home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Betekintés a műanyagok világába
Dömötör Ármin
2022.12.28.
LXXVII. évf. 52. szám
Betekintés a műanyagok világába

A műanyagok manapság már mindenhol megtalálhatóak. A bolygónkat körülvevő űrben, a tengerekben és az óceánokban, az otthonunkban és a szervezetünkben is. Nélkülük az élet a Földön ma már elképzelhetetlen. Műanyagokon az ismétlődő alegységekkel bíró óriásmolekulákból, úgynevezett polimerekből álló anyagokat értjük.

Az előállításukhoz használatos polimerek a természetben is előfordulnak, ilyen például a természetben legnagyobb mennyiségben megtalálható cellulóz vagy a gumi fő összetevőjeként ismert kaucsuk. A műanyagokat manapság óriásmolekulák átalakításával vagy kisebb molekulák polikondenzációs, illetve polimerizációs reakcióinak segítségével állítják elő.


Képek forrása:unsplash.com

Elefántcsont helyett műanyag

Kevesen tudják, hogy az első műanyag előállítása valójában a biliárdnak köszönhető. A biliárdgolyókat évszázadokon keresztül elefántcsontból készítették. A mértéktelen elefántvadászat eredményeként az elefántpopulációk visszaszorultak, a biliárdgolyó-gyártók pedig új helyettesítő anyag felkeresésére indultak. Ennek következményeként John Wesley Hyatt amerikai kutató az 1860-as évek vége felé feltalálta az első mesterségesen előállított műanyagot, a celluloidot. A celluloid a természetben található alapanyagáról, a cellulózról kapta nevét. Nem megfelelő súlya és visszapattanási tulajdonsága miatt a celluloid nem oldotta meg a biliárdgolyók gyártásának problémáját, hőre lágyuló tulajdonságának köszönhetően viszont az 1870-es évek elejétől széles körben elterjedt.

A XX. század elején a feltalált műanyagok száma ugrásszerűen növekedni kezdett. 1907-ben felfedezték a celluloidnál alacsonyabb áron előállítható és kevésbé gyúlékony bakelitet. A 1920-as években a polisztirént (sztiropor), melyet manapság a többi közt szigetelőanyagként hasznosítunk, a poli(vinil-kloridot) (PVC), mely a profilok és vezetékcsövek anyagát alkotja, továbbá az akrilt, melyet átlátszósága miatt törésellenálló üvegutánzatként használtak fel. Az 1930-as években a nejlont és a polietilént találták fel. Olcsó előállítási költségeinek és sajátos tulajdonságainak köszönhetően a polietilén még mindig napjaink legváltozatosabb és legnagyobb mennyiségben felhasznált műanyaga.

 

Az elvesztett uralom

A műanyag egyre növekvő alkalmazása újabb és hatékonyabb műanyag-megmunkálási technológiák kifejlesztését eredményezte. A hőre megkeményedő műanyagok feldolgozási eljárásaként megjelenő műanyagsajtolás olcsó, gyorsan elkészíthető és változatos alakú műanyag termékeket tett lehetővé, ennek köszönhetően pedig a műanyagok felhasználása világszerte elterjedt. Sajnos elmondható, hogy az akkoriban nagyon is ígéretesnek vélt műanyagok felett az emberiség ma már elvesztette uralmát, és világméretű felhasználásuk napjaink legnagyobb környezeti problémájává vált. Manapság már ritkán találhatunk olyan termékeket, amelyeknek nincs valamilyen műanyagból készült alkotóelemük.

A környezetre gyakorolt káros hatásuk oka a rendkívül hosszú lebomlási idejük, hiszen egyes műanyagok esetében ez 500-tól 1000 évig is eltarthat. A legyártott műanyag termékek többsége ennek ellenére csak egyszeri használatra készül. Ilyenek például a vásárláskor használatos zacskók, az italok műanyag palackjai, valamint az ételeink tartósításához vagy az egyéb termékek védelmére használatos csomagolások is. Az emberiség ma már több százmillió tonna műanyaghulladékot termel évente. Habár ennek az óriási mennyiségnek a java a szárazföldön marad (hulladéklerakókban, eltemetve vagy a természetben elhagyva), körülbelül 8 millió tonna a folyók vagy a közvetlen beavatkozások révén bolygónk tengereibe és óceánjaiba jut. Számos olyan esetről olvashattunk a közelmúltban, hogy az óceánokban és a tengerekben úszkáló műanyaghulladék mekkora károkat okoz az ottani élővilágban. A vízközelben élő madarak gyomortartalmának kutatása során kiderült, hogy körülbelül 90%-uk már evett műanyagot. Az állatok ezt nem tudják megemészteni, a gyomortelítettség eredményeként éhségérzékelési zavarok léphetnek fel, a táplálkozás hiánya pedig az állatok elpusztulásához vezethet.

A műanyagok ma már sajnos a mi szervezetünkig is megtalálták útjukat. Az óceánok és a tengerek felszínén úszkáló műanyag a nap UV-sugarainak hatására kisebb részekre bomlik, aminek hatására 5 mm-nél kisebb méretű úgynevezett mikroműanyagok keletkeznek. A vízben található zooplanktonok ezeket táplálékként hasznosítják, a zooplanktonokat elfogyasztó vízi állatok pedig, mint amilyenek például a rákok, kagylók és a ragadozó halak, gyakran a mi tányérunkra kerülnek, és a mikroműanyag bejut a szervezetünkbe. Habár az egészségünkre tett közvetlen káros hatását tudományosan még nem bizonyították, aggodalomra a műanyaggyártáskor használatos különféle adalékanyagok adhatnak okot. Ilyen például a műanyagok flexibilitását növelő DEHP, melynek rákkeltő hatása már bizonyított, és a BPA, mely fokozza a műanyag palackjaink átlátszóságát, de káros hatással lehet hormonrendszerünkre.

A bolygónkat veszélyeztető műanyagprobléma elhárítására globális szintű megoldások szükségesek. Olyanok, amelyekkel csökkenthető a természetbe, tengerekbe, óceánokba jutó hulladékmennyiség; gyorsítható a környezetbe kikerülő műanyaghulladék lebomlási ideje; valamint amelyek által mi is, mint hulladékgeneráló egyének, felelősségteljes magatartásunkkal hozzájárulhatunk bolygónk tisztaságához.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..