A játék babák az emberiséggel egyidősek. Régészeti leletek bizonyítják, hogy természetes anyagból, kőből, csontból, fából készítettek babákat. Az ókorban mágikus erővel ruházták fel a figurákat, a gyerekek később kezdték játékszerként alkalmazni őket.
Idővel megjelentek a rongybabák, a porcelánbabák és a papírmasé játékszerek. Nagyanyáink főként kukoricacsutkából, csuhéból formáltak játékokat, az ügyesebbek hulladék textíliából varrtak babát.
A bácsfeketehegyi Ali Piroska évek óta csinál babákat. Mindig szeretett kézimunkázni, nyugdíjba vonulásáig tisztviselőként dolgozott, így szabadidejében jólesett neki egy kis alkotás. Majd unokái lettek, akik Barbie babákkal játszottak, és Piroska sok ruhát varrt nekik. Néhány éve a családja megajándékozta egy szabásmintákat tartalmazó könyvvel, mely a rongybabakészítést mutatja be. Azóta folyamatosan alkot, a szabadidejében bekapcsolja a tévét, közben szab és varr. Kézzel dolgozik, csupán a kis ruhákhoz használ varrógépet. Piroska babáihoz váltásruha is jár, így a kislányok át is öltöztethetik őket. Már Skóciába, Németországba és az Amerikai Egyesült Államokba is eljutottak a kedves arcú játékszerek. Egyre többen vásárolnak egyedi, letűnt korokat idéző babákat gyermekeiknek, unokáiknak.
— Amikor jöttek a lányunokák, azoknak varrtam Barbie-ruhákat, Emesének, Virágnak meg az összes barátnőjüknek. Előtte is kézimunkáztam, egy kicsit gobelineztem, egy kicsit hímeztem. Nyolc-kilenc éve kaptam a lányoméktól születésnapomra a Babáskönyvet, melynek szerzője egy angol hölgy. Csodálatos dolgok vannak benne, ebből kezdtem megcsinálni az egyik babát, majd a másikat, és most már nem tudom, hányadikat. A könyvben megvan a babák szabásmintája, attól nem térek el. Kiszabom textilből, kézzel szépen megvarrom, majd kifordítom, és megtöltöm vatelinnel. Utána hozzávarrom a lábakat a testhez, mert a fej, a test meg a kezek egyben vannak, a lábak külön. A hajra is van minta, külön a kislány- és a kisfiúhajra. Szép, finom filcet veszek, azt varrom meg kézzel, és igazítom rá a babák fejére. Kijelölöm a szemeknek, az orrnak, a szájnak a helyét. Attól függően, milyen kedvem van, kidolgozom a szemet és az arc többi részét, szép, mosolygós, piros szájat varrok. A test nagyon halvány rózsaszínből készül.
* A babák ruhái is kidolgozottak, és váltásruhát is készít nekik.
— A ruhákra is vannak szabásminták, ezeken egy kicsit variálok, szoknyájuk, blúzuk van a kislánybabáknak. Van itthon sok anyagom, abból készítem a ruhákat. Vannak fodros szoknyák, csipkések, slingeléssel díszítettek. A kislánybabáknak van bugyikájuk, a fiúknak kisgatyájuk, hogy ne látszódjon a varrás. Amilyen kedvem van, olyan ruhát adok rájuk, de kétszer annyi ruhám van itthon, mint amennyi baba, így a vásárló válogathat. Ha a megrendelőnek tetszik az eredeti ruha, akkor marad, ha mást szeretne, akkor kap másikat. Egy váltásruhát is adok. A babákon nincsenek gombok, melyeket a kisgyerek esetleg a szájába vehet. Hátul a blúzon egy patent található, a szoknyákban gumi van. A ruhákat géppel varrom, a babákat csak kézzel.
* A szülők fontosnak tartják, hogy egyedi babát vásároljanak a gyerekeiknek az üzletekben kapható tömegtermékek helyett?
— Sokaknak ez érdekes, fontos, ők meg is veszik. Skóciába is vitt egy hölgy a két unokának, néhány hónapja Amerikába küldtek ki ajándékba egy kislány- és egy kisfiúbabát. Amikor jön az ősz, a tél, és közelednek az ünnepek, akkor sokkal nagyobb az érdeklődés. Sok babát vittek tőlem a világ minden részébe. Ha valaki külföldre megy, szívesen adja ezt ajándékba. Egy barátnőm lánya Németországban dolgozik, babalátogatóba kiválasztott egy szép babát, a németek el voltak ájulva. Ott a kézi munkát sokkal jobban becsülik, mint nálunk.
* Hogyan tudnak kapcsolatba lépni önnel az érdeklődők?
— Kézművesvásárokra nem járok, mert nyugdíjas vagyok. Az unokám, Emese sokat segít az eladásban. Az interneten, a közösségi oldalon Ali Piroska néven megtalálnak az érdeklődők.
* Miért fontos önnek a babák készítése?
— Szól a televízió, hogy ne legyek egyedül a szobában. Varrogatok, és amikor már készen van, fel kell öltöztetni, azt különösen szeretem. Amikor felöltöztetem a babát, átmegyek a fiam szobájába, megmutatom. Mondom neki, nézd, csókolom, itt vagyok én is. Engem ez nagyon megnyugtat. Valamikor is ez nyugtatott meg, meg most is. Örülök, hogy milyen szépek. Nekem gyerekkoromban ilyen nem volt. Mondjam, hogy fiatalít? Mondom, fiatalít.