró-egyesületekkel, megkezdődött az együttgondolkodás, a közös problémák megoldásának keresése. Az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai, a szlovéniai és a felvidéki újságírók, valamint magyarországi szakmai szervezetek mintegy harminc képviselője ezúttal Ungváron találkozott, ahol a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége volt a vendéglátójuk. A Kárpát-medencei magyar kisebbségi média szerepe és tapasztalatátadása az európaiság elmélyítésében című tanácskozást a nyíregyházi székhelyű EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány támogatásával szervezték meg. A háromnapos rendezvénysorozat kezdetén a vendégek ellátogattak a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségébe, kötetlen beszélgetést folytattak az egyetlen országos magyar lap vezetőivel, munkatársaival.
A Hungarológiai Központban megtartott eszmecsere kezdetén Lizanec Péter, az intézmény igazgatója, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának dékánja szólt az egybegyűltekhez, majd Horváth Katalin docens vitaindító, vagy inkább kérdésfeltevő beszéde következett arról, mit várnak el a média élvezői az újság- és közíróktól, sajtótól, rádiótól, televíziótól. A válasz nagyon egyértelmű: terjesszék a kultúrát és a nemzeti értékeket. Európa valószínűleg nem arra kíváncsi, mit tudunk tőlük, vagy a Nyugattól átvenni, inkább arra, magunkból mit adhatunk, nemzeti értékeinkből mit mutathatunk fel - hangoztatta a felszólaló, és azt kívánta minden jelen lévő újságírónak, találják meg a nemzeti lelket és vezessék a média fogyasztóit a szabad gondolkodás útján.
A régiós beszámolókra Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli munkatársa, Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese és Kőszeghy Elemér, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője vállalkozott.
Csermák Zoltán, a Magyar Televízió Közéleti Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője a magyar-magyar szakmai kapcsolattartásról, az együttműködés fontosságáról, a nyelvi hatásokról fejtette ki gondolatait. M. Lengyel László az anyaországi Sajtószakszervezet képviseletében azt boncolgatta, miért nem gyökeresedett meg a minőségi média fogyasztásának kultúrája. Véleménye szerint csodálatra méltó előnyt jelent az, hogy a kisebbségi újságírók tudják, kiknek és miért dolgoznak, és ez egyben belső tartást ad nekik. A konferencián a magyarországi szakmai szervezetek jelen lévő képviselői felszólalásukban érintették még a kereskedelmi média, az internet kérdését, a gazdasági válság hatását, a régiók közötti folyamatos információcsere, egy közös kiadvány és a brüsszeli jelenlét fontosságát.
A házigazdák kiváló vendéglátónak bizonyultak, hiszen még arról is gondoskodtak, hogy a messziről jött újságírók megcsodálhassák Kárpátalja szépségét, magyar történelmi nevezetességeit. Az ungvári sétát tapasztalt idegenvezető tette színesebbé, de ellátogattak a munkácsi várba, a Vereckei-hágóra, a Szolyvai Emlékparkba és Beregszászra is. A rendezvény zárónyilatkozatát stílusosan Vereckén, a magyar honfoglalási emlékjel tövében fogadták el. A KMÚEK közgyűlése a dokumentumban örömmel nyugtázza, hogy a Magyar Országgyűlés elnökének, Szili Katalin asszonynak a segítségével hamarosan az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, muravidéki és horvátországi magyar sajtót szemléző gyűjtőportál (Médiatisztás) lesz elérhető a világ minden magyar olvasója számára, de szorgalmazzák egy negyedévente megjelenő, régiókat bemutató kiadvány létrehozását is. Alapelvként fogadták el, hogy a kisebbségi magyar társadalmak korszerűsödése, az értéktartás és értékteremtés a sajtó révén valósulhat meg. Az anyanyelv megőrzésében, a nyelv eltávolodásának megakadályozásában az írott és sugárzott sajtónak elsődleges szerep jut. Az európai színvonalú, magyar szellemiségű újságírás a közszolgálatiság felvállalásával, a minőségi médiafogyasztás kultúrájának terjesztésével valósítható meg. Az esetleges tartalmi engedmények pedig sohasem jelenthetik a szakmai engedmények elfogadását. Az európai színvonalú és a magyar szellemiségű újságírás szükségességét elfogadó szerkesztőségeknek és újságíróknak a tájékozatlanság felszámolására és az információ társadalmának megalapozására kell törekedniük. Nem utolsósorban pedig támogatják egy brüsszeli székhelyű nemzetközi civil szervezetnek a létrehozását, amely a magyar újságíró-egyesületeket tömörítené és a magyar újságírók érdekeit képviselné.
Zárszóként pedig álljon itt Kőszeghy Elemér egyik pohárköszöntője, melyben azt kívánta, a magyar szó sem Kárpátaljáról, sem a többi külhoni magyar vidékről ne kopjon ki még legalább ezer esztendeig.