
A Topolyai Gazdakör 14. alkalommal szervezett hagyományos disznótort, melynek helyszíne a vásártéri otthon volt. A kora reggeli órákban a sertést leforrázták, majd a régi hagyományok szerint szalmával kezdték pörkölni, de az erős szél miatt inkább gázzal folytatták tovább. Serényen folyt a munka, így a fiatalabb és idősebb hentesek gyorsan orjára szedték a jószágot. Amíg a férfiak a metsző szélben feldolgozták a sertést, addig az asszonyok a konyhában készítették a sült vérből, májból és szalonnából álló reggelit.
— A Gazdakör 2011-ben alakult újjá, és 2012 telén szerveztük meg először a disznótort. Az esemény lebonyolításában mintegy ötvenen vesznek részt, de a délelőtt folyamán több száz vendégre számítunk. Topolyán ma már csak a Gazdakör tart hagyományos disznótort, mellyel célunk a fiatalok megismertetése ezzel a szokással, és szeretnénk, ha egyre többen átvennék az idősebbektől a munkát — mondta Szatmári Mihály, a topolyai Gazdakör tavaly decemberben megválasztott elnöke, aki az idei évre vonatkozó terveik közül kiemelte, legalább havonta egyszer taggyűlést tartanak, több mezőgazdasági szakelőadást szerveznek, évi két alkalommal borutcát nyitnak a látogatók előtt, a nyár végén ezúttal is lesz parasztolimpia, a BBQ- és a Szármafesztiválnak pedig ugyancsak társszervezői lesznek.
A hentesek feldolgozzák a húst
A rendezvény fő támogatójának, Topolya Község Önkormányzatának képviseletében Tomik Nimród, a községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja hangsúlyozta, a tizennégy évvel ezelőtti disznótoros csapathoz fiatal böllérek is csatlakoztak, akik sokat segítenek az idősebbeknek.
— Valamikor Topolyán és környékén nagyon sokan tenyésztettek sertést, ma ez már nem így van, a családok is kisebbek, mint évtizedekkel ezelőtt. A disznótor akkoriban igazi ünnepnapnak számított, összejöttek a rokonok, a szomszédok, és közösen vágták a disznót. Megbeszélték, ki mikor vág, egymásnak kóstolót vittek, és mindenkinek hetente friss hús került az asztalára. Ez a hagyomány sajnos kiveszőben van. Otthon egyre kevesebben vágnak, a megvásárolt sertést inkább elviszik a henteshez, aki elvégzi a munkát, feldolgozza a húst. A kavillósi fiúkkal a múlt héten a szentesi böllérfesztiválon jártunk, ahol az általuk száraz kenyérrel, sóval, ízesítővel készített sült vér nagy sikert aratott a magyarországi és az erdélyi csapatok között. Ezt a disznótoros ételt itt is meg lehet kóstolni — mondta Tomik Nimród.
A Gazdakör rendezvényeit a tartományi mezőgazdasági titkárság is rendszeresen támogatja.
— Titkárságunk nemcsak a gazdákat, hanem a paraszti szokásokhoz, a mezőgazdasághoz kötődő rendezvényeket is támogatja, mert ezzel is ápoljuk hagyományainkat és népszerűsítjük a mezőgazdaságot. Továbbra is segítjük a Gazdakört, és tagjainak azt kívánjuk, hogy még sokáig szervezzék meg ezt a rendezvényt, a disznóvágás hagyományának éltetését — nyilatkozta Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes.
A Magyar Nemzeti Tanácsot Hajvert Ákos, a végrehajtó bizottság kultúrával megbízott tagja képviselte, aki az esemény közösségmegtartó erejére mutatott rá.
— A hagyomány a kulcsszó ebben a történetben, hiszen a hagyomány tart meg bennünket, a hagyomány határozza meg, kik vagyunk, melyet ápolnunk és táplálnunk kell. Öröm látni, hogy a rendezvény nemcsak arról szól, hogy az ide érkező emberek elfogyasztják a reggelit, és továbbmennek, hanem beszélgetnek is egymással. A régi disznótorok fontos közösségi eseményeknek számítottak, amikor összejött a család, rokonok, barátok, szomszédok, és együtt dolgoztak, barátkoztak. A mai rendezvény betölti ezt a szerepet, nyilván egy modern köntösben. Az irodalomban óriási hagyománya van a gasztronómiának, így a disznóvágásnak is. A disznótor egy meghatározó és összetartó esemény, mely az irodalmat és a költészetet is megihlette — mondta Hajvert Ákos.
A 14. alkalommal megtartott hagyományos disznótort este alkalomhoz illő bál követte.
Fényképezte: Tóth Tibor