(Budapest, Józsefváros — 2024. február 1.)

Jogásznak tanult, de egy részleges napfogyatkozásra reflektálva (1560. augusztus 21-én) érdeklődése fajsúlyosan a csillagászat felé fordult. Az asztronómia alapjait elsajátítva első obszervatóriumát Augsburgban rendezi be. A későbbiek során egy sor tudományos dogmát dönt meg szinte egy csapásra: bizonyította, hogy az üstökösök („hajas csillagok”) nem légköri jelenségek; hogy a Holdon kívüli szférában is vannak változások; hogy a Holdon kívüli szférában nincsenek olyan, a mozgást gátló „héjak”, amelyekre a bolygók rögzítve lennének. Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti kompromisszumos, átmeneti jellegű volt: az 1588-ban kinyomtatott, De mundi aetherei recentioribus phaenomenis (Az éteri világ új jelenségeiről) című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának — mivel semmilyen más módon nem volt képes megmagyarázni, hogy miért esik minden tárgy a Föld középpontja felé. (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Tycho Brache 1601. október 24-én hunyt el a Prága melletti Benátky nad Jizerou településen Csehországban. Tudományos hagyatékát a nála lényegesen képzettebb német matematikus és csillagász, Johannes Kepler (1571—1630) dolgozta fel; ezekből alkotva meg a bolygómozgás három alaptörvényét.

Életébe és munkásságába a dán obszervatóriumalapítónak, aki korának (XVI. század) bizonyítottan a legpontosabb csillagászati megfigyeléseit végezte el és jegyezte föl, az MTA honlapján 2022. január 21-én publikált tudományos cikkén keresztül kaphatunk további betekintést.