Rendhagyó karikatúra-kiállítás - Kókai Szilveszter fotója

A hétvégén Szegeden tartotta meg hatodik közgyűlését a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK). Az erdélyi, a vajdasági, a kárpátaljai és a muravidéki magyar újságírók tanácskozásán a fő téma az esélyegyenlőség biztosítása volt. Vendégként Joka Daróczi János, az MTV roma műsorának szerkesztője tartott vitaindítót. A magyar-cigány viszály elmérgesedése kapcsán a résztvevők kiemelték, a sajtónak megfelelő teret kell nyújtania a nézeteltéréseket tisztázó párbeszéd felélénkítésének és tevékeny szerepet kell vállalnia a társadalmi feszültség csillapításában, illetve a nemzeti türelmetlenség leküzdésében.
Az esemény folytatásában a jelenlévők - Dudás Károly, a Hét Nap főszerkesztőjének bevezetője után - meghallgatták a régiók képviselőinek beszámolóját, majd zárónyilatkozatot fogadtak el. A dokumentumban a KMÚEK osztozik a teljes magyar közösség felháborodásában, amelyet a szlovákiai nyelvtörvény váltott ki. A magyar nyelv egyenjogú használatának korlátozása szándékos politikai provokáció, melynek célja nem csupán a felvidéki magyar közösség alapvető emberi jogainak a csorbítása, hanem olyan magyarellenes közhangulat kialakítása is, amely távlatilag a kisebbségi magyar közösség helyzetének ellehetetlenítéséhez vezethet. Ugyanakkor sajnálkozással nyugtázza, hogy a felvidéki magyar médiumok képviselői a többszöri meghívás ellenére ezúttal sem vettek részt a közgyűlésen.
A KMÚEK egyben aggodalmát fejezte ki a kárpátaljai magyar oktatási rendszert fenyegető kormányintézkedések kapcsán, amelyek az esélyegyenlőség örve alatt szétzilálják az ottani magyar oktatási rendszert és a kárpátaljai magyar fiatalok gyorsított asszimilációjához vezetnek, ugyanakkor azonban sajnálkozással állapította meg, hogy hasonló aggasztó jelenségek tapasztalhatók a szerbiai oktatási rendszerben esedékes tagozat-összevonási kezdeményezések hátterében is, akárcsak a szlovéniai kétnyelvű oktatási rendszer gyakorlatában, amely a beolvadás közvetlen okozója, de ez a téma az ottani kisebbségi közösség számára tabutémának számít.
A szerbiai tájékoztatási törvény módosítása kapcsán a KMÚEK támogatta azt a jogos törekvést, hogy az állami törvényhozás jogi eszközökkel akadályozza meg a gyűlöletbeszéd terjedését a sajtóban, ugyanakkor visszautasította azokat a törvényi megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a napi politikai erőviszonyoktól függően a hatalom tartósan elhallgattassa a számára nem tetsző álláspontoknak teret adó médiumokat.
A felszólalások többségéből kiviláglott, hogy a gazdasági válság Kárpátalján, Erdélyben, de a többi külhoni magyar közösségben is sorsdöntő kérdésként helyezte előtérbe a kisebbségi sajtó állami és anyaországi támogatásának kérdését. A szegedi közgyűlés résztvevői szerint a szakmai szervezeteknek a helyi politikai érdekképviseletekkel közösen szorgalmazniuk kell a kisebbségi sajtó támogatási rendszerének hatékonyabbá és átláthatóbbá tételét.
A tanácskozáson téziseket vetettek fel a külhoni magyar médiastratégia kidolgozásához, amelyeket a régiók képviselői a végső formába öntés előtt ötleteikkel egészíthetnek ki.
A Konvenció vezetősége a külhoni magyar média támogatásáért érdemoklevelet adományozott Farkas Tibornak, az idei és korábbi szegedi közgyűlések szervezőjének, a Messzelátó díjat pedig az idén Havasi János, az MTV határon túli szerkesztőségének vezetője érdemelte ki. Az elismerés átadását Léphaft Pál nem szokványos laudációja kísérte, amelyben megállapította, ''mi a nyíló kapukat jobban kedveljük és azokat, akik akkor is ránk nyitnak, amikor nem vernek, és nem szorongatnak bennünket és valahol, itthon otthon érzik magukat velünk”. A programot Léphaft Pál karikatúra-kiállításának rendkívüli megnyitója egészítette ki.