Ezen a napon hunyt el 1895-ben Győrött Jedlik István Ányos magyar természettudós, feltaláló, fizikus, mérnök, bencés szerzetes, oktató, filozófus.

(Szeged — 2024. április 3.)

Az első villanymotor megalkotója, az öngerjesztés elvének, a dinamóelvnek az első leírója, a szódavíz magyarországi gyártásának kezdeményezője, a feszültségsokszorozás felismerője… és mindez csak a jéghegy csúcsa!

1800. január 11-én született a felvidéki Szímő faluban, Komárom megyében. Negyvenöt esztendővel később ő volt az, aki — az egyetemi katedrán először — „deák” volt, azaz latin nyelv helyett magyarul szólalt fel. Megelőzte ezen cselekedetet 1844-ben a törvény kihirdetése, melynek értelmében a közoktatás nyelve a magyar lett. A dolgok értelemszerűen — Kazinczy Ferenc (1759—1831) és Czuczor Gergely (1800—1866) neves nyelvújítók, nyelvtudósok unszolására — a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szükséges szakszavak megalkotásával folytatódtak. Az 1858-ban megjelent német—magyar tudományos műszótárban Jedlik írta a fizikai, kémiai és mechanikai részt. Néhány ma is használatos szó, melyet ő kezdeményezett: dugattyú, haladvány, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, osztógép, dörzsvillany(/m)osság, fénytöréstan, hangszekrény, hullámhossz, hullámvölgy, kiloliter, kilométer, léggömb, légnyomás, műanyag, szögsebesség… (Külső hivatkozás: Wikipédia)

Mai krónikánk fotói Győrött és Szegeden készültek. Ez utóbbinak egyik érintőpontja a Tisza-parti város vasútállomásának egyik emeleti kiállító- és váróterme volt. Az alábbi szövegrészt is innen kölcsönöztük.

(Szeged, vasúti pályaudvar — 2024. február 18.)

„Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban kezdte, majd a Pozsonyi gimnáziumban fejezte be. Ezt követően 17 éves korában belépett a Szent Benedek rendbe. 1822-ben bölcsészeti tudorrá avatták, majd 1825-ben áldozópappá szentelték. Először Pannonhalmán, később Győrött, majd 1830-tól Pozsonyban tanította a fizikát.

(Győr, Belváros — 2023. július 20.)

1840-től 1878-ig a Pesti egyetemen a fizika professzora volt, de 95 éves korában bekövetkezett haláláig, teljes szellemi frissességgel végezte fizikai kutatásait.

Sok jelentős alkotása közül kimagaslik az elektromotor és az egyenáramú dinamó megalkotása. Bár az első elektromágneses kölcsönhatáson alapuló készüléket 1821-ben Faraday szerkesztette, a mai egyenáramú motor ősét — »villamdelejes forgony« — ahol a mágneses teret 13 menetű tekercs — »multiplikátor« — állította elő és benne 76 menetű elektromágnes higanyvályús kommutátorba végződő kivezetésekkel folyamatos forgó mozgást végzett, 1828-ban Jedlik Ányos készítette. Tisztán elektromágneses forgást, csak kb. 6 esztendővel később a német származású Jacobi tudott létesíteni 1834-ben készült motorával. Jedlik másik korszakalkotó jelentőségű terméke a dinamó-villamos elv felfedezése, melyet az 1850-es években készült »egysarki villanyindító« készülékkel a gyakorlatban is kipróbált és igazolt. Találmányát szerénységből elhallgatta, így a világ sokáig a más szerkezetű, de azonos elvű dinamót, több mint 6 évvel később megalkotó Siemens és Wheatshone érdemének tulajdonította a dinamó elv feltalálását.”

(Szeged, Dóm tér /Nemzeti Emlékhely/ — 2024. június 27.)

(Győr — 2023. július 20.)