Egy üdítően zöld vendégház és egyesület a bánáti Firigyházán: a Green Fox
Fehér Márta
2020.07.24.
LXXV. évf. 29. szám
Egy üdítően zöld vendégház és egyesület a bánáti Firigyházán: a Green Fox

Lekvár- és pálinkafa (azaz barack- és szilva- meg birsfa), denevérodú és gólyafészek meg fürjketrec, Márton liba a kerti tó partján, dédapáék bútora az egyik kiadó szobában, fókabőr szőnyeg a másikban, szarvasagancsok a falakon, preparált farkas a folyosón, hűsítő limonádé az asztalon, miközben fecskék cikáznak és békák kuruttyolnak a meleg nyári estén.

Tökéletes nyugalom és kikapcsolódás vár mindenkire a Törökkanizsától alig néhány kilométernyire fekvő Firigyházán, Kónyáék dédszülőktől örökölt birodalmában, a Green Foxban.


Kónya Merlin

A vendégház tulajdonosa Kónya Róbert, Törökkanizsa vadászmestere, és felesége, Kónya Merlin, aki amellett, hogy a magyarkanizsai egészségházban dolgozik, a zöld rókáról elnevezett egyesületet vezeti, tagja a Soroptimist Klubnak, vagyis a nők életkörülményeinek javítását célul kitűző nemzetközi egyesületnek. A háziasszony vezet bennünket körbe a birodalomban, örömmel válaszol ezernyi kérdésünkre, közben Dórikával is megismerkedünk, ő a mi jobbkezünk, ezekkel a szavakkal mutatja be őt Merlin. Másnap vendégeket várnak, azért a sürgés-forgás — magyarázza. Férje közben a gyümölcsfák körül tüsténkedik, meglocsolja a veteményest, a gyönyörű pázsitot, és még megannyi dolgot elvégez, amíg mi beszélgetünk. Kiderül, az Afrikát is megjárt mester a legszívesebben a családi örökség körül tesz-vesz, napjai nagy részét kitölti az itteni munka, mesterien főz a vendégeknek, nem csak vadas és halas ételeket. Itt ibolyavirág kerül a jégkockákba, kikirics a salátába, fürjtojás a reggeli omlettbe, tökmagkrém a kenyérre, tökmagőrlemény-bunda a rántott húsra, mángoldleves a tányérra, a faluban kapható házi termékek, sajtok, túrók az asztalra, és a dédapa pincéjében rejlő boroshordókból jó nedű a poharakba. Paradicsomot, szedret, málnát, egyéb szezongyümölcsöt és zöldséget maga szedhet a vendég, ha megkívánja.

— A férjem apai nagyszüleinek a háza volt ez egykoron, ők itt éltek és dolgoztak — meséli a háziasszony, miközben a dédszülők fotóját csodáljuk az ebédlő falán. — A dédtató nagyon szeretett vadászni (egyébként földműveléssel foglalkozott a család). A lánya, a férjem nagymamája lány lévén akkoriban persze nem vadászott, viszont apósom, az unoka, ő már igen, a férjemnek hétéves korában már megvolt az első légpuskája, vadászott a dédtatával. Nagyon sok időt töltött itt gyermekkorában, szeretett ebben a környezetben lenni, vadászni. Egykoron itt működtették a falu egyetlen kocsmáját, van egy pince a ház közepén, ahol a jégverem állt, hiszen akkoriban még nem voltak hűtőkamrák és -berendezések, az italt viszont hűteni kellett. Utána kisboltot nyitottak, melyet koruk előrehaladtával végül bezártak. Úgy került hozzánk ez a ház, hogy apósom egyetlen gyermeke a szüleinek, őrá szállt ez a ház is, és amikor már anyósommal nem tudták ellátni a rengeteg kerti munkát, miközben már a vendégszobák is megvoltak, átadták nekünk, mi pedig átalakítottuk a saját ízlésünk szerint. Bejegyzett szálláshelyként működünk, 12 ággyal, 4 szobával, melyek közül egyet családoknak alakítottunk ki — ebbe a Sissy hercegnőről elnevezett szobába kerültek a dédszülők bútorai. Vendégeink jobbára Magyarországról érkeznek. Emellett legénybúcsúknak, osztálykirándulásoknak, csapatépítő foglalkozásoknak, workshopoknak is szívesen adunk otthont. Egyedi gasztronómiai kínálattal várjuk a vendégeket, a férjem főz, és kizárólag saját vagy falubeli háztáji terményeket, termékeket használunk. A falusi környezet és ízek, az aktív pihenés, a horgászás, a paintballozás egy stresszes hét kipihenésére is alkalmas.

Merlin elmondja, a falusi turizmusból egyelőre nem lehet megélni. Mi lesz a vendégház sorsa, hiszen a gyerekek külföldön élnek? — kérdezem. A harminckét éves Róbert Szegeden él a feleségével, ott dolgoznak, a színművészeti akadémiát végzett, huszonkilenc éves Renáta lányuk pedig Budapesten színésznő. Melyik szülőnek nem fáj, ha a gyerekek kirepülnek? — kérdez vissza, és hozzáteszi, olyat nem nyilatkoztak a gyerekei, hogy nem terveznek visszajönni, vagy esetleg nem szeretnének, sűrűn hazajárnak, szeretnek itt lenni. Aztán témát váltunk, az egyesületről beszélgetünk.

— 2014-ben alakult meg a Green Fox. Gyerekeink, Róbert és Renáta azt mondták, oké, hogy mi itt jól érezzük magunkat, jókat bulizunk, szép itt nekünk, de hadd élvezze már más is azt, ami itt van — idézi fel a kezdeteket Merlin. — Akkor döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy civil szervezetet. Így alapítottuk meg a Zöld Rókát, egy kicsit a környezetvédelemre asszociálva, egy kicsit a környezetre, egy kicsit arra utalva, hogy apa vadász. A fiam tervezte a logót, ő találta ki a nevet. Főként gyerekekkel foglalkozunk, kisiskolásokkal, számukra találunk ki programokat. Egynapos osztálykirándulásokat szervezünk nekik, egy-egy jeles nap köré csoportosítva a foglalkozásokat, a természet- és az egészségvédelemre fókuszálva, például a víz, az egészségügy, a Föld, a madarak világnapja apropójából. Nagyon szeretnek itt a gyerekek, hiszen imádnak a természetben lenni, arról tanulni, kézműveskedni, alkotni, emellett rengeteget játszunk velük, régi labdajátékokat, zsákban futást… Visszajárnak a csoportok, habár az idén a koronavírus mindenkinek betett, így nekünk is. Csoportokat így ezúttal nem fogadtunk, viszont egy online rajzpályázatot meghirdettünk még márciusban, és mivel rengeteg munka érkezett az online tanulás mellett, úgy döntöttünk, mindenki nyertes, ezért a tervek szerint az ősszel a könyvtárban egy, az összes alkotást bemutató kiállítást nyitunk. A koronavírus-járvány miatt a pályázatok sem úgy alakultak, ahogyan megszoktuk, a foglalkozásaink ugyanis ingyenesek — Törökkanizsa Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács és a Bethlen Gábor Alap támogatásával —, melyeknél nemcsak tevékenységekre, hanem eszközfejlesztésekre is sikerrel pályáztunk az elmúlt években. No de, sebaj, ez az év így alakult, jövőre majd még nagyobb lelkesedéssel, örömmel lendülünk bele a munkába, hiszen a gyerekeket imádjuk! Persze nemcsak kicsikkel foglalkozunk, hanem különféle aktivitásoknak is otthont adunk, vagy mi magunk szervezzük őket, így például a Soroptimist hagyományos novemberi jótékonysági bálján elárverezendő képzőművészeti alkotásokat nálunk készítik a meghívott vajdasági amatőr festők az egynapos táborban. Az idei célunk az autistákat felkaroló szabadkai egyesület támogatása.

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint 136 főt számláló Firigyháza Észak-Bánátban található, Törökkanizsa községben, Magyarkanizsa központjától mindössze 12 km-re, gyönyörű tájakon és a Tiszán átívelő Győzelem hídon át lehet megközelíteni nagyon könnyen és gyorsan. A Green Fox vendégház az áramvezetékeken ücsörgő, vakítóan kéklő szalakótákkal a falu főutcájának végén bújik meg, a Petőfi Sándor utca 36. alatt, kikapcsolódás- és szállásügyben pedig Kónya Róbertnél lehet érdeklődni a 064/49-76-064-es telefonszámon.


Még több kép!▼ 

Képgaléria
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..