home 2024. február 26., Géza napja
Online előfizetés
ENERGIA (2.)
Kálmán Róbert
2022.10.19.
LXXVII. évf. 41. szám
ENERGIA (2.)

A múlt heti lapszámban áttekintettük az energiatípusokat. Folytatva a témát körüljárjuk a jövő energiaforrásait, és olyan lehetséges megoldásokat keresünk, amelyek segítségével enyhíthetünk eme fontos „hajtómotor” hiányán.

Nehéz megmondani, mit hoz a jövő energetikai szempontból, egy azonban biztos, a megújuló energiaforrások iránti igény növekszik, és természetesen mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Az előnyöket, valamint a hátrányokat együtt kell mérlegelni, és meghozni a végső döntéseinket. Az is bizonyos, hogy abszolút „zöld” és minden igényt kielégítő megoldás nem létezik, mert még ha az előállítása bizonyos esetekben teljesen károsanyagkibocsátás-mentes is az energiatermelés közben, magának az energiatermelő eszköznek a gyártása, telepítése vagy működése bizonyos szempontból hátrányos (problémás) lehet.

Az előttünk álló évek energiamixében bizonyos, hogy megtalálhatjuk majd a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokat is, a cél pedig az lehet, hogy a távolabbi jövő felé haladva egyre nagyobb arányban szerepeljenek a megújuló energiák ebben az úgynevezett energiatermelési mixben. Az Eurostat egy 2018-beli felmérése szerint az összes villamos energia előállításából a megújuló forrásokból származó villamosenergia-termelés Ausztriában a legnagyobb a maga 73%-ával. Megemlítve néhány országot csökkenő sorrendben: Lettország 53%, Spanyolország 35%, Görögország 26%, Belgium 19%, Luxemburg 9%, Magyarország 8%. Napjainkra ez az adatsor már természetesen változott, és folyamatosan változni is fog a következő években.

A teljesség igénye nélkül vizsgáljunk meg néhányat részletesebben is a szóba jöhető megújuló energiák közül.

 

Napenergia

Ha valamiféle sorrendiséget kellene állítani a megújuló energiaforrások között, talán ezt a típust tenném az első helyre. Okosan felhasználva, és persze a megfelelő technológiákat alkalmazva, rendkívül sok „hagyományos energiát” válthatunk ki, a Földet érő napenergia sokszorosa a népesség energiafelhasználásának.

Nézzük, valójában milyen energiát ad a Nap nekünk. A fény és hő formájában érkező energiát passzív és aktív módon tudjuk hasznosítani.

Passzív felhasználáson az értendő, amikor maga az épület tervezetten megfelelően van tájolva, és a felhasznált építőanyagok, valamint az átgondolt építészeti megoldások lehetővé teszik a napenergia hasznosítását minden más eszköz bevonása nélkül. Ez a megoldás valójában az üvegházhatás jelenségét használja fel az épület melegítésére. A passzív napenergia-hasznosítás főként az őszi és a tavaszi időszakokban lehet megoldás az épületek melegítésére.

Az aktív felhasználás két módon történhet. Az egyik lehetőség, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk napkollektor segítségével. Ez az a berendezés, amely elnyeli a napsugárzás energiáját, majd átalakítja hőenergiává, és ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek, mint amilyen a víz vagy a levegő. Az aktív felhasználás másik módozata a fotovoltaikus eszköz, vagyis a napelem által a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk, és így hasznosítjuk tovább. Megemlíteném, hogy az eddig elmondott napenergia-felhasználási módozatokon túl létezik még egy hasznosítási mód: a növények napenergiát felhasználva fotoszintézis által kémiai energiát állítanak elő. Mondani sem kell, mennyire fontos ez az energia mezőgazdasági, erdészeti szempontból.

 

Szélenergia

A szélenergia nem más, mint a levegő mozgásából fakadó mozgási (mechanikai) energia. Kifogyhatatlan, mert a földfelszíni levegő mozgása tájegységektől függően többé-kevésbé jelen van. A szélenergia közvetlenül alakítható mechanikai, illetve elektromos energiává. Az emberiség egyik legrégebb óta használt megújuló energiaforrása, gondoljunk csak a vitorlás hajókra vagy a szélmalmokra. Újabban már a szélturbina segítségével mechanikai, majd elektromos energiát nyerünk a levegőmozgásból. A szélturbinás megoldás lehet egyedi turbinás, egy-egy háztartás, farm, tanya elektromos ellátásának segítője, valamint ipari méretekben szélturbinás farmok létesíthetőek, ahol nagy mennyiségű elektromos energia előállításáról beszélhetünk. Az Európai Unióban a leggyakrabban használt megújuló energiaforrás a szél.

 

Geotermikus energia

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. Ez a belső hő bolygónk keletkezése és bizonyos kémiai folyamatok lejátszódása következtében alakul ki. Az emberiség már régóta ismeri és hasznosítja ezt az energiaforrást is. Földünk egyes (szerencsés) pontjain a felszínre törő forró, meleg vizet eleinte medencékbe terelték, és fürdésre használták. Még ma is létezik ez az alkalmazási mód, persze modernebb körülmények között. A termálvizes medencék, gyógyfürdők számának tekintetében Magyarország a világon kiemelkedő helyen szerepel.

Ezt a típusú energiát manapság már természetesen villamos energia előállítására, fűtésre is használjuk. A Kárpát-medence földtani szempontból és földrajzilag szerencsés helyzetben van, mert a földfelszínhez általában sokkal közelebb helyezkednek el ezek a vizek, mint a Föld más részein. Kiemelkedően jó a geotermikus gradiens értéke a Kárpát-medence déli részein, ideértendő Észak-Vajdaság Tisza-vidékének bácskai oldala. Már 2000—2500 méteres mélységben 130—150 ⁰C hőmérsékletű vizet lehet kitermelni, mely villamos energia előállítására és fűtésre is alkalmas. A világátlagot tekintve ami itt, a lábunk alatt, 2-2,5 km mélységben található, az a legtöbb országban 3-4 km mélységben érhető el. A geotermikus energia kitermelése viszonylag olcsó, és a levegőt sem szennyezi.

A végén engedjék meg, hogy az ismert természettudós, David Attenborough gondolatát osszam meg: „Önök a harmadik évezred küszöbén az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásra keresik a választ. Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrofális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és a Földet velünk megosztó állatokat, növényeket éri. Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás az általunk — oly sokszor figyelmetlenül és akaratlanul — okozott károk helyreállítására is fordítható.

(Folytatjuk)

Kapcsolódó cikkek
Természet
ENERGIA (3.)
Kálmán Róbert
2022.10.26.
LXXVII. évf. 42. szám
Az előző részekben láttuk, milyen lehetőségeink adódhatnak az emberiség egyre növekvő energiaigényének ki…
Bővebben
Természet
ENERGIA (1.)
Kálmán Róbert
2022.10.12.
LXXVII. évf. 40. szám
Kedves Olvasó, az emberiség valóban mérföldkőhöz érkezett, keressük a lehetséges energiaforrásokat magunk…
Bővebben
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..