Európa nem komplett

Európa nem komplett

Állandó téma az uniós csatlakozásunk dátuma. A napi történések tükrében pedig országunk polgárai hol közelebb, hol távolabb érezhetik magukat ettől a naptól. Az uniós bővítés valójában 2013-ban megrekedt. Horvátország csatlakozása után egyetlen államnak sem sikerült gyors csatlakozási tárgyalásokat lefolytatnia az EU-val.

Most viszonylagos béke honol a Balkánon, de elemzők sokszor arra figyelmeztetnek, hogy a térség uniós csatlakozásának megtorpanása erősíti az EU-ellenes hangulatot, és olyan opciók kerülhetnek előtérbe, amelyek újabb konfliktusokat szülhetnek. Már a múltban is voltak olyan időszakok az egyébként leggyakrabban puskaporos hordónak számító Balkánon, amikor az itt élők nem háborúztak, hanem kereskedtek egymással. Sőt! Valójában a fegyveres konfliktusok idején is volt arra példa, hogy lőtték egymást, és közben azért üzletelgettek is.

Vajon van okunk reménykedni abban, hogy egy jobb korszak köszönt a térségre, amikor mindenki olyan termékekkel és szolgáltatásokkal látja el szomszédjait is, amelyeket a leghatékonyabban és a legjobb áron, a legjobb minőségben képes produkálni? Vannak arra utaló jelek, hogy reménykedhetünk, de arra utalóak is, hogy mindez mégiscsak hiú ábránd lehet.

Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia képviselői Újvidéken írták alá a szándéknyilatkozatot, az áru, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásáról a Nyugat-Balkánon. Az egyezmény lehetővé tenné a személyi igazolvánnyal való utazást, valamint a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő zökkenőmentes áramlását a térségben. Az elvek nagyon ismerősek, mindez az Európai Unió alapértékeinek tekinthető. De vajon a konfliktusok árnyékában beszélhetünk-e egyfajta kis balkáni unióról? Ez még a közeljövő titka.

Gazdasági szempontból nagy előrelepés lenne egy ilyen övezet megteremtése. Viszont nehéz, mondhatni, lehetetlen csupán gazdasági szempontból analizálni a lehetőségeket. A politika ugyanis felülírhat mindent, és ebben az esetben különösen lényeges, hogy mi áll a politikai háttérben.

Az Európai Unió lényege és értelme az egyének, a tőke, az áru és a szolgáltatások szabad áramlásának garantálása a tagállamokon belül, illetve azok között. Nyílt titok azonban, hogy térségünkben a határokon átnyúló szervezett bűnözés is „jól fejlett”. Ezt ki kell küszöbölni ahhoz, hogy a Nyugat-Balkánon a közös gazdasági térség létrehozásával a vállalatok nagyobb regionális piacot nyerjenek, csaknem 20 millió fogyasztóval.

A nyugat-balkáni államok történelmileg, kulturálisan és földrajzilag is Európához tartoznak, de a csatlakozáshoz szükséges átalakulásuk folyamata túl lassú. Becslések szerint leghamarabb 2025-ben, de lehet, hogy csak nyolc-tíz év múlva leszünk az EU teljes jogú tagállama. Kérdés, hogy mi történik addig a világpolitikában és a világgazdaságban.

Az európai integráció mintegy hetvenéves történetének mindig is a bővítés és az integráció elmélyítésének dilemmája volt az egyik alapkérdése. A kettő soha nem működött együtt, úgy tűnik, most sem. A térség országainak uniós csatlakozására még várni kell, ezért elméletileg jó döntés lehet kezdetben helyi szinten integrálódni. Már csak azért is, mert a teljes jogú uniós tagság ki nem mondott, de feltehetően valódi oka éppen arra vezethető vissza, hogy ezeknek az országoknak az egymás közötti viszonyai is rendezetlenek.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Európa nem komplett
Nézőpont
  • Dr. Mészáros Zoltán
  • 2020.01.21.
  • LXXV. évfolyam 3. szám
Európa nem komplett
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2020.01.17.
  • LXXV. évfolyam 2. szám
Facebook

Támogatóink