Magyarországról érkezett Szerbiába? Vagy a horvát zöldhatáron át? Illegálisan tartották, de kiszabadult? Vagy elengedték, mert túl nagyra nőtt, és sokat evett, nem utolsósorban pedig veszélyessé vált? A válaszokat egyelőre nem tudjuk, ám a titokzatos fekete párduc felpezsdítette a szerbiai közbeszédet, és ezt a kellemes borzongást már senki nem veheti el tőlünk, még akkor sem, ha a „bácskai fantom” rács mögé kerül.
A párduc a Panthera nembe tartozó négy nagymacskafaj egyike — olvasom a Wikipédián. Idetartozik még az oroszlán, a tigris és a jaguár. Fekete színét melanizmus okozza, azaz „bőrhibáról” van szó. Viszonylag gyakori „hiba”, mely mindenképp látványossá teszi az állatot. Vagy éppen láthatatlanná, hiszen most éppen arról van szó, hogy látták, de mégsem találják. Rejtőzködik, vagy nem is létezett? És ha nem létezett, akkor milyen állatról készült felvétel Apatin, Bácsfeketehegy és Verbász környékén?
Szalai Attila rajzai
Keresték vadászok, erdészek, állatorvosok és a Palicsi Állatkert munkatársai, sőt még drónokat is bevetettek a felkutatására. Eddig mindhiába. Hivatalos felvétel nincs róla, csak az a néhány amatőr, rossz felbontású videó, amely a közösségi médiában látott napvilágot.
De hogy került ide? A legvalószínűbb, hogy valaki illegálisan tartotta, majd valamiért elengedte, vagy kiszabadult. Ez pedig felveti a Szerbiába csempészett vagy törvénytelenül, állatkertektől vásárolt állatok tartásának kérdését. A statisztikák elrettentőek. Minden évben fény derül néhány esetre, amikor állatkertektől vásárolnak nagyobb összegért nagymacskákat magánemberek, de az illetékesek foglaltak már le majmokat, kígyókat és egzotikus madarakat is, arról nem is beszélve, hogy hányan „tartanak” otthon az országban befogott medvéket és farkasokat. (Egy teljesen új téma lenne, és nagyon messzire vinne a medve- és farkasbőrök illegális kereskedelme Szerbiában.)
Az Európai Unió bűnüldöző ügynöksége, az Europol szerint a szervezett bűnözés negyedik leggyümölcsözőbb ágazata a világon az illegális állatkereskedelem, mely évente mintegy 4,4 milliárd eurós forgalmat generál. A szerbiai büntető törvénykönyv szerint a csempészek 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel sújthatóak, de ilyen bevételekkel ez nem sokakat érdekel. A kimutatások szerint ha valaki például oroszlánt szeretne ajándékozni hozzátartozója szülinapjára, akkor a meglepetésre körülbelül 20 000 eurót kellene fordítania.
Nyilván nagyon menő kisoroszlánnal, kistigrissel, esetleg kispárduccal fényképezkedni, és nagyon cuki ezekkel az állatokkal játszani, de csak néhány hónapig. A bébicukiságot elhagyva ugyanis kiderül, hogy ezek vadállatok, melyek még akkor sem válnak igazán szelíddé, ha ember közelében nőnek fel. Egy rosszul vagy erősebben végrehajtott, játékosnak szánt harapás vagy csapás pedig az emberre nézve nagyon is veszélyes lehet. Mi, csupasz kis békák nem vagyunk valódi vetélytársai ezeknek a nagymacskáknak.
Ezzel összefüggésben a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a párducok alapjában nem támadnak emberre, tehát nem kell tőlük félni, viszont ha az ember támadólag lép fel, vagy az állat sarokba szorítva érzi magát, akkor bizony védekezni fog.
Szintén szakemberek állítják: az, hogy nem találtak nyomokat, elejtett tetemeket az említett településeknél, azért lehetséges, mert a környéken sok aranysakál és más kisebb ragadozó él, amely pillanatok alatt el tudja tüntetni a maradékokat, és még csont, toll vagy szőr sem marad az áldozatból. Nagyobb ragadozók viszont nincsenek térségünkben, így a fennmaradásért a párducnak csak a természeti körülményekkel, jelen esetben a hideggel kell megküzdenie.
Persze, lehet, hogy mindezeknek a találgatásoknak semmi értelmük, és a filmőrülteknek van igazuk, amikor azt állítják, a fekete párduc a moziplakátokról ugrott le, hogy Vajdaságban is hirdesse: Wakanda forever.
