A kishomoki közösségi térben felállított sörsátrak már kora délelőtt megteltek emberekkel, akik a mindössze 100-110 lakost számláló falu ünneplésére gyűltek össze. Magyarkanizsa Önkormányzatának támogatása jóvoltából 80 kilogramm húsból 200 személyre főtt a birkapaprikás, melyet Varbai András, az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend nagymestere készített el.

Birkapörkölt illata töltötte be a közösségi teret

A Martonos Helyi Közösségéhez tartozó falu megszületésének időpontját nem lehet meghatározni, nem tudni ugyanis, hogy a tanyavilágot alkotó épületek mikor csoportosultak össze településsé. Horváth Gergely, Martonos Helyi Közösségének elnöke elmondta, a település Martonos Helyi Közösségéhez tartozik, egyházilag Kispiac része, viszont a gyerekek Magyarkanizsán járnak óvodába és iskolába.

Horváth Gergely

— A falu lakosai főként tejtermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, ez nem változott az évek során. Hatalmas farmok is megtalálhatóak a településen. Az a tapasztalat, hogy a falunapra az emberek megpróbálják összehívni a családot, hogy azok is itt legyenek, akik elköltöztek innen. A koronavírus-járvány óta sajnos nehéz kimozdítani otthonról az embereket, főként az időseket, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél többen legyünk ezen a szép rendezvényen. Az idén volt tombola, a gyerekeknek ugrálóvár, arcfestés, lovaskocsikázás, a martonosi atya áldását adta az ünnepségre, illetve rendhagyó módon nem a martonosiak állították össze a művelődési műsort, hanem a kispiaciak. Véleményem szerint ez egy jó alkalom arra, hogy egy közösségként legyünk együtt, félretegyük a gondokat, és kikapcsolódjunk — emelte ki Horváth Gergely.

Az eseményre kilátogatott Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere is. A rendezvény Savelin Zoltán martonosi plébános áldásával kezdődött, aki hangsúlyozta, a kis településeknek is van lehetőségük a feltámadásra és az újjászületésre, ha a közösség összefog, és egy cél vezéreli.

Savelin Zoltán martonosi plébános

Szabadkáról, Horgosról, Kispiacról és még sok más településről érkeztek Kishomokra, de természetesen a helyiek is kilátogattak a közösségi térre. Pernyész Ferenc Kispiacról nősült Kishomokra, és 1973 óta élnek a feleségével, Malvinkával a faluban.

— A szülők segítségével sikerült felépítenünk a házunkat, és földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozunk a mai napig. Jó lett volna, ha a fiatalokat több munkahely várja a faluban, vagy a földművelésből és az állattenyésztésből egy kicsit nagyobb jövedelemre lehetne szert tenni, mert így sokan elköltöztek innen. Az egyik gyermekünk Kispiacon, a másik Noszán él, és gyakran meglátogatnak bennünket, de fiatal már nem sok él itt. Mivel ez a falu egyetlen ünnepe, fontosnak tartjuk, hogy eljöjjünk, és egy kicsit kikapcsolódjunk a barátokkal, ismerősökkel — mesélte Ferenc.

Pernyész Ferenc és Malvinka

Császár Anikó ezúttal a művelődési műsor egyik szervezőjeként és felkészítőjeként vett részt a falunapi ünnepségen.

— A lányom, Vivien az idén kezdett el néptáncolni, és egyelőre ő az egyetlen, aki átjár Kispiacra, a Jókai Mór Művelődési Egyesületbe. Ez nekünk egyáltalán nem okoz nehézséget, hiszen a két település közel van egymáshoz. Úgy gondolom, hogy fontos megőrizni ezt a tízéves hagyományt, melyre nagyon büszkék vagyunk. 2013 óta minden évben megtisztel bennünket valamelyik település atyája, hogy eljön ide szentmisét tartani.

Vivien és Anikó

Szebenyi Nóra kispiaciként rendszeresen részt vesz a falunapi ünnepségen, ezúttal fellépőként volt jelen.

— A Jókai Mór Művelődési Egyesületben néptáncolok, ahol jelenleg három tánccsoport működik. Körülbelül harminc néptáncosunk van, és ezúttal szatmári táncokat hoztunk a közönségnek. Szerintem a falunap mindenkinek egy közösségi élmény, és fontos, hogy egy teljes napot eltöltsünk egymással.

A kispiaci néptáncosok legkisebbjei

Kaszás Klaudia Magyarkanizsán él a családjával, hat éve költözött el Kishomokról, de minden évben ellátogat a falunapi programsorozatra.

— Fontos esemény ez, hiszen egy kicsit mindenki félreteszi a munkát, és együtt vannak, találkoznak a régi ismerősök. Rendszeresen hazajárok látogatóba, mert a szüleim itt élnek Kishomokon, a lányom pedig félig falusi, félig városi gyerek, amit nagyon imád. Jó érzés ide visszatérni, és találkozni a falubeliekkel.

Az aprócska település fennmaradását méltóképp ünnepelték meg, hiszen a mulatság estig tartott.