Annak ellenére, hogy 2023-ban is számos kihívással kellett szembenéznie Szerbiának, elérte pénzügyi céljait, és csökkenni kezdett az infláció az országban — közölte Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) elnöke. A várakozások szerint a februári infláció 5,5 százalékos lesz, mely ugyan még mindig meghaladja a 3 százalékos célértéket (melytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni), de már sokkal kezelhetőbb, mint a 15 százalék körüli érték, amilyenre az utóbbi időszakban számos példa volt. Jorgovanka Tabaković szerint az idei évben 3–4 százalékos lesz a bruttó hazai termék növekedése, ami szintén biztató adat.

A bankkormányzó nagyon derűlátó, ám a csökkenő infláció az árakon nem nagyon látszik, sem az élelmiszerek ára, sem a közműszámlák nem csökkentek, és az üzemanyag is ismét megdrágult.

Habár a nemzeti bank szerint az élelmiszerárak csökkenése már most tapasztalható, az élelmiszerüzletek és a piacok ezt nem biztos, hogy tudják. Amíg az NBS szerint a zöldségfélék ára 16,1 százalékkal lett alacsonyabb a tavalyi év második felében, bevásárlás közben nagyon nehéz ezt a 16,1 százalékot észrevenni.

A hétvégi nagy bevásárlás és piacozás eredményei

Négytagú családunk (két felnőtt, illetve egy három- és egy öt és fél éves gyerek) számára a nagy bevásárlás már jelentős feladatnak számít. Azonkívül, hogy milyen alapélelmiszerekre, tisztítószerekre vagy más, a háztartásban használt dolgokra van szükségünk, arra is figyelnünk kell, hogy mindenképp vásároljunk dzsókerételeket, vagyis olyan élelmiszert, amelyet biztosan minden körülmények között megesznek a gyerekeink (ez általában rántott hús és tészta, de például a tojás és a lekvár is ilyen mindenkor bevethető étel).

Szóval, egy szombat délelőtti, belgrádi bevásárlás alkalmával azt állapítottam meg, hogy a 2,8 százalékos tartós tej ára kerekítve 120 és 200 dinár között mozog (pedig nem is olyan régen, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború előtt még 70—80 dinárért tudtam bespájzolni). Lisztet gyártótól és típustól függően 50 és 95 dinár közötti kilónkénti összegért lehet vásárolni. 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú joghurtot 130—200, míg 1 liter napraforgóolajat 150—280 dinárért szerezhetünk be. A cukor kilója 110 és 125 dinár között alakul, a rizs ára 200 dinár körül mozog, de 400-ért is láttam, habár nem tudom, hogy az mit tud. A tojás darabja, ha szerencsésen ráfutunk, akkor 20 dinár (hol van már az egy számjegyű tojásár…), ha nem, akkor akár 28 dinár is lehet.

Mielőtt szóba hoznám a szinte már luxuscikknek számító húst és halat, mindenképp ki kell térnem a kávéra, anélkül ugyanis nem tudnék létezni, úgyhogy nálunk ez a minimális fogyasztói kosárnak is része. Szóval, a török kávé 100 grammja 130 és 200 dinár között kapható, de mivel én csak gépi vagy instant kávét iszom, tisztában vagyok azzal, hogy a szemes kávé kilója legalább 1200 dinár, a felső határ viszont körülbelül a csillagos ég, vagy én nem tudom, de láttam szemes kávét kilós kiszerelésben 4000 dinárért is, míg az instant kávék 200 grammja körülbelül 700 dinárba kerül. A hús, ahogy már mondtam, lassan luxusnak számít. A sertéscomb kilója 800 dinár körül mozog, és a csirkemell is hasonló árban van, míg a marhacomb 1200—1400 dinárba kerül kilónként. A csirkecomb kilója 400 dinár, egész csirkét pedig 300 dinár körüli kilónkénti áron tudunk vásárolni. A halashoz is benéztem. Nagyon szeretem a halat meg a tengeri herkentyűket, és igyekszem a gyerekeimet is arra nevelni, hogy minél több vízi állatot egyenek (alkalomadtán a békacomb is asztalra kerülhet). A ponty kilója továbbra is 700 dinár körül van, a pisztráng ennél egy kicsivel olcsóbb, míg a legkevesebbet a makréláért (450 dinár) és a fagyasztott hekkért (500 dinár) kell fizetni. A tengeri halak drágábbak, a tengerisügér és az aranydurbincs kilója 1100—1200 dinár, a tonhalfilé 2000 dinárnál, a lazac 3000 dinárnál kezdődik.

És miből vesszük meg mindezt?

A minimálbér január 1-jétől 17,8 százalékkal nőtt, vagyis az év eleje óta egy munkaóra legalább 271 dinárt ér. Ennek eredményeként átlagosan körülbelül nettó 47 000 dinárt vihetnek haza a minimálbért keresők — attól függően, hogy hány munkanap van egy hónapban, ez az összeg némileg csökkenhet vagy növekedhet. Ez azonban szinte semmire sem elég, hiszen a minimális fogyasztói kosár értéke a statisztikai hivatal szerint meghaladja az 52 000 dinárt, míg az átlagos fogyasztói kosár értéke ennek a duplája. A minimális fogyasztói kosár mindazokat a termékeket tartalmazza, amelyek egy háromtagú család számára szükségesek egy hónap során. Az átlagos fogyasztói kosárba már néhány nem létfontosságú termék is belefér, de semmilyen luxuscikkre nem kell gondolni. A minimális jövedelem legutóbb 2021-ben érte el a fogyasztói kosár értékét.

Siniša Mali pénzügyminiszter néhány hónapja azt mondta, körülbelül 250 000 szerbiai állampolgár keres a minimálbérnek megfelelő összeget, ez a foglalkoztatottak 10 százaléka. A szakszervezetek tájékoztatása szerint viszont ennél jóval többen, legalább 350 000-en kapnak minimálbért a bejelentett munkások közül.

De az átlagbér mutatói sem biztatóak. A Köztársasági Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai tavaly novemberre vonatkoznak. Ezek alapján az átlagbér Szerbiában 89 956 dinár volt. Az átlagszámítás azonban mindig lehetőséget ad a szépítésre. Például hiába majdnem 90 000 az átlagbér országosan, ha közben Kishegyesen 66 000, Novi Pazarban 64 000, Topolyán 72 000, Magyarkanizsán 74 000, Zomborban 75 000, Zentán 77 000, Szabadkán pedig 80 000, és csak Újvidéken haladja meg az átlagot. Ott átlagosan 105 000 dinárt keresnek. A vajdasági átlag pedig 85 000 dinár. Tegyük hozzá, hogy a legjobban természetesen a fővárosban lehet keresni, ahol az átlagbér meghaladja a 115 000 dinárt.

Nem mindegy persze az sem, hogy ki mivel foglalkozik. Szerbiában a legmagasabb fizetéseket az informatikai szektorban dolgozók vihetik haza, az ő bérük a 260 000 dinárt is meghaladhatja, míg a légi közlekedésben alkalmazottak 193 000 dinárt, a tanácsadásban tevékenykedők 151 000 dinárt, a mezőgazdaságban dolgozók viszont átlagosan csak 69 000 dinárt vihetnek haza. Nettóban. Meg is van az átlag, még ha a legmagasabb fizetés a minimálbér majdnem hatszorosa. Ezért nem jó mutató az átlagbér.

De csak eggyel jobb a medián fizetés mutatója. Novemberben ez 69 000 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a 2 367 704 foglalkoztatott fele ennél többet, fele pedig ennél kevesebbet keresett.