ROSSZ ÁLOM. ,,A szolidaritási adó bevezetése tegnap óta hivatalosan is már csak egy rossz álom' - kezdte múlt szerdai beszámolóját a Blic napilap annak kapcsán, hogy kedden Mirko Cvetković kabinetje ismertette azt az új intézkedéscsomagot, amely megoldást hoz a 100 milliárd dináros költségvetési hiány fedezésére. A kormányfő szerint a válságkezelő intézkedések nyomán nem is 100, hanem 106 milliárd dináros megtakarítást jelentenek majd. Ebből a legnagyobb terhet - 90 milliárdot - azok vállalják majd, akik az államtól a legtöbbet is kapják: a államapparátusban, a közszférában dolgozók. A többit, a 16 milliárd dinárt a jövedéki adó növelésével (üzemanyag), a luxusadó kivetésével (személygépkocsik, ingatlanok) és a mobiltelefonok impulzus-drágításával érik el. Az állami hivatalnok fizetése maximum hatszorosa lehet a szerbiai átlagfizetésnek, azaz nem több mint 186 000 dinár. A kormány úgy tervezi, hogy az intézkedések május 1-jétől lépnek éltbe, miután a szerbiai parlament módosítja a köztársasági költségvetést. A kormány nagy érdeklődéssel várt sajtótájékoztatóján Diana Dragutinović pénzügyminiszter beismerte: ez a második csomag a közvélemény nyomására született meg. Nem mondta, de nyilvánvaló: a kormány belátta, nincs rendjén, hogy a szolidaritási adó révén az ország lakosságának legszegényebb rétegei viseljék a legnagyobb terhet. Miközben a közpénzből finanszírozott közvállalatok igazgatói csillagászati összegeket visznek haza havonta. Ráadásul a veszteséges közvállalatokban a legmagasabbak a vezetői fizetések! A JAT-ban havi 379 000, a Telekomban 355 000, a villanygazdaságban 345 000, a Transnaftában 331 000, a Srbijagasban 313 000 dinár...
Mirko Cvetković kormányfő értékelése szerint ,,Az új gazdasági programcsomag - a takarékosabb közigazgatás mellett - biztosítja a szociális felelősséget, ösztönözni fogja a termelést és a foglalkoztatást, ugyanakkor támogatni fogja a közmunkákat és az infrastrukturális nagybefektetéseket is.' Aláhúzta: a csomagban vannak olyan intézkedések, amelyek a gazdasági világválság miatt szükségesek és ideiglenesek; ugyanakkor vannak köztük stratégiai fontosságúak is, mint amilyen az állami közigazgatás hatékonyságának a növelése.
MI VAN AZ ÚJ CSOMAGBAN? A 90 milliárd összegben a minisztériumok megtakarításai adják majd a legnagyobb tételt: 40 milliárdot. Ez úgy lehet elérni, hogy a minisztériumok negyedével (26%) csökkentik a kiadásaikat. Azzal, hogy ez a takarékosság a hatalom minden szintjére vonatkozik: a köztársasági, a tartományi a városi és az önkormányzati szintre is. Csökkentik az állami hivatalnok fizetését: az állami adminisztrációban, a közigazgatásban dolgozók esetében minden 40 000 dinárnál nagyobb nettófizetés 10%-kal, minden 100 000 dinárnál magasabb fizetés 15%-kal csökken, s az alkalmazottak ezt a csökkentett összeget kapják az év végéig. Ezzel kapcsolatban Mlađan Dinkić gazdasági miniszter sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az állami költségvetésből finanszírozottak alábbi kategóriáit nem érinti majd a fizetéscsökkentés: egészségügy, tanügy, kultúra, igazságszolgáltatás, rendőrség, katonaság! A nyugdíjakat viszont - ahogy az állami hivatalnokok csökkentett fizetéseit - az év végéig befagyasztják.
A kormány sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy az elkövetkező 7 hónapban 10%-kal csökkentik az állami közigazgatásban dolgozók számát. Dinkić szerint az említett időszakban 8000 hivatalnok kap felmondást, ám ezek az alkalmazottak nem kapnak végkielégítést, mert akkor ,,a legjobbak mennének el, itt azonban most azok kapnak felmondást, akik nem dolgoznak'.
Az egyéb, 16 milliárd dinárt hozó intézkedések? A mobiltelefonálás esetében 10%-os emelés az impulzusra. A benzin jövedéki adója 2 dinárt tesz majd ki literenként, a dieselé 4 dinárt. A luxusadó esetében még nincs tisztázva, hogy milyen lakás, ház és milyen kocsi esik majd ebbe a kategóriába.
KÖVETKEZIK A SZOCIÁLIS CSOMAG. Rasim Ljajić munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány hamarosan elfogad még egy csomagot: a szociális csomagot. A tervezett intézkedésekkel a legveszélyeztetettebb polgárokon szándékoznak segíteni: a hat- és annál többgyermekes családokat, az egyedülálló anyákat, időseket stb. Erre a célra az állami költségvetésből 3 milliárd dinárt fordítanak majd.
A MAGYARVERÉSEKRåL IS. A köztársasági parlament a múlt héten a politikai pártokról szóló új törvény tervezetéről tárgyalt. A kormány által támogatott javaslat szerint a többségi nemzet 5000 nagykorú polgár aláírásával alakíthat pártot, a kisebbségek esetében pedig 500 aláírás kellene. Ugyanakkor a benyújtott ellenzéki (és részben kormánypárti) módosító javaslat 10 000, illetve 1000 aláíráshoz kötné egy-egy új párt alapítását. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője mindkét megoldást elfogadhatónak tartja. Ezzel szemben dr. Páll Sándor (VMDK), Ágoston András (VMDP) és Rácz Szabó László (MPSZ) az 500 aláírást is soknak, igazságtalannak tartja. Egyedül a Magyar Koalíció nevű párt vezetője, László Bálint nyilatkozta azt a Magyar Szónak, hogy a 10 000-1000 aláírás is ésszerű megoldás volna. Ez utóbbi vélemény azért is érdekes, mert az új, elfogadásra beterjesztett törvény értelmében László Bálint nem jegyezheti be a pártját Magyar Koalíció néven...
A parlament keddi ülésén napirend előtti felszólalásában Pásztor Bálint a magyarverésekről beszélt: arról, hogy az elmúlt hetekben újra megjelent a nemzetiségi kisebbségek elleni erőszakhullám. Felszólalása alatt - mondta utóbb - a szerbiai parlamentben a megszokotthoz képest szokatlan csend és feszült figyelem uralkodott: ,,Azért tartottam fontosnak felszólalni a képviselőházban, mert a belgrádi és a szerbiai közvélemény teljes egészében tájékozatlan az esetekkel kapcsolatban. Kiemeltem, hogy a VMSZ nem szeretne profitálni ezekből az esetekből, de csak akkor tudja hitelesen képviselni a vajdasági magyarságot, ha ezekkel az incidensekkel is foglalkozik.' Snežana Malović igazságügyi miniszter 15 napon belül írásban köteles válaszolni a Pásztor Bálint által a parlamentben feltett kérdésre: 2004 január elsejétől napjainkig hány esetben emeltek vádat nemzeti gyűlöletszítás bűncselekményének ügyében és hány ítéletet hoztak a szerbiai bíróságok? ,,Szeretnénk látni, hogy mit mutat a bírói gyakorlat. Ugyanakkor elvárjuk, hogy ezekre az incidensekre a belgrádi központú pártok is reagáljanak' - nyilatkozta Pásztor Bálint.
A MAGYAR DIPLOMÁCIA REAGÁLÁSA. ,,Nem kerülték el a magyar kormányzati szervek figyelmét a vajdasági magyarok elleni erőszakos cselekményekről szóló hírek, a magyar diplomácia sürgette a szerb hatóságok erélyes fellépését, az elkövetők felelősségre vonását' - olvasható abban az MTI-nek továbbított közleményben, melyet Szelestey Lajos külügyi szóvivő írt alá. ,,A belgrádi magyar nagykövet április 6-án személyesen sürgette a Szerb Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkáránál, hogy a szerb hatóságok erélyesen lépjenek fel az utóbbi hetek és napok magyarellenes kilengéseinek megállításáért és az elkövetők felelősségre vonásáért'. A szóvivő hangsúlyozta: a magyar diplomáciának a belgrádi magyar nagykövetség és a szabadkai főkonzulátus jelentéseiből, továbbá a vajdasági magyar szervezetek vezetőitől és a vajdasági magyar sajtóból naprakész információi vannak.