Magyarország első hajózható csatornája volt a majd 100 kilométer hosszú Ferenc–csatorna (szerbül: Veliki bački kanal), a kor legmonumentálisabb műszaki vívmányainak egyike. 230 éve, hogy a csatorna építését megkezdték: 1793. május 6-án történt az első kapavágás. Tervezője, Kiss József 275 éve született és 210 éve halt meg.

Bordás Győző és Búzás Mihály

Sok év munkája van a könyvben, melyben Bordás Győző a csatornaépítés történetét írta meg, Bordás Attila pedig tárgynéprajzos, építészeti munkáit foglalta egybe — hangzott el a bemutatón, melyen a szerzőt 75. születésnapja alkalmából köszöntötték.

— Kiss József földmérnök és építész még valamikor az 1780-as évek elején kapta a feladatot, hogy parcellázza ki ezeket a területeket a Duna és a Tisza között, a betelepítés miatt. Tudni kell, hogy abban az időben ebben a bácskai részben mindössze 18 000 lakos volt, és 14 000 németet telepítettek be, tehát nekik élettérről kellett gondoskodni. A mocsaras vidéket le kellett csapolni, úgy lehetett termőföldhöz jutni, mely az ide jövők megélhetését tette lehetővé. Árkokat ásott, melyekkel be tudta bizonyítani, hogy a víz leszivárog, majd Szivác és Verbász között egy 3 méteres árkot ásott, amivel már igazolni tudta a bécsi kamarának, hogy van értelme a vízelvezetésnek. 120 000 hektár föld vált ezáltal megművelhetővé. Számításokat végzett, majd megállapította, hogy a Duna és a Tisza között 3,8 méter a szintkülönbség, és a két folyót összekötve a csatornát hajózhatóvá lehet tenni. 1802-ben haladt át az első dereglye — mesélte a szerző, akinek a szülővárosát, Verbászt a szó szoros értelmében kettészeli a csatorna. — Az első, rakománnyal terhelt hajó a feljegyzések szerint a következőket szállította: sót, gabonát, ezüstöt, vörösrezet és egyéb érceket, fát és építőanyagot, továbbá bort, dohányt, olajat, hadi felszerelést, szimbolikusan jelezve mindazt, amit a bécsi udvar a jövőben szállíttatni fog. Nagy forgalom volt, egy feljegyzés szerint a ’30-as években 4000 hajó haladt át.

Bordás Győző azt is elmondta, hogy nagyon jó adatközlője volt, a Közép-bácskai Vízgazdálkodási Vállalat akkori igazgatója, akinek rengeteg dokumentuma volt a csatornáról, és sok adatot bocsátott rendelkezésére, sőt, fotókat, térképeket is a kezébe nyomott.

— Én a magam részéről már két úgynevezett csatornaregényt is megírtam, melyekben természetesen fikció is van, de ebben a könyvben igyekeztem tárcaszerűen írni, csakis ellenőrzött tényekre hivatkozni. Attila bátyám mérnökemberként és néprajzkutatóként kizárólag dokumentált, levéltári anyagot közölt az építész Kiss munkásságáról — a kötet megjelenését ő már sajnos nem érte meg.

A csatornáról több mint száz tanulmány és néhány regény is megjelent magyar nyelven. Bordás Győző kiemelte, elsősorban a szerb nyelvű olvasókat vette célba, mert ők jóval kevesebbet tudnak Kiss József munkásságáról, mint mi. A könyv a Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ és a Tiski cvet Kiadó közös gondozásában jelent meg. A Csatorna született című kétnyelvű kötet Vajdaság-szerte megvásárolható a könyvesboltokban.