Délvidék — Magyarország kapuja
Fehér Márta
2022.09.25.
LXXVII. évf. 38. szám
Délvidék — Magyarország kapuja

Útikönyv nem csak külföldieknek

Izgalmas és gyönyörű. Bebarangolása életre szóló élményt nyújt. Napestig tartana felsorolni a sok-sok látnivalót. Ezekkel a kifejezésekkel, érzésekkel ajánlja az egykori magyar királyság Délvidéket alkotó — napjainkban három országot, köztük a Vajdaság tartományt felölelő — területeinek felkeresését, beutazását, felfedezését a szerző, a magyarországi Pataki János, aki Erdély, Felvidék és az Őrség után nálunk járt, és lenyűgözte mindaz a szépség, amelyet itt látott.


Pataki János 

Szerbiában (Vajdaságban), Horvátországban és Romániában is járt a szerző, hiszen így kerek a történelmi Délvidék. Nálunk megfordult szinte mindenütt, Szabadkától Magyarkanizsáig, Óbecsétől Apatinig, Nagybecskerek és Versec környékén, Újvidéken, bekukkantott Szerémségbe, végigment az Al-Dunán, sőt Belgrádot sem hagyta ki a látnivalók közül. Városok, tájak, várak és erődök sokaságában gyönyörködött, a természeti, történelmi és kulturális látnivalók százait pedig egy igényes, fotókkal gazdagon illusztrált, remekül szerkesztett, majd 500 oldalas könyvben ajánlja mindenki figyelmébe, érdekességekkel, hasznos tippekkel megfűszerezve. A kiadvány a magyarországi Magyar Házak Nonprofit Kft. gondozásában jelent meg, a fényképek és a szerkesztés a szerző munkáját dicséri. Megvásárolni egyelőre csak az anyaországi könyvesboltokban — a többi közt a szegedi Libriben — lehet.

— Én magyarországi magyar vagyok, Tisza-parti gyerek, és mindaddig nem foglalkoztam könyvírással, fotózással, mígnem 2004-ben eljutottam Csíksomlyóra, Erdélybe — meséli Pataki János. — Megérintett a külhoni magyarság, a megannyi látnivaló és kincs. Szerettem volna, hogy minél többen lássák! Ekkor ötlöttem ki, hogy készítek egy kiadványt, mely se nem útikönyv, se nem album — tehát a fényképek és a szöveg aránya foglalkoztatott —, így született meg ez a forma, melyet én vizuális ajánlónak nevezek. Az volt a célom, hogy a könyv hármas funkciót töltsön be: mielőtt valaki elindulna valahová, föl tudjon belőle készülni, vagyis kiválaszthassa azokat a helyeket, amelyeket majd felkeres, s ebben segítenek neki a fényképek, majd ha már megérkezett, útikönyvként forgathassa, megtalálva a helyhez köthető legfontosabb információkat, érdekességeket, tippeket, hazatérése után pedig nosztalgiázva nézegesse, új úti célokat keresve, vagyis töltsön be egy emlékkönyvfunkciót is. Így született meg ez a könyvsorozat, amelynek első részében a Székelyföldet mutattam be, bejárva a régiót — miután a rendelkezésre álló töméntelen mennyiségű irodalmon átolvastam magam —, felkeresve az ismert látnivalókat, és közben újakat felfedezve, beszélgetve az emberekkel, megannyi információt, érdekességet, megnéznivalót hallva tőlük. S én magam fotóztam is, belevetve magam nemcsak az írás, hanem a fényképezés mesterségébe is. A székelyföldi könyv óriási sikert aratott, mindenki arra biztatott, hogy ne hagyjam abba. Így született meg a Kárpáti Képek sorozat, Erdélyről több könyv készült, és a többi régiót is bemutattam, majd egy összefoglaló Erdély is megjelent, aztán következett a Felvidék, majd az Őrvidék, utána a Délvidék, jelenleg pedig a lengyelországi Nedec-vidéken dolgozom — kevesen tudják, hogy Trianon bizony még lengyel szomszédainknak is juttatott Magyarországból.

És bár Délvidéknek, illetve azon belül Vajdaságnak (Szerbiában) koránt sincs akkora irodalma, mint Erdélynek, Pataki János könyvéből kiderül, mennyi kincset rejt szülőföldünk. A látnivalók sora valóban végtelen, a szerző szerint lehetetlenség a „kötelezőket” kiemelni, viszont unszolásomra egy szubjektív sorolásba kezd, és elragadtatással mesél Galambóc felújított váráról és az Al-Dunáról, a Kazán-szorosról, a zimonyi Hunyadi-toronyról, Palics monarchiabeli hangulatáról és nyugalmáról, a végtelen pipacsmezőkről, a hatalmas búzatáblákról.

Kora őszi esti olvasmánynak és ábrándozásra is kiváló könyv!


A legendás Galambóc vára 


A Kazán-szoros, Jókai Aranyemberének meseszép helyszíne


A monarchiabeli hangulatú Palics 


A kupuszini falumúzeum tulipános ládái 


A magyarkanizsai cigány lány, avagy legenda a csodakútról 


Nagykikinda, ahol a november a baglyok hónapja

Fényképezte: Pataki János 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..