Tatay Sándor 1910. május 6-án született a Veszprém vármegyei Bakonytamási községben. Ősei a reformáció koráig visszamenően evangélikus lelkészek voltak, szülei őt is annak szánták. Az érettségi után — noha előbb tornász, majd lélekbúvár akart lenni — a soproni teológiára küldték tanulni. Előtte egy magtermelő szövetkezetben dolgozott. Itt szerzett tapasztalataiból született meg 1931-ben első regénye, a parasztság mindennapi küzdelmeit ábrázoló Az eke. A II. világháború idején a katonaságtól a neves rendező, Szőts István mentette meg, aki maga mellé vette forgatókönyvírónak. Badacsonyban forgattak, és Tatay előbb a tájba, majd a Rodostó turistaház gondnokába szeretett bele, akit 1944 decemberében feleségül vett. A háború után nem tért vissza Budapestre, a turistaházban végzett kisebb munkák mellett bőséges ideje maradt az alkotásra. Itt kezdte el A Simeon család regényciklus első kötetét. Harmincöttől negyvenhárom éves koráig immár ő volt a Rodostó turistaház gondnoka. A Badacsony tetején. Végül lejött a hegyről. De csak úgy, félig-meddig. Mert közben megszerette a hegyet, a hegyi embereket, és róluk írta történeteit. Így született meg egy kicsit lejjebb Tatay háza, szőlője a sziklák alatt, s a művek, melyeket a szőlőhegy kemény valósága ihletett: elbeszélések, regények s a Ház a sziklák alatt előbb novella, majd az azonos című film forgatókönyve is. Ez utóbbiból 1958-ban Makk Károly (1925—2017) rendezett nagy sikerű filmet, mely elnyerte a San Franciscó-i Filmfesztivál nagydíját…

(Külső hivatkozás: Badacsonylábdihegy, Ökoturisztikai Látogatóközpont — Badacsony Központ*)

*Ugyanitt készültek a fotók is, 2023. augusztus 26-án.

Az ’50-es évek közepétől Tatay élete egy angyalföldi, kis lakás és a badacsonyi ház között telt, a közéleti, irodalmi vitáktól távol tartotta magát, viszont Badacsonyban állandó vendégei voltak a korszak legjelentősebb irodalmi személyiségei. Írásai közül nagy figyelmet kaptak ifjúsági művei is.

„A gyerekek általában igényesebbeknek a felnőtteknél, kevésbé tűrik az ügyes semmit mondást, az irodalmi üresjáratot. Ilyen közönségnek én szívesen dolgozom. Kivált, ha ez a közönség még túl is nő az országhatárokon… Ha gyerekeknek írok könyvet, mindig határozott pedagógiai szándékkal írom” — mondta egyik vallomásában.    

...

Az író nevével — mint utóbb ellenőriztem — már elemista koromban találkozhattam. Ő írta ugyanis 1960-ban a Puskák és galambok című ifjúsági regényt, melynek akkori, sorrendben tizenegyedik kiadásával valahol a múlt század ’80-as éveinek derekán kopogtatott be családunkba a levélkihordó. Jutalomkönyv gyanánt érkezett annak idején, a vajdasági Jó Pajtás gyermeklapunk ajándékaként. Egyébként ebből a regényből is készült mozgóképes változat. 1961-ben, Keleti Márton rendezésében. Fekete-fehér, magyar ifjúsági film.