Megszüntette a Duna—Odera—Elba-csatorna tervezett megépítésével kapcsolatos területek zárolásáról hozott korábbi döntéseket a cseh kormány — közölte Martin Kupka közlekedési miniszter Prágában. „Kormányunk egy koronát sem adott erre a projektumra, mert értelmetlennek tartjuk” — mondta a miniszter az újságíróknak. „A döntéssel gyakorlatilag vége a Miloš Zeman államfő által szorgalmazott projektumnak” — mutatott rá közleményében Ivan Bartos regionális fejlesztési miniszter, a kormánykoalíciós Kalózpárt elnöke. Az évtizedek óta fel-felmerülő témát Zeman hozta vissza újra a nagypolitikába, amikor első beiktatása után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna—Odera—Elba-csatorna megépítését, mellyel a közép-európai országok kényelmes vízi utat, összeköttetést létesíthetnének több tengerhez. Az elképzelés megvalósíthatóságáról nincs egységes vélemény, a legtöbben vitatják ezt a lehetőségét, illetve rendkívül költségesnek tartják, és nem kifizetődőnek.

Az EU szankciókat fogad el

Az Európai Unió politikai és katonai vezetőket érintő szankciókat fogad el. Az új megszorító intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáit is megcélozzák majd — közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Tanács soron kívüli csúcsértekezletén. Ursula von der Leyen az uniós csúcs alkalmával Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen megtartott sajtótájékoztatón elmondta, az újabb szankciók mintegy 10 milliárd euró értékű további exporttilalmat is elrendelnek majd. „Célba fogjuk venni Putyin propagandistáit, mert hazugságaik megmérgezik a társadalmat Oroszországban és külföldön egyaránt. Az új szankciók szűkíteni fogják Oroszország katonai gépezetének lehetőségeit, és megingatják gazdaságának alapjait” — fogalmazott a bizottsági elnök, majd közölte: az új szankciós csomagot a brüsszeli testület február 24-éig mutatja be.

Egy éven belül új házak épülnek

A hírügynökségek adatai szerint már a hét elején meghaladta a 38 000-et a törökországi és szíriai földrengések halálos áldozatainak száma. A sérültek számát több mint 100 000-re becsülik. Mivel sokan rekedtek a romok alatt, további áldozatokra lehet számítani. Mint ismeretes, több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét. Epicentruma 18 kilométer mélyen, Gaziantep településtől körülbelül 33 kilométerre volt. A török hatóságok az első nagy erejű rengés óta csaknem 700 utórengést regisztráltak. A török elnök bejelentette, a károsult családoknak 10 000 líra (mintegy 500 euró) anyagi támogatást nyújt a kormányzat. A mentési munkálatok mellett megkezdik a romok eltakarítását is — közölte, majd jelezte: az a céljuk, hogy minden érintett tartományban egy éven belül új házakat építsenek.