Sokat írtak és beszéltek is már a dízelüzemű autókról, azok kitiltásáról, de konkrét lépésekre idáig még nem került sor. Kibontakozóban van egy jelenség, mely valakinek jó, valakinek viszont nem. Hogy kinek felel meg, az nagy kérdés, de a válasz igen egyszerű.
A történet úgy kezdődik, hogy a dízelüzemű autókat Németország kitiltja az ország területéről, tehát Németország útjain nem lehet majd közlekedni velük. Ez igaz, de nem ilyen formában. Ez a határozat több millió járműtulajdonost érint, egy kicsit pontosítva 15 millió dízelautót tartanak nyilván az ország területén. Ez a tiltás nem érintene körülbelül 6 millió Euro-6 besorolású járművet, és még több millió dízelüzemű kisbusz, autóbusz, teherautó és kamion is közlekedik a német utakon. Legkorábban 2019 szeptemberétől korlátozhatják a régebbi dízelesek forgalomban való részvételét. Ezek a számok megdöbbentően nagyok. Az autós hirdetéseket böngészve azt tapasztalhatjuk, hogy rengetegen kínálnak használt dízelüzemű autót, igen jutányos áron.
Néhány éve még sokan vásároltak külföldi használt autót, nem nagyon foglalkozva azzal a ténnyel, hogy a dízelmotorosokat hamarosan ki fogják tiltani az Európai Unió területéről. Örültek az emberek, hogy olcsón jó minőségű és márkás autót vehettek. A BMW-k, Mercedesek, Audik, Opelek elözönlötték a hazai utakat, és ami érdekes, a nagy lóerős járművek jelenléte lett igencsak jelentős. Ez figyelemre méltó jelenség, mert régebben azt szajkóztuk, hogy azért kell kis, dízelüzemű autót vásárolni, mert keveset fogyaszt, kisebb a regisztrációs költsége. Ma már tudjuk, hogy az a nagy különbség nem is olyan nagy, mivel a mai benzines autók üzemanyag-fogyasztása lényegesen le lett csökkentve. A háromliteres fogyasztás már nem lehet kevesebb, és valljuk be, ez — például egy Zastava 101-es nyolc-tíz literes fogyasztáshoz képest — már felfoghatatlanul alacsony. Vannak járművek kétliteres átlagfogyasztással is, de ez még nem sok típusnál van így, hamarosan azonban ez is megszokott lesz. Tehát a dízel- és a benzinüzemű autók között fogyasztás terén nincs vagy csak kicsi az eltérés. Az erőben már van egy kis különbség, hiszen az erőgépek mind dízelesek, de ez a közúti forgalomban nem túl nagy kiváltság. Induláskor a benzines autó gyorsulása jobb, mint a dízelesé, de ez sem jelentős eltérés, mivel egy idő után a dízeles behozza a hátrányt.
A karbantartás tekintetében a dízelmotor kitartóbb, kevesebb a szervizelési idő, a benzinmotor gyakrabban igényel valamilyen beavatkozást. A dízelmotor, ha beadja a derekát, az nagyobb anyagi kiadással jár, mint a benzinmotor esetében, tehát amit megspóroltunk éveken át, azt egyszerre fogjuk kifizetni a szerelőnek. Az eltérés itt is elenyésző. A régebbi modelleknél a motor hangja már messziről elárulta, hogy milyen üzemű a motor. A manapság készültek már csendesebbek, csak egészen közelről hallható az a jellegzetes hang, amely jelzi, hogy dízelmotor dobog a motorházban. Az autógyárak felmérik az eladott járművek számát, és az adatok egyáltalán nem tükrözik azt, amit az uniós törvény majd előír. Az emberek továbbra is vásárolják a dízelmotoros autókat, igaz, kisebb mértékben. Ha figyelembe vesszük, hogy az autógyárak egy ideje már dolgoznak az új technológián, vagyis azon, hogy a dízelmotor károsanyag-kibocsátását a benzinmotor szintjére csökkentsék, akkor pánikra semmi ok. A Mercedes mérnökei szerint óriási hiba lenne teljesen megszüntetni a dízelmotort, hiszen ezzel egy jól működő technológiát veszítenénk el.
Egy olyan megoldás is elképzelhető a légszennyezettség csökkentésére, hogy aki teheti, az a városban egy kisebb benzines autóval furikázzon, a városon kívül pedig, hosszabb utakra egy nagyobb dízelautóval menjen. Viszont akármit csinálunk is, az már egészen biztos, hogy a dízelmotor napjai meg vannak számlálva, hiszen sokan csak benzinmotoros járművet hajlandóak vásárolni. Akik olcsó, külföldi dízelautót vettek, most mindent megtesznek, hogy megszabaduljanak tőle, vagyis hogy visszakapják a befektetett pénzüket.
Hazánk egy ideig még nem lesz az Európai Unió tagja, ezért itt még lehet dízelautóval közlekedni. És aki nem szándékozik külföldre utazni, az nyugodtan vásároljon is ilyet. Aki viszont szeretne Magyarországra vagy Horvátországba kirándulni, az többször is gondolja át, hogy milyen gépkocsi mellett teszi le a voksát. A kísértés nagyon nagy, hiszen egy jó autó, például egy 2013-as Opel Astra J, 81 kW/110 LE motorteljesítménnyel, dízelkivitelben 7500 eurós áron megvásárolható, viszont ugyanez benzinmotorral 8500—9000 euróba kerül.
Amíg tehát tart a dízelmotor élet-halál harca, addig a benzinmotorok újabbnál újabb változatai kerülnek piacra. És akkor még a hibrid, illetve a teljesen elektromos meghajtású autókról nem is szóltunk. Ezek is új szakaszba léptek, és nem is kell majd olyan sokat várnunk arra, hogy végül az elektromos autók uralják az autópiacot, azazhogy teljes mértékben helyettesítsék a benzin-, illetve a dízelmotorokat.
Visszatérve ahhoz a kérdéshez, hogy kinek jó, illetve kinek nem ez a készülő törvény, a válasz világos és egyértelmű. Azoknak az országoknak jó, amelyek nem tartoznak az Európai Unióhoz, hiszen ott olcsón lehet jó autót vásárolni — de csak belső használatra. Hogy mikor temetjük el a dízelmotort, azt még nem tudjuk, úgyhogy amíg ez nem következik be, addig is vezessünk dízelüzemű járművet, hogy érezzük a különbséget a két motorfajta között.