home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Bolygónk állandó tektonikai mozgásai
Dömötör Ruben
2023.01.25.
LXXVIII. évf. 4. szám
Bolygónk állandó tektonikai mozgásai

Az általános iskolában mindenkit úgy tanítottak, hogy a Föld gömb alakú, vagyis egy ellipszoid lapított pólusokkal. Az űrből készített felvételeken a Föld valóban így fest, de hol vannak a hegyek és az óceánaljzatok? A Földnek a gömb kinézetét az atmoszféra adja, de a felszíne a nagy mélységein lezajló termodinamikai folyamatoknak köszönhetően állandóan változik.

A Földet a földkéreg borítja, alatta van a szilárd és folyékony fázisból álló földköpeny, majd legbelül a külső és a belső mag. A kéreg a Föld méretéhez képest viszonylag keskeny, és itt helyezkednek el a kontinensek, illetve az óceánok feneke. A Föld legvastagabb része a felső és a belső földköpeny. A földkéreg és a földköpeny felső részei alkotják a litoszférát, és alattuk kezdődik az úgynevezett asztenoszféra, mely állandó érintkezésben van a litoszférával. Magáról a Föld magjáról sajnos nincs sok ismeret, de a legtöbb bizonyíték arra utal, hogy a külső mag állandó mozgásban lévő folyékony állapotban van, míg a belső mag főleg vastartalmú, szilárd anyagú. A Föld szerkezetéről a legtöbb információt a szeizmikus hullámok viselkedésének vizsgálata és tanulmányozása adja, de sajnos a földmag kutatásához még nem fejlődött ki eléggé a tudomány és a technológia.


Képek forrása:unsplash.com

Az említett litoszféra hét nagy és sok kicsi tektonikai lemezből tevődik össze, és ezek mozgása az asztenoszférában alakítja át Földünk kinézetét évmilliókon át. A lemezek lehetnek óceániak vagy kontinentálisak. Ha megnézzük a mai kontinensek elrendezését, azt látjuk, hogy azok mintha egybeillenének. Ez azért van, mert feltételezések szerint a mai kontinensek kb. 380 millió évvel ezelőtt egy egységes szuperkontinenst alkottak, melyet úgy neveztek, hogy Pangea. Ez a szuperkontinens kb. 250 millió évvel ezelőtt tektonikai mozgásokkal két részre oszlott, Laurázsiára és Gondwanára. A déli irányban elhelyezkedő Gondwana 180 millió évvel ezelőtt további három részre oszlott, és így alakultak ki az akkori Ausztrália—Antarktisz, Dél-Amerika—Afrika és India—Afrika egységek. A déli Atlanti-óceán keletkezésével Dél-Amerika elvált Afrikától, és India vándorolni kezdett Ázsia felé, mellyel körülbelül 45 millió évvel ezelőtt össze is ütközött. Az északon elhelyezkedő laurázsiai kontinens kb. 10 millió évvel ezelőtt bomlott szét Észak-Amerikára, Európára és Ázsiára.

A tektonikai mozgások nem csak a kontinensek vándorlását idézik elő. Az egymáshoz képest végzett mozgás típusa szerint háromféle lemezszegélyt lehet megkülönböztetni: a konvergens vagy ütköző szegélyt, a divergens vagy széttartó szegélyt, valamint a súrlódó szegélyt. A kontinentális lemezek ütközése hegységképződéshez vezet, mely folyamat tudományos neve orogenezis. Ennek lényege, hogy a két kontinentális tektonikai lemez egymáshoz való közeledésével a két lemez közötti térben található óceáni lemez szubdukálódik, majd a lemezek ütközésekor az érintkezési helyen található anyag felgyűrődik, és hegységet alkot. Az indiai és az euroázsiai lemez ütközésével jött létre a Himalája.

A tektonikai mozgások további jelenségei a földrengések és a vulkanizmus. Bolygónkat minden évben több mint 1 millió földrengés sújtja, de ezek java olyan gyenge, hogy az emberek meg sem érzik. Vannak viszont olyanok is, amelyek közvetett vagy közvetlen módon óriási katasztrófákhoz vezethetnek. A földrengések leggyakoribb keletkezési helyei a tektonikai lemezek szegélyei, de a történelem során a kontinensek belsejében is pusztítottak. Ilyen volt például az 1750. évi londoni földrengés, melynek létrejöttére még mindig nincs megfelelő magyarázat. A legerősebb rengések viszont mindenképp a tektonikai lemezek súrlódási szegélyein keletkeznek. Ugyanitt található a legtöbb vulkán is.

A vulkánok úgy keletkeznek, hogy a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik, így a kontinentális lemez alá óriási mennyiségű víz és szerves üledék kerül, mely a nyomási viszonyok miatt vízgőzzé és szén-dioxiddá alakul át. Az így beszorított gázok vulkáni kitöréssel szabadulnak a környezetbe. Vulkánok olyan helyeken is keletkezhetnek, ahol a két tektonikai lemez távolodik egymástól. A lemezek távolodása révén kialakuló hézagok és repedések lehetőséget adnak a felső köpenyben található körülbelül 1000 ⁰C-os kőzetolvadéknak, hogy kitörjön a környezetbe. Ezt a kőzetolvadékot a földfelszín alatt magmának, felette pedig lávának nevezzük. A láva folyamatos lehűlése és rétegeződése alakítja ki a vulkánok kúpra hasonlító alakját.

Földünk tektonikai mozgásai óriási természeti katasztrófákhoz vezethetnek, de az emberiség a korszerű technológiának köszönhetően ma már többnyire előre tudja őket jelezni, azaz fel tud rájuk készülni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..