Egyéves az új kormány

Egyéves az új kormány

Körülbelül egy éve alakított új kormányt Aleksandar Vučić. A kormányfő elsődleges célja akkor egy fejlődőképes és sikeres ország megalapozása volt. Ezért a különféle minisztériumok reformok sorozatát indították el, melyek hatását mindmáig érzékelhetik az ország polgárai.

Ígéretek egy csokorban

Körülbelül egy éve alakított új kormányt Aleksandar Vučić. A kormányfő elsődleges célja akkor egy fejlődőképes és sikeres ország megalapozása volt. Ezért a különféle minisztériumok reformok sorozatát indították el, melyek hatását mindmáig érzékelhetik az ország polgárai. De vajon kedvező folyamatok is elindultak egy esztendeje, vagy csak kontraproduktív, félig kidolgozatlan, elhamarkodott kormányintézkedések sokaságáról beszélhetünk? Mielőtt mindezt megítéljük, idézzük fel röviden, hogy milyen konkrét elképzelései, ígéretei voltak tizenkét hónappal ezelőtt a kormányfőnek. Az egyik kiemelt problémakör a korrupció elleni harc volt. A kormány az úgynevezett zéró toleranciát tekintette elsődleges szempontnak a korrupció elleni küzdelemben. Vagyis a hatóságoknak minden meg volt engedve a feketegazdaság felszámolása érdekében, továbbá senki sem bújhatott különféle pártok, belügyi szervek vagy politikai szervezetek mögé — tehát politikai elkötelezettségtől függetlenül mindenki felelőssé vált tetteiért. A kormány második legfontosabb célja a gazdaság rendbetétele, avagy felélénkítése volt. A kormányfő egy esztendővel ezelőtt főként az egyéni vállalkozások ösztönzését hangsúlyozta, mivel ezek a kereskedelmi és kisipari kezdeményezések alkotják egy ország gazdaságának a gerincét. A kiscégeken kívül hangsúly helyeződött még a mezőgazdaságra, az autógyártásra és a különféle elektronikával, illetve elektrotechnikával foglalkozó vállalatokra. A kormányfő egykor az intézkedéseken és a politikai célokon kívül kitért még a foglalkoztatottságra, a bérre és a nyugdíjra, illetve a fiatalok jövőképére. Az ifjúságnak azt üzente, harcoljon a munkahelyekért. Az egykori elképzelések szerint azok a cégek adókedvezményben részesültek, amelyek fiatalokat és új munkaerőt alkalmaztak. Aleksandar Vučić a fizetésről és a nyugdíjról igen szűkszavúan nyilatkozott. Az utóbbi megnyirbálásával kapcsolatosan annak a véleménynek adott hangot, hogy ehhez a járandósághoz senkinek sem volna szabad hozzányúlnia. Mivel a nyugdíjasok szinte egész életükben szorgalmasan dolgoztak, a keresetük nem változhat, pontosabban nem csökkenhet. A felsoroltakon kívül még az európai uniós csatlakozás volt jelentősebb politikai kampánycél. A jelenlegi kormányfő akkori elképzelései szerint Szerbia körülbelül 2018-ra csatlakozhat az Európai Unióhoz.

Mi valósult meg?

A sok-sok ígéret és elképzelés után lássuk, milyen eredménye van az úgynevezett reformintézkedéseknek. Mint ismeretes — az imént leírtakkal ellentétben — az ősszel csökkentették a bért és a nyugdíjat. Számos gazdasági szakember szerint erre azért volt szükség, mert a kormány hosszú-hosszú hónapok óta nem intézkedett érdemben, magyarán a megszorítást az addigi időhúzás és a felelőtlen gazdasági politikai döntések tették szükségessé. Ha arra is gondolunk, hogy az elmúlt esztendő statisztikái szerint Szerbiában csaknem kétmillió ember él a szegénység határán, és sohasem születtek még ennyire kevesen (még a háborúk ideje alatt sem), akkor megállapíthatjuk, hogy a szociális helyzet javítására, illetve a szegénység részleges felszámolására irányuló eddigi stratégia csődöt mondott. Noha az életszínvonal folyamatosan romlik, a kormány csökkentette az Európában legalacsonyabbnak számító bért és nyugdíjat, illetve tízezreket bocsátott el. A tanügyben, a helyi közigazgatásban és az egészségügyben dolgozók, illetve a különféle egészségügyi munkát végzők azóta is értetlenül állnak a megszorító intézkedések előtt. Vessünk egy pillantást a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságára is. A kormány e téren tapasztalható elszántsága kétségtelenül dicséretes, a számadatok azonban nem nagyon igazolják az eredményességet. Az év végi nemzetközi statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy Szerbia továbbra is az erősen korrumpált országok közé tartozik, e tekintetben jelenleg a 78. helyet foglalja el a vizsgált 175 ország közül. Az Európai Unió egyébként a korrupció kapcsán évek óta ugyanazokra a gondokra hívja fel a figyelmet, de a kormány még úgy sem ura a helyzetnek, hogy szilárd többsége van. Ezért a legtöbb külföldi befektető rövid idő alatt elhagyja az országot. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az európai uniós csatlakozási folyamat egyre inkább elhúzódik, akkor kijelenthetjük, hogy az ígéretek és az eredmények egyelőre meglehetősen távol állnak egymástól.

(Szalai Attila karikatúrája)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Egyéves az új kormány
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Egyéves az új kormány
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink