Nagy volt az érdeklődés

Tizenhetedik alkalommal került a székelyföldi Tusnádfürdőn megrendezésre július 18-a és 23-a között a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Az idei rendezvény Egy másik Magyarország - Egy másik Románia jelszó jegyében zajlott le, s ennek megfelelően az előadások és a programok is elsősorban ebből a kritikai szemszögből követték végig a két országban zajló politikai és társadalmi eseményeket. Az elsősorban erdélyi, romániai és magyarországi csúcsértelmiségieket, politikusokat és politológusokat felvonultató rendezvényen a fiatalok az új információkon túl az esti szórakozási lehetőségekben sem csalódtak, hiszen az idén olyan sztárok léptek fel Tusnádfürdőn, mint Demjén Ferenc, a moldvai Zdob si Zdub, a Karthago és mint minden évben, az idén is ott volt az erdélyi Role együttes. A rendezvény fókuszában kétségtelenül a Markó-Orbán megbeszélések, a Markó-Tőkés vita, illetve Orbán Viktor előadása állott.
Orbán Viktor, az RMDSZ elnökével való tárgyalások után kijelentette, hogy pártja azokkal a határon túli szervezetekkel tud együttműködni, amelyeknek legfontosabb törekvésük az autonómia elérése. Tájékoztatása szerint a két szervezet közötti állandó kapcsolattartásban állapodtak meg, amit kiszámíthatóbbá és rendszeresebbé tesznek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a találkozón szóba került az észak-erdélyi autópálya ügye is, amivel kapcsolatosan a Fidesz támogatásáról biztosította az RMDSZ céljait. Markó szerint az alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértenek, ez pedig jó alap a jövőbeni szoros együttműködésre.
Párbeszéd az autonómiáét címmel folytatott vitát Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az erdélyi magyarság pártjának vezetője szerint az európai integráció a nemzetállamok alkonyát jelenti, s az erdélyi magyarság számára azért is kiemelkedően fontos a csatlakozás, mert vélhetőleg előbb vagy utóbb a román alkotmányban sem szerepel majd a nemzetállam meghatározás. A romániai belpolitikai élet eseményeit értékelve Markó így fogalmazott: ,,A román politikai életben válság van, ugyanúgy a kormánykoalícióban is. A parlamentben zavarosabbak az ideológiai erővonalak, mint valaha. Baloldali pártok jobboldaliak lesznek. Szövetségesek egymás ellen dolgoznak, ellenfelek szövetkeznek. Elvi, eszmei, ideológiai válság van, ami azonban a letisztuláshoz vezethet' - magyarázta Markó. Az RMDSZ elnöke szerint ennek a válsághelyzetnek lehet az áldozata a kisebbségi törvény is, amely tagadhatatlanul áttörést jelent az egyéni jogok területéről a közösségi jogok területére, vagyis az autonómia irányába. ,,Célunk a kulturális és területi autonómia, Székelyföld területi autonómiájának megteremtése -folytatta. - Nem értünk egyet a jelenlegi fejlesztési régiókkal, a csatlakozásig azonban nem lehet rajtuk változtatni. Székelyföldet erős regionális entitássá kell tenni.'
Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint viszont ,,alárendeltségi viszonyban nem lehet párbeszédet folytatni'. Tőkés hevesen kritizálta az RMDSZ kormányzati tevékenységét és az erdélyi magyar politikai egyeduralomra való törekvését. A püspök úgy vélte, a régi viszonyok újratermelődtek: a hatalom szempontjából ma is vannak jó és rossz magyarok. A román hatalom jó szemmel néz az RMDSZ-re, rajta kívül számára semmilyen más magyar politikai szerveződés nem kívánatos. Szomorúnak nevezte, hogy a román-magyar hatalmi viszonyok a magyar-magyar viszonyokat is befolyásolják.
A határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány közötti kapcsolatairól tartott előadást Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, illetve Kern Imre, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ügyvezető alelnöke. Kern Imre, a VMSZ ügyvezető alelnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a délvidéki magyarság fájlalja a MÁÉRT megszüntetését, ahogyan azt is, hogy a magyar politikai pártok belpolitikai csatározások függvényévé tették ennek összehívását. A támogatásokat illetően Kern kiemelte, hogy ezeket a jövőben nem kell felaprózni, hanem a magyar kormánynak elsősorban a nagyobb szabású projektek finanszírozására kell törekednie. Kern szerint a Délvidéken ez elsősorban a magyar intézményrendszer kiépítése kell hogy legyen, amelyen belül külön prioritást élvez az önálló magyar oktatási rendszer, azon belül pedig a Szabadkai (Magyar) Tudományegyetem létrehozása. Ennek első pillére a Magyar Tanítóképző Kar megalapítása, amely az utolsó szakaszába érkezett - hangsúlyozta Kern Imre.
Orbán Viktor a rendezvény záró előadásán elsősorban a magyar belpolitikai helyzettel, illetve a határon túli magyarság kérdésével foglalkozott. A Fidesz MPSZ elnöke hosszasan taglalta a választások elvesztésének okát, az MDF-fel való viszonyt, illetve Gyurcsány-kormány megszorító intézkedéseit. Orbán Tusnádfürdőn újra hitet tett a magyar állampolgárság határokon túl élő magyaroknak történő visszaadása mellett.