Az egyre nagyobb energiaszükségletnek és az úgynevezett „tiszta” energia megtalálásának természetesen több oka van, melyet most nem részletezünk, csak néhány dolgot szeretnék megemlíteni: szaporodó emberiség, egyre több energiafelhasználó eszköz, szűkülő energiaforrások stb.

Az emberiségnek ezt a problémáját természetesen lehet valamelyest enyhíteni alternatív energiaforrások bevonásával, az eszközeink energiahatékonyságának a javításával, energiatakarékoskodással, az emberek edukációjával. Vannak viszont tényezők, melyek hosszú távon a felhasználandó energia növekedését erősítik. Ezek az emberiség lélekszámának a növekedése, ezen belül is évről évre emelkedik az egy főre eső energiafogyasztás mértéke, a világ lakosságának többsége fejlődő (vagy fejletlen) országokban él, akik fogyasztása várhatóan a jövőben drasztikusan nőni fog. Az utóbbi ötven—száz évben az energiafelhasználás egy exponenciálisan növekedő függvény jelleget mutat, ez a típusú növekedés viszont nem folytatódhat a végtelenségig. Végül meg kell állnia, ami váratlanul és bármikor bekövetkezhet. Hogy ez milyen következményekkel járhat? A választ mindenkinek a fantáziájára bízom. Abban biztos vagyok, hogy a ma élő emberek összessége első is, és utolsó is bizonyos szempontból: mi vagyunk az elsők, akik már a saját életünkben tapasztaljuk ennek a hatalmas problémának a terheit, és talán mi lehetünk az utolsók, akik még hatékonyan tudnak tenni azért, hogy ne következzen be egy szomorú végkifejlet.

Minisorozatunk első részében arról olvashatnak, mi is valójában az energia, milyen típusai vannak, valamint mi nevezhető megújuló és nem megújuló energiának.

Mi az energia?

Röviden nehéz megfogalmazni, mit is értünk rajta. Valójában a természeti jelenségek lejátszódásához, a növények, állatok, emberek növekedéséhez, fejlődéséhez, szaporodásához, életben maradásához, gépeink, eszközeink megépítéséhez, működtetéséhez nélkülözhetetlen „hajtómotor” az, amit energiának nevezünk. Az energia valójában minden élőlényben és élettelen tárgyban ott van, mert az anyaghoz köthető tulajdonságról beszélünk. Vegyünk egy egyszerű példát! Az ember mint élőlény vizet és élelmet vesz magához, vagyis energiát vesz fel. Később ez az ember tárgyakat mozdít el, és „üzemelteti” saját testét. Azt az anyagot (energiát), amelyet felvett, átalakítva ugyan, de elhasználja.

Az energia megjelenési formái

Sok megjelenési formát ismerünk, mint ahogyan az anyag is nagyon sok formában jelenik meg a bennünket körülvevő természetben. A teljesség igénye nélkül lássuk az energia néhány megjelenési formáját:

• Az emberi és az állati energia. Ilyen a vontatás, emelés, taszítás, hogy csak néhányat említsünk.
• A természet energiája. Ide sorolható például a víz ereje, a Föld gravitációja, a szél- és a napenergia.
• A kémiai energia. Ezt a típusú energiát elemekben, akkumulátorokban tárolhatjuk, de az élőlények valójában maguk is kémiaienergia-tárolók.
• Az elektromos energia. Azt hiszem, ezt senkinek sem kell bemutatnom. Az energiának az a formája, amely kényelmessé, könnyűvé tette az emberi életet számos területen. Életünk ma már elképzelhetetlen elektromosság nélkül.
• Az atomenergia. Ezt a típusú energiát szerencsés esetben — igaz, bonyolult technológiával és energiaátalakítások során — elektromos energiaként hasznosítjuk.
• A fosszilis energia (fosszilis tüzelőanyagok). Ebbe a csoportba sorolható a szén, a kőolaj és a földgáz.

Az energiatípusok sokféleképpen csoportosíthatóak, az egyik lehetőség, hogy megújuló és nem megújuló energiaforrásokat különböztetünk meg.

Nem megújuló energiaforrások

Ezek olyan természeti erőforrások, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésünkre, nem képesek megújulásra, illetve reprodukciós képességük emberi léptékkel szemlélve igen hosszú időt vesz igénybe. Ide sorolhatóak a szén, kőolaj, gáz, de még az atomenergia előállításához szükséges urán is. Ezek kiváltása nem csak azért aktuális, mert fogyatkozóban vannak, és az idő előrehaladtával mind igényesebb a kibányászásuk, és ezzel együtt nagyobb költséggel is járnak. A szén, kőolaj, földgáz elégetése nem utolsósorban igen nagy hatással van természeti környezetünk szennyezettségére is.

Megújuló energiaforrások

Ezek valójában kimeríthetetlenek, és korlátlan mennyiségben állnak az ember rendelkezésére, vagy rövid ideg tartó reprodukciós képességűek, mint amilyen a fa. Fontos képviselője ennek a típusú energiának a szél-, a nap- és a geotermikus energia. A megújuló energiáról, kivéve a fa energiaként való hasznosítását, elmondható, hogy károsanyag-kibocsátás nélküli forrás. Az, hogy emissziómentesen üzemeltethető energiatermelésről beszélünk, nagyon fontos tulajdonságuk ezeknek az energiatermelő eszközöknek, az emberiség pedig a jövőben egyre nagyobb szerepet kellene hogy adjon ezeknek az energiatermelési módoknak az összenergiamixben.

Arról már természetesen megoszlanak a szakvélemények, hogy mely energiaforrás milyen arányban szerepelhet (szerepeljen) az energiamixben, vagy nélkülözhető-e teljes mértékben a nem megújuló energia, és ha igen, mikortól. Energetikai szempontból mindenesetre izgalmas jövő elé nézünk, és addig is mindenkinek javaslom, hogy fogadja meg Patrick Geddes elhíresült gondolatát: „Think global, act local”, azaz „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”.

(Folytatjuk)