Jövőre várható népszavazás a szerb alkotmányról

Az év végéig meg kell születnie Szerbia új alkotmánytervezetének. Tekintettel arra, hogy a változások olyan politikai kérdéseket is érintenek, mint például Koszovó státusza vagy az államfő megválasztásának módja, nem nagy az esélye annak, hogy 2018 előtt bármi is történik. Az illetékesek mindenesetre nagy késésben vannak az alkotmányváltoztatás tervezetének kidolgozásával. Ahelyett, hogy a már meglévő tervezetről folyna a vita — tekintettel az EU felé tett határidő-kötelezettségre (2017 utolsó negyede) —, még a javaslat szövege sem született meg. De nézzük, melyek lesznek a változtatás legkritikusabb pontjai.

Független igazságszolgáltatás

Ezt a kérdést teljes mértékben át kell fogalmazni, mert az EU-s tárgyalások folyamán a 23. csatlakozási pont akciótervének alapja. Itt a Legfelsőbb Bíróság tanácstagjainak, valamint a Legfelsőbb Ügyészség tanácstagjainak megválasztási módjáról kell dönteni. Az EU feltétele ugyanis az, hogy ezekre a tisztségekre a jelölteket nem a parlamentnek kell megválasztania. Csak így lehetne független a legfelsőbb igazságszolgáltatás. Ezen a téren eddig csak a következő történt: a témával megbízott munkacsoport még 2015-ben befejezte az ezt érintő kérdések analízisét, és jelenleg nyilvános vita folyik a témáról. Ha a vitának vége, a civil szektor képviselői és minden érintett elküldi javaslatát az igazságügyi minisztériumnak, mely a rendszerezett javaslatokat továbbítja a Velencei Bizottságnak.

Koszovó és a preambulum kérdése

Hivatalosan senki sem kérte Szerbiától, hogy alkotmányából törölje a preambulumot — ez az üzenet más csatornákon érkezett. A közvélemény mégis a preambulum törléseként vagy legalábbis annak módosításaként értelmezte Aleksandar Vučićnak a Koszovót érintő legszélesebb dialógusról szóló bejelentését. Csakhogy az államfő és a kormány egyedül nem dönthet ilyen kérdésekben, hiszen kétharmados parlamenti arányra, vagyis az ellenzék és a népszavazáson megjelentek többségének támogatására is szüksége lesz.

Az államelnök megválasztása a parlamentben

A jelenlegi állapot szerint az államfő hatásköre nincs összhangban azzal a bizalommal, amelyet megválasztásakor a nép szavazott meg neki. Két forgatókönyv lehetséges: vagy a parlament választja meg az államfőt, vagy pedig ki fog szélesedni a hatásköre.

Kevesebb képviselő

Mind a hatalom, mind pedig az ellenzék egyetért abban, hogy csökkenteni kell a parlamenti képviselők számát. A legfontosabb kérdés egyelőre az, hogy milyen kritériumrendszer alapján kerüljön majd sor erre a lépésre.

Alkotmánymódosítás

Az EU-ba való belépés előtt Szerbiának legalább kétszer kell majd módosítania alkotmányát, ehhez pedig vagy kétharmados parlamenti többség, vagy pedig egy népszavazás megtartása szükséges. Közvetlenül az EU-s csatlakozás előtt kell majd bekerülnie az alkotmányba az úgynevezett integratív klauzulának, mely az európai jogrendszert a hazai fölé helyezi, valamint a szerbiai lakcímre bejelentett külföldieknek is szavazati jogot ad. Ugyanez az alkotmánymódosítás a szerbiai polgároknak is szavazati jogot tesz lehetővé az Európai Parlamentben. (Blic)

A nyitókép Szalai Attila illusztrációja