Díjat egymásnak

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Díjat egymásnak

A Gyurcsány-korszak egyértelműen nem zárult le Magyarországon, de mondhatni, hogy egy korábbi jóval hosszabb és még antidemokratikusabb korszak sem. Legalábbis az október 23-a alkalmából megtartott és a rendszerváltozás évfordulójára alapított díjazásból az derül ki, hogy a múlt továbbra is erőtelje...

A Gyurcsány-korszak egyértelműen nem zárult le Magyarországon, de mondhatni, hogy egy korábbi jóval hosszabb és még antidemokratikusabb korszak sem. Legalábbis az október 23-a alkalmából megtartott és a rendszerváltozás évfordulójára alapított díjazásból az derül ki, hogy a múlt továbbra is erőteljesen kísért. A társadalmat egészen egyszerűen nem hagyják nyugodni azáltal, hogy folyton jutalomban részesítik a letűntnek vélt rendszer hithű katonáit.
Az elvtársi szolidaritás és hálózat tehát még mindig létezik, ha kissé megtörve is, de folyamatosan bizonyítva az ország számára, hogy a kádári időszak nem vész el, csak átalakul.
A kitüntettetek furcsa listája
Huszonhárom közéleti személyiségnek ítélte oda a rendszerváltozás évfordulójára alapított elismerést a kormány. A Húszéves a köztársaság Díjat a miniszterelnök szavai szerint az 1989-es események meghatározó személyiségei kapták.
A kitüntetettek között van Debreczeni József, az MDF volt képviselője, a Népszava publicistája, Nyers Rezső, az MSZP alapító elnöke, Kovács László, a szocialista párt későbbi vezetője, Magyarország leköszönő uniós biztosa, Ormos Mária történész, az MSZMP KB egykori tagja, Levendel Ádám, Horn Gyula volt tanácsadója, a Szonda-Ipsos vezetője, Kósáné Kovács Magda volt szocialista országgyűlési és európai parlamenti képviselő, Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Rajk László és Tamás Gáspár Miklós volt SZDSZ-es képviselő.
Egyébként a pénzjutalommal nem járó Húszéves a köztársaság Díjra a kancelláriaminiszternek tettek javaslatot az 1989. október 23-a után megválasztott kormánytagok, országgyűlési képviselők és polgármesterek. A javaslatok alapján a hét miniszterből álló kitüntetési bizottság döntötte el, hogy kik kapják a kisplasztikai alkotást és az adományozást igazoló okiratot.
Az elismerések átadásakor Bajnai Gordon miniszterelnök kiemelte: a díjazottak nemcsak az 1989-es fordulatkor, hanem az elmúlt húsz évben is tettek azért, hogy a Magyar Köztársaság, a magyar demokrácia jobb és erősebb legyen.
Többször is bizonyították, hogy oda tudnak állni azok mögé az ügyek mögé, amelyek fontosabbak a rövid távú érdekeknél. A kormánynak a díjjal az volt a célja, hogy ''példát állítson a jövő nemzedéke és mások számára, hogyan lehet az országért újra és újra tenni”.
A teljes lista a kitüntetettekről, foglalkozásukkal mellékelve
Ágh Attila filozófus,
Chikán Attila volt miniszter,
Debreczeni József közíró,
Dornbach Alajosnak, az Országgyűlés volt alelnöke,
Esterházy Péter író,
Fábry Béla pedagógus,
Ferge Zsuzsa szociológus,
Göncz Árpád volt köztársasági elnöke,
Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész,
Jancsó Miklós filmrendező,
Kádár Béla közgazdász,
Kéri László politológus,
Kornai János közgazdász,
Kósa Ferenc filmrendező,
Kósáné Kovács Magda volt EP-képviselő,
Kozma Imrének, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke,
Kovács Lászlónak, az Európai Bizottság tagja,
Kupa Mihály volt miniszter,
Levendel Ádám szociológus,
Nyers Rezső volt államminiszter,
Ormos Mária történész,
Rajk László volt országgyűlési képviselő,
Tamás Gáspár Miklós volt országgyűlési képviselő
A díjat azonban nem mindenki tudta átvenni
A kormányfő nem mindenkinek adhatta át a Húszéves a köztársaság Díjat: Chikán Attila, Esterházy Péter, Ferge Zsuzsa, Göncz Árpád, Jancsó Miklós és Nyers Rezső például nem volt jelen a díjátadáson. åk, mint mondták, majd később veszik át az elismerést.
Egy másik megemlékezés kapcsán
Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszéde kevésbé aratott sikert a díjátadó szocialista kormányzat körében. Neki vélhetőleg a jövőben sem szánnak díjat a baloldalon.
Egy szocialista országgyűlési képviselő gyalázatos alaknak nevezte a köztársasági elnököt.
''A tisztánlátást abban, hogy '56 és a rendszerváltás legfőbb kérdése ugyanaz, gyengítette az alapnormák bizonytalanná válása is. Ez a bizonytalanság a morális válság. Az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá. Az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Öszödön bevallotta a módját, bizalmi szavazáson jóváhagyta.” Sólyom László e kijelentései miatt fakadt ki a szocialista képviselő.
Nyilvános internetes naplójában Szanyi Tibor válaszul gyalázatos alaknak nevezte az államfőt. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint az államelnök szavai csak az egyik politikai oldal véleményét fejezik ki, holott Sólyomnak a nemzet egységét kellene megtestesítenie.
Címkék: Díjat egymásnak
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Díjat egymásnak
Vezércikk
  • AGÁRDI Gábor
  • 2013.02.27.
  • LXVIII. évfolyam 9. szám
Díjat egymásnak
Jó Pajtás
  • KEIPER Kornélia
  • 2012.05.09.
  • LXVII. évfolyam 19. szám
Facebook

Támogatóink