Nehéz megmondani, mit hoz a jövő energetikai szempontból, egy azonban biztos, a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, és természetesen mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Az előnyöket, valamint a hátrányokat együtt kell mérlegelni, és meghozni a végső döntéseinket. Az is bizonyos, hogy abszolút „zöld” és minden igényt kielégítő megoldás nem létezik, mert még ha az előállítása bizonyos esetekben teljesen károsanyagkibocsátás-mentes is az energiatermelés közben, magának az energiatermelő eszköznek a gyártása, telepítése vagy működése bizonyos szempontból hátrányos (problémás) lehet.

Az előttünk álló évek energiamixében bizonyos, hogy megtalálhatjuk majd a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokat is, a cél pedig az lehet, hogy a távolabbi jövő felé haladva egyre nagyobb arányban szerepeljenek a megújuló energiák ebben az úgynevezett energiatermelési mixben. Az Eurostat egy 2018-beli felmérése szerint az összes villamos energia előállításából a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés Ausztriában a legnagyobb a maga 73%-ával. Megemlítve néhány országot csökkenő sorrendben: Lettország 53%, Spanyolország 35%, Görögország 26%, Belgium 19%, Luxemburg 9%, Magyarország 8%. Napjainkra ez az adatsor már természetesen változott, és folyamatosan változni is fog a következő években.

A teljesség igénye nélkül vizsgáljunk meg néhányat részletesebben is a szóba jöhető megújuló energiák közül.

Napenergia

Ha valamiféle sorrendiséget kellene állítani a megújuló energiaforrások között, talán ezt a típust tenném az első helyre. Okosan felhasználva, és persze a megfelelő technológiákat alkalmazva, rendkívül sok „hagyományos energiát” válthatunk ki, a Földet érő napenergia sokszorosa a népesség energiafelhasználásának.

Nézzük, valójában milyen energiát ad a Nap nekünk. A fény és hő formájában érkező energiát passzív és aktív módon tudjuk hasznosítani.

Passzív felhasználáson az értendő, amikor maga az épület tervezetten megfelelően van tájolva, és a felhasznált építőanyagok, valamint az átgondolt építészeti megoldások lehetővé teszik a napenergia hasznosítását minden más eszköz bevonása nélkül. Ez a megoldás valójában az üvegházhatás jelenségét használja fel az épület melegítésére. A passzív napenergia-hasznosítás főként az őszi és a tavaszi időszakokban lehet megoldás az épületek melegítésére.

Az aktív felhasználás két módon történhet. Az egyik lehetőség, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk napkollektor segítségével. Ez az a berendezés, amely elnyeli a napsugárzás energiáját, majd átalakítja hőenergiává, és ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek, mint amilyen a víz vagy a levegő. Az aktív felhasználás másik módozata a fotovoltaikus eszköz, vagyis a napelem által a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk, és így hasznosítjuk tovább. Megemlíteném, hogy az eddig elmondott napenergia-felhasználási módozatokon túl létezik még egy hasznosítási mód: a növények napenergiát felhasználva fotoszintézis által kémiai energiát állítanak elő. Mondani sem kell, mennyire fontos ez az energia mezőgazdasági, erdészeti szempontból.

Szélenergia

A szélenergia nem más, mint a levegő mozgásából fakadó mozgási (mechanikai) energia. Kifogyhatatlan, mert a földfelszíni levegő mozgása tájegységektől függően többé-kevésbé jelen van. A szélenergia közvetlenül alakítható mechanikai, illetve elektromos energiává. Az emberiség egyik legrégebb óta használt megújuló energiaforrása, gondoljunk csak a vitorlás hajókra vagy a szélmalmokra. Újabban már a szélturbina segítségével mechanikai, majd elektromos energiát nyerünk a levegőmozgásból. A szélturbinás megoldás lehet egyedi turbinás, egy-egy háztartás, farm, tanya elektromos ellátásának segítője, valamint ipari méretekben szélturbinás farmok létesíthetőek, ahol nagy mennyiségű elektromos energia előállításáról beszélhetünk. Az Európai Unióban a leggyakrabban használt megújuló energiaforrás a szél.

Geotermikus energia

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. Ez a belső hő bolygónk keletkezése és bizonyos kémiai folyamatok lejátszódása következtében alakul ki. Az emberiség már régóta ismeri és hasznosítja ezt az energiaforrást is. Földünk egyes (szerencsés) pontjain a felszínre törő forró, meleg vizet eleinte medencékbe terelték, és fürdésre használták. Még ma is létezik ez az alkalmazási mód, persze modernebb körülmények között. A termálvizes medencék, gyógyfürdők számának tekintetében Magyarország a világon kiemelkedő helyen szerepel.

Ezt a típusú energiát manapság már természetesen villamos energia előállítására, fűtésre is használjuk. A Kárpát-medence földtani szempontból és földrajzilag szerencsés helyzetben van, mert a földfelszínhez általában sokkal közelebb helyezkednek el ezek a vizek, mint a Föld más részein. Kiemelkedően jó a geotermikus gradiens értéke a Kárpát-medence déli részein, ideértendő Észak-Vajdaság Tisza-vidékének bácskai oldala. Már 2000—2500 méteres mélységben 130—150 ⁰C hőmérsékletű vizet lehet kitermelni, mely villamos energia előállítására és fűtésre is alkalmas. A világátlagot tekintve ami itt, a lábunk alatt, 2-2,5 km mélységben található, az a legtöbb országban 3-4 km mélységben érhető el. A geotermikus energia kitermelése viszonylag olcsó, és a levegőt sem szennyezi.

A végén engedjék meg, hogy az ismert természettudós, David Attenborough gondolatát osszam meg: „Önök a harmadik évezred küszöbén az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásra keresik a választ. Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrofális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és a Földet velünk megosztó állatokat, növényeket éri. Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás az általunk — oly sokszor figyelmetlenül és akaratlanul — okozott károk helyreállítására is fordítható.”

(Folytatjuk)