Az ingatlan-nyilvántartás története a XIX. századi Osztrák—Magyar Monarchiától kezdődően a jugoszláv időszakon át egészen a jelenlegi rendszerig terjed.

A Monarchiában az 1860-as évek végén kezdődött az ingatlanok rendszeres nyilvántartásának kiépítése, melynek az volt a célja, hogy elősegítse az ingatlanok jogi státuszának és tulajdonjogának pontos dokumentálását. Ebben az időszakban az ingatlan-nyilvántartás alapja a földhivatali rendszer volt, melyet helyi szinten működtettek. Az ingatlanok adásvétele, öröklése és egyéb jogügyletének nyilvántartása a helyi földhivatalok feladata volt.

A XIX. század második felében Magyarországon kétféle földnyilvántartási rendszert hoztak létre. Az egyik az ingatlan-nyilvántartás, a telekkönyvezés, a másik az 1849-ben bevezetett földadókataszteri nyilvántartás volt. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Az 1886. évi XXIX. törvénycikkben már alapkövetelményként jelent meg, hogy összhangba hozzák egymással a telekkönyvet és a katasztert.

Az 1856-ban megindult részletes kataszteri felmérés során készült 1:2880 méretarányú térképek az első években vetület nélkül, később síkvetületben ábrázolták az egyes községek területét. A községhatáron belül szögkitűzővel és mérőlánccal határozták meg a birtokok határainak irányát és hosszát. A térképek feltüntették a művelési ágakat, az épületek és a birtokok közötti utakat. A térképpel egyidejűleg készített jegyzékek a földrészletek birtokosait, a terület nagyságát és a művelési ágát sorolták fel. A térképet és a jegyzéket a földrészletek megjelölésére alkalmazott helyrajzi szám kapcsolta össze.

A II. világháború után Jugoszlávia létrejötte jelentős változásokat hozott az ingatlan-nyilvántartási rendszerben is. Az új szocialista állam a föld tulajdonjogának és használatának központosított kezelésére törekedett. A jugoszláviai ingatlan-nyilvántartás központilag koordinált rendszer volt, melynek célja a földtulajdonosok és az ingatlanok nyilvántartásának egységes kezelése volt. Az 1950-es és 1960-as években bevezetett reformok során az ingatlan-nyilvántartási rendszert modernizálták. Bevezették az elektronikus adatkezelést és a digitális nyilvántartási rendszert, mely lehetővé tette a gyorsabb és pontosabb információkezelést. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés már nem csupán papíralapú, hanem elektronikus formában is folyt, ami jelentős előnyökkel járt a jogi ügyek intézése során.

A 1990-es évek eleji rendszerváltás és a jugoszláv háborúk időszaka új kihívásokat hozott az ingatlan-nyilvántartás területén. Az ország szétesése, a gazdasági válság és a politikai instabilitás hatására a nyilvántartási rendszerek is jelentős átalakuláson mentek át. A privatizációs folyamatok során a központosított tulajdonkezelés helyett a magánszektor és a helyi önkormányzatok szerepe növekedett. A privatizáció és az állami vagyon kezelése terén bevezetett reformok az ingatlanok nyilvántartására is hatással voltak. Az ingatlanok állami tulajdonból való átsorolása és az új tulajdonosi viszonyok rögzítése komplex feladat volt, és gyakran vezetett jogi vitákhoz. Az ingatlan-nyilvántartási rendszer helyi szinten is átalakult, ami a jogi keretek és az adminisztratív eljárások újraértelmezését igényelte.

A vajdasági ingatlan-nyilvántartás története a múlt század elejétől kezdve folyamatosan fejlődött, alkalmazkodva a politikai, gazdasági és társadalmi változásokhoz. A kezdeti, helyi szinten működő földhivatali rendszertől a modern elektronikus nyilvántartásig terjedő fejlődés számos kihívást és reformot vonzott magával. Az ingatlan-nyilvántartás szerepe kulcsfontosságú a tulajdonjogokat és az ingatlanpiac működését illetően, hatékonyságát és megbízhatóságát pedig a jövőbeli fejlesztések és reformok határozzák meg. Az elektronikus nyilvántartás és az online hozzáférés modernizálása, valamint a nemzetközi szabványoknak való megfelelés a rendszer egyik fő célja. Az ingatlanok nyilvántartása és a tulajdonjogok igazolása internetes platformokon történik, ami gyorsabb és átláthatóbb ügyintézést tesz lehetővé. Viszont a rendszernek számos kihívással kell szembenéznie. Az ingatlanpiac változásai, a jogi és adminisztratív szabályozások frissítése, valamint a korrupció és a bürokrácia problémái továbbra is jelentős hatással vannak az ingatlan-nyilvántartási rendszer működésére.

Az ingatlanokkal kapcsolatos jogi bonyodalmak és a tulajdonjogi viták kezelése továbbra is fontos feladat, mely kihat a rendszer hatékonyságára és megbízhatóságára.